A Farkas Bertalan története: végre megoldódhat az első magyar űrhajós lakáshelyzete.

Miközben Magyarország második űrhajósa küldetésének végéhez érkezik, a Földön egy másik történet bontakozik ki: az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, akit az egész ország Berciként ismer, végre megoldásra talál lakhatási problémája. Az elmúlt évtizedek során komoly nehézségekkel nézett szembe, hiszen két otthonát is elárverezték, miután vállalkozásai eladósodtak. Most azonban egy frissen bevezetett rendelet segít a nyugállományú tábornokon, aki ingyenes lakáshasználati lehetőséget kapott, ezzel új reményekkel tekinthet a jövőbe.

Ha figyelmen kívül hagyjuk Charles Simonyi, a magyar származású amerikai üzletember 2007-es és 2009-es űrturista kalandjait, akkor Kapu Tibor személyében negyvenöt év elteltével újra magyar hivatásos űrhajós lép a világűrbe.

Az űrhajózás történetében Farkas Bertalan neve kiemelkedő szerepet játszik. 1980. május 26-án indult el a Szojuz-36 űrhajón a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. Mai szempontok szerint ő egy igazi Top-100-as űrhajós, hiszen ő volt a 94. ember, aki a világűrbe lépett. Ezzel Magyarország a hetedik nemzet lett, amelynek állampolgára űrutazást teljesített, ezzel új fejezetet nyitva a magyar űrkutatás történetében.

Farkas Bertalan 1949. augusztus 2-án született a nyírségi Gyulaházán. Kisvárdán járt iskolába, Nyíregyházán szerette meg a repülést. Érettségi után előbb elvégezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, majd repülőtiszti kiképzést kapott a Szovjetunióban. 1972-től a magyar légierő tisztjeként a pápai 47. harcászati repülőezrednél szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászpilóta lett. 1977-ben önként jelentkezett űrhajósnak. A kiképzést Magyari Bélával együtt végezte a Gagarin Űrhajóskiképző Központban, és csak órákkal a kilövés előtt dőlt el, hogy melyikük utazik.

A Szojuz-36 - fedélzetén Valerij Kubaszov parancsnokkal és Farkas Bertalannal - 1980. május 26-án moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor (magyar idő szerint 20 óra 20 perckor) indult útnak. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

Az a tapasztalat, amelyet nyolc napnyi űrutazás során éltem át, örökre a szívembe vésődött. Képzelj el egy olyan pillanatot, amikor egy nap alatt tizenhatszor csodálhatod meg a Nap feltűnését és eltűnését a horizonton. Ahogy a végtelen űrben keringsz, egy pillanatra hatalmasnak érezheted magad, de a következő másodpercben visszatér a valóság: csupán egy apró porszem vagy a hatalmas világegyetem tengerében.

- számolt be tapasztalatairól. Az űrutazás után viszont ő is meglepődött a hazai fogadtatáson, hiszen több tízezres ujjongó tömegben, nyitott Csajkában vonult végig űrbéli társával a városon. Mindenféle díjakkal elhalmozták: Moszkvában Leonyid Brezsnyev pártfőtitkártól vehette át a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse kitüntetést, idehaza pedig A Magyar Népköztársaság Hőse és A Magyar Népköztársaság Űrhajósa, szülőhelyének, Gyulaházának díszpolgára lett, de még egy magyar csillagászok által felfedezett kisbolygót is elneveztek róla.

Mindig is mélyen igazságtalannak érezte, hogy sokan a Kádár-rendszer "szülöttjeként" tekintenek rá, csupán azért, mert Brezsnyevtől megkapta a Lenin-rendet és a Szovjetunió hőse címet. Sokan azt is mondják, hogy a világűrbe való repülése csupán a "szocialista országok gyümölcsöző együttműködésének" eredménye volt. Ezzel azonban szerinte aláássák a magyar mérnökök óriási erőfeszítéseit, amelyek az űrutazását megelőzték. Ráadásul az űrhajózás mindig is kockázatos vállalkozás volt: az esélyek ötven-ötven százalékra rúgtak, hogy az ember életben marad.

Azt is sokan tudakolják tőle, hány forintot kapott a repülésért. Nos, 150 ezer forinttal honorálták, amihez viszont mindig hozzáteszi:

Számomra a legnagyobb kitüntetés az emberek elismerése, az, hogy Bercinek ismer a sarki fűszeres is.

Ezzel párhuzamosan a számos díj és elismerés birtokosáról kevesen gondolják, hogy anyagilag nem áll a topon, pedig a legnagyobb állami kitüntetések valójában erkölcsi elismeréseket jelentenek, és nem járnak hozzájuk pénzjutalom.

Az űrutazás utáni másfél évtizedben még tapasztalta a sikerek ízét. 1986-ban a budapesti Műszaki Egyetemen közlekedésmérnöki diplomát szerzett, majd öt esztendőn át az MTA Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott, ahol vezetőségi pozíciót töltött be. 1992 és 1995 között An-24-es és An-26-os szállítógépeken, illetve Zlín Z-143 típusú repülőgépeken repült. 1995-ben dandártábornokká léptették elő, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettesi posztján folytatta pályafutását.

A washingtoni magyar nagykövetség légügyi attaséjaként dolgoztam, amikor 1996 végén, hálaadás napján, az amerikai rendőrség ittas vezetés miatt megállított. "A pletykákkal ellentétben senkit sem ütöttem el, nem tartóztattak le, és a rendőrökkel sem kerültünk összetűzésbe. Ha a magyar állam csak fél órára felfüggeszti a mentelmi jogomat, az ügyem amerikai bíróság elé kerülhetett volna, és egy szabálysértés miatt pénzbírságot kaphattam volna. De itthon úgy állítottak be, mintha valami bűnöző lennék" - emlékezett vissza az eseményekre.

1998-ban a budai ingatlan, amely az állam tulajdonában állt, 26 millió forintért válhatott a lakója birtokává. Az ingatlan megvásárlásához önerő nélkül, részletfizetéssel folyamodott, ami miatt a Honvédelmi Minisztérium jelzálogot jegyzett be a tulajdoni lapra. Ezt követően egy magánszemély, akivel üzleti kapcsolatban állt, zálogjogot is bejegyzett a rózsadombi villára. 2005-ben az üzlettárs kezdeményezte az ingatlan árverését, amelynek kikiáltási ára 96 millió 618 ezer forint volt. Végül az ingatlan 68 millió 400 ezer forintért kelt el annak a személynek, aki Farkasnak tartozott.

Kezdődött az egész egy 43 ezer forintos nyugdíjjal, ami arra ösztönözte, hogy különféle vállalkozásokba vágjon bele. Egy egykori évfolyamtársával közösen megalapítottak egy légitársaságot, amely TU-154-es repülőgépekkel tervezett charter járatokat indítani. Azonban úgy tűnik, hogy cégének adósságai már ekkor kezdtek felhalmozódni. Sajnos nem sokkal később újabb csődöt kellett elszenvednie, így 2009-ben a korábban panzióként üzemelő visegrádi villája is eladásra került.

A 2025-ös esztendőre azonban nem lehet panasza. Először is megvalósult régi álma: már nem ő az utolsó magyar űrhajós. Továbbá: űrutazásának 45. évfordulója alkalmából a köztársasági elnök a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét adományozta "a nemzetközi és a hazai tudomány szolgálata, az űrkutatás és a csillagászat népszerűsítése, valamint a következő űrhajósnemzedékek felkészítése terén egyaránt példaadó tevékenysége elismeréseként".

A héten pedig a honvédelmi miniszter személyre szabottan módosította a tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokról szóló rendeletét. A 6/2025. (VII. 7.) HM-rendelet már a preambulumában sem sokat köntörfalaz: "A módosítás célja, hogy Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornok számára - a világűr meghódításában a magyar nemzet számára példát mutató tevékenysége elismeréseként - a gondoskodás biztosított legyen." A rendelet értelmében

A lakásban tartózkodó személyeknek a megállapodás megszűnését követően hat hónapon belül el kell távozniuk az ingatlanból.