47 másodpercenként egy újabb probléma merül fel – a magyar egészségügyi intézmények kritikus helyzetben állnak.

A kórházak adósságállománya áprilisra meghaladta az 50 milliárd forintot, és a felügyelők számos anomáliára bukkantak, különösen a foglalkoztatási adatok terén. Ezt Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) költségvetési igazgatója osztotta meg a Magyar Kórházszövetség kongresszusán, amely Mátraházán zajlott. Bodó Attila Pál, a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgató-helyettese hozzátette, hogy a kórházakat olyan állapotban örökölték, hogy az üzemeltetésük szinte kizárólag a sürgősségi helyzetek kezelésére összpontosul.

Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) költségvetési felügyeletének igazgatója a legutóbbi előadásában részletesen ismertette a kórházi költségvetési felügyelők tapasztalatait a centumkórházak és az országos intézmények vizsgálatai kapcsán, amelyek a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium elvárásainak megfelelően zajlottak. "Különösen nehéz helyzetet teremtett, amikor két miniszter egyidejűleg várt tőlünk eredményeket" - emelte ki az igazgató, aki büszkén számolt be arról, hogy csapata összesen 130 intézményben, köztük felsőoktatási, kulturális és egészségügyi területeken végezte el a munkáját. "A kiskórházaktól kezdve a nagykórházakig gyakorlatilag mindenhol megjelent a felügyelet" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy tevékenységük révén 2021-ben 28 milliárd, míg 2024-ben további 20 milliárd forint megtakarítást tudtak elérni az állami intézmények számára.

Mint rámutatott, a konszolidációnak 4 egyetemi klinikai központ a 30 százalékát elviszi, a 91 állami kórházzal együtt 94 millió forintos tartozást egyenlített ki az állam februárban. Az intézmények sorában addig 8,5 milliárd forintot tett ki a legnagyobb adósság, múlt évben ugyanekkor 6,1 milliárdos, míg 2023-ban 2,6 milliárdos tartozás jelentette a kórházi rekordot. Az adóságállomány minden hónapban 12-20 százalékkal növekszik, áprilisban az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által fenntartott intézményeknél 39 milliárd, a klinikumokkal és egyéb intézményekkel együtt 50 milliárd feletti összegről van szó. Arra számítanak, hogy az idei évtől kedvezőbb lesz a helyzet azzal, hogy havonta 12,5 millió többletforrásból gazdálkodhatnak a kórházak.

"A kimenő pénzek nagy része bértámogatásra megy, a dologira kevesebb marad, ami az inflációs környezetben nem egy jó tendencia"- fogalmazott Gárdos Csaba. A bértömegnél a szakdolgozó juttatásából 80 százalék körül van alapilletmény, a mozgóbér 20 százalék. Felerősödtek a nem OKFŐ engedélyhez kötött munkáltatói döntésen alapuló plusz kifizetések, korábban egyes intézményeknél volt olyan, hogy "köszi pénz", ez a gyakorlat a MÁK költségvetési főigazgatójának tájékoztatása szerint mára megszűnt.

Gárdos Csaba beszámolója szerint az ellenőrzések során továbbra is súlyos hiányosságokat fedeznek fel a jelenléti ívek kezelésében. Sok helyen a papíralapú nyilvántartás továbbra is elterjedt, ami számos visszaélésre ad lehetőséget. Például előfordult, hogy egy dolgozó aláírása szerint ugyanabban az időszakban, 8 és 12 óra között, két különböző intézményben is "jelen volt" – tette hozzá az igazgató. Véleménye szerint a digitális blokkoló órák bevezetése megoldást jelenthetne, de a szükséges informatikai infrastruktúra hiányában ez nem kivitelezhető.

A MÁK éves 85 OKFŐ fenntartott intézményben végzett vizsgálataiból kiderült, hogy a 99 281 dolgozó közül 5.245 főnek volt egyszerre két jogviszonya, sőt, négy dolgozónál hét jogviszonyt igazoló dokumentumot fedeztek fel, egy személyt pedig hat különböző kórház foglalkoztatott.

A kórházi alkalmazottak körében sokkal gyakoribb a sokféle munkáltatóval való együttműködés, hiszen 13-an dolgoznak öt különböző intézményben, 28-an négy helyen, míg 304 fő egyszerre három különböző kórházban lát el feladatokat. Emellett felfedeztek 20 olyan "rendkívüli teherbírású" munkavállalót is, akik párhuzamosan két főállásban is helytállnak. A kórházak vezetési struktúrájában is jelentős eltérések tapasztalhatók. Egyes intézményekben a főigazgató mellett hét igazgató és négy orvosigazgató-helyettes tevékenykedik, míg más kórházakban csupán 4-5 felső vezető képviseli a vezetést. A munkaerő elosztása is felvet kérdéseket, hiszen volt példa arra, hogy egy intenzív osztályon egyetlen betegnél öt nappalos és négy éjszakás ápolót rendeltek ki, ami különös aránytalanságot mutat.

Az intézmények tapasztalatai szerint a személyzeti állomány megőrzése komoly kihívásokkal néz szembe, mivel a klinikák és a magánellátás vonzóbb lehetőségeket kínálnak a szakemberek számára. A humánerőforrás hiánya jelentős problémát jelent, amely részben magyarázatot adhat a túlmunkára, de a helyzetben van egy biztató aspektus is: a kórházak a szakdolgozói utánpótlást duális képzés keretében fogják tudni biztosítani, ami remélhetőleg segít a helyzet javításában.

A költségvetési felügyelet elnöke kiemelkedő és lényeges változásként említette, hogy a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) átvette a kórházak üzemeltetését. "Bár az átállás után is észlelhetők forráshiányok, ez arra figyelmeztet, hogy további kiigazításokra van szükség" - fogalmazott.

Bodó Attila Pál, a KEF főigazgató-helyettese a kórházak infrastruktúrájának állapotáról osztotta meg tapasztalatait, kiemelve, hogy a helyzet katasztrofális volt, amikor átvették a feladatokat. A 2020 és 2022 között, a Covid-járvány miatt elmaradt fejlesztések következményeként 2023-ra a kórházak 1660 liftjének 400-a vált működésképtelenné. Azonban 2025. április 10-én reggelre ez a szám már csak 89-re csökkent - hívta fel a figyelmet. Bodó hozzátette, hogy a beszállítói kitettség miatt gyakran nem tudják azonnal kezelni a felmerülő problémákat. "Néhány intézményben heti szinten jelentkeznek meghibásodások, és akár 10-12 hét is eltelhet, mire egy szükséges alkatrész megérkezik, így ez megnehezíti a továbblépést" - fejtette ki. A víz-, gáz-, csatorna- és fűtési rendszerek, valamint a nyílászárók és egyéb műszaki berendezések karbantartása és cseréje is folyamatosan zajlik. Azonnali intézkedésként 30 milliárd forintot különítettek el e célokra. Bodó hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladatuk a napi problémák kezelése és a sürgősségi helyzetek megoldása.

2023. július 1-jétől 2025. március 31-ig összesen majdnem 340 ezer hibabejelentést regisztráltunk. Különösen a 2024-es év kiemelkedett, amikor is 242 608 bejelentés érkezett. Ez naponta átlagosan 665 bejelentést jelent, óránként pedig körülbelül 83, ami azt jelenti, hogy munkaidőben körülbelül 47 másodpercenként érkezik egy újabb hibabejelentés.

- sorolta a számokat Bodó Attila Pál, hangsúlyozva, hogy a megfelelő adminisztrációs folyamatok kezelése szintén komoly kihívást jelent. Nem csupán az a feladat, hogy az eseteket ellássák, hanem a mögöttes adminisztratív munka is megköveteli a figyelmet és a precizitást.

2024-ben havária esetek 42 százaléka Budapesten 28 százalék a keleti, 29 százalék a nyugati régióban volt, ebben az évben is hasonlóan oszlik el az értesítések aránya, csakúgy mint a hibabejelentések száma, ami idén és tavaly is egyharmados arányban érkezett a három régióból. "Ebből arra lehet következtetni, hogy az infrastrukturális háttér az országban hasonló állapotokat mutat a kórházaknál" - mondta a KEF főigazgató-helyettese. Hangsúlyozta, hogy költséghatékony üzemeltetés érdekében optimalizálni kell az intézmények működését.