A Georgescu-árvák potenciálisan hozzájárulhatnak a magyarellenes szélsőjobboldali erők megerősödéséhez Romániában.
A TikTok és az orosz befolyás miatt érvénytelenített választás, eltiltott szélsőjobboldali jelölt, zavargások és titkosszolgálati kavarás. Ezek foglalják össze a román belpolitika utolsó hat hónapját. Románia vasárnap tartja az államelnök-választás első fordulóját, amit azért kell megismételni, mert az Európai Unió történelmében eddig példátlanul a román alkotmánybíróság érvénytelenített egy választási eredményt, majd később eltiltotta a legnépszerűbb jelöltet, Calin Georgescut az indulástól. Az incidens alapjaiban határozta meg az egész kampányt, és két részre szakította az ország közvéleményét. Mutatjuk, hogy mi történt eddig, és kik maradtak versenyben.
Az utóbbi hónapokban sokkok sorozata rázta meg a román közéletet. A történet úgy kezdődött, hogy az ország 2024. november 24-én államelnök-választást tartott, itt pedig egy addig ismeretlen, de szélsőjobboldaliként kategorizált jelölt, Calin Georgescu zsebelte be a legtöbb szavazatot, és úgy nézett ki, hogy a december 8-án esedékes második fordulóban ő mérkőzhet meg a másik továbbjutó jelölttel, Elena Lasconival.
A román médiában és a politikai elit köreiben sokkolóan hatott a 20. századi ultranacionalista, magyarellenes Vasgárda ideológiájához közel álló jelölt győzelme. Ezt követően széleskörű összefogásra szólítottak fel a liberális Lasconi támogatása érdekében, politikai határokon átívelve. Ám csupán két nappal a tervezett második forduló előtt a legfelsőbb igazságszolgáltatási szerv, az alkotmánybíróság váratlanul érvénytelenítette az első forduló eredményét, és elrendelte a választás megismétlését, ezzel súlyos alkotmányos válságot idézve elő.
Az alkotmánybíróság döntése körüli viták nem csupán Georgescu véleményét tükrözik, hanem ellenfelei, köztük Elena Lasconi kritikáit is magukban foglalják. Lasconi, aki mögött egy szélsőjobboldal ellenes koalíció állt, eltökélten bízott abban, hogy a váratlan első fordulós eredmény után a következő körben sikerül legyőznie riválisait, és ezzel ő lehet Románia első női elnöke.
Ahogy teltek a hónapok, egyre feszültebbé vált a politikai légkör. Az incidens következtében súlyosan megrendült Klaus Iohannis államelnöki tekintélye, amely végül lemondásához vezetett. Ezt a lépést a szélsőjobboldali ellenzék obstruktív taktikái követték, akik a parlamentben mindent megtettek, hogy aláássák a demokrácia alapjait, és megbuktassák az elnököt, valamint a kormányt. A jelöltek már a második választási fordulóra készültek, minden energiájukat és stratégiájukat latba vetették, hogy elnyerjék a választók bizalmát.
Támogatói ezt követően szerte Romániában tüntetésekbe kezdtek. Bukarest, a főváros színhelyévé vált a rendőrséggel kialakuló összecsapásoknak. Georgescu hívei úgy vélik, hogy a politikai elit, összejátszva a titkosszolgálattal, megakadályozta a 63 éves jelölt indulását. A TikTok-on aktívan kampányoló politikus ellen büntetőeljárások indultak, és azóta őt, valamint több társát letartóztatták, emellett házkutatásokat is végeztek a környezetükben. Őt többek között fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek népszerűsítése, valamint az alkotmányos rend megdöntésére irányuló felbujtás gyanújával vádolják.
Georgescu nem a hagymányos médiában, hanem a TikTok nevű rövidvideós közösségimédia-platformon kampányolt. A jelöltet azzal vádolták, hogy a kínai TikTok Oroszországgal összejátszva pörgette a kampányát, de ez a gyanú egyelőre nem nyert bizonyítást, vagy legalábbis sem a független vizsgálatot lefolytató Európai Unió, sem a román állami szervek nem tettek közzé olyan dokumentumot eddig, amely Moszkva, vagy a TikTok szerepét tisztázta volna a történetben. A Kreml és a TikTok vezetősége természetesen tagadta, hogy propaganda-, vagy más eszközökkel megpróbáltak volna belenyúlni a Fekete-tenger partján fekvő, kulcsfontosságú NATO-szövetséges elnökválasztásába.
A december óta kormányzó Nemzeti Liberális Párt román influenszereknek juttatott támogatást, hogy népszerűsítsék, kire szavaznának szívesen. A liberálisok kampánycsapata azt feltételezte, hogy a közönség az ő jelöltjük, Nicolae Ciucă neve mellett fog érvelni a véleményvezérek névtelenül megosztott pozitív véleményei alapján. Ám a tiktokkerek meglepő módon Georgescu nevét emelték ki, ezzel váratlan fordulatot adva a kampánynak.
A 19 milliós ország lakosságának körülbelül 9 millió tagja aktívan használja a TikTokot, sokan közülük kizárólag ezen a platformon keresztül tájékozódnak. A TikTok algoritmusának lényege, hogy folyamatosan nyomon követi a felhasználók érdeklődési köreit, és ennek megfelelően ajánlja a videókat. Legutóbbi kutatások rámutattak arra, hogy ezek az algoritmusok nemcsak a felhasználók világnézetét erősítik meg, hanem hajlamosak azokat egyre szélsőségesebb nézőpontok felé terelni, mivel nem engedik meg, hogy a felhasználók más, eltérő véleményekkel is találkozzanak.
A közelgő vasárnapi választásokra 11 jelölt készül, de a figyelem középpontjában csupán öt komoly esélyes áll. Ezek az öt jelölt két fő táborra osztható: az egyik a "szuverenisták" képviselője, míg a másik a hagyományos politikai elit jelöltjeit foglalja magában. A választás legnagyobb hatással bíró szereplője George Simion, akinek a közvélemény-kutatások alapján az első helytől csak egy lépés választja el. Simion az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) nevű szélsőjobboldali párt támogatását élvezi, és ő a "szuverenisták" vezetőjeként van jelen a politikai színtéren.
A párt, amelyhez Simion tartozik, a múltban nyíltan magyarellenes álláspontokat képviselt, és aktívan részt vett a 2019-es úzvölgyi temetőfoglalásban, ahol román ultranacionalisták támadták meg egy magyar katonai temetőt és a jelenlévő magyarokat. Az AUR emellett irredenta nézeteket hangoztat, és kampányol Moldova visszacsatolása, valamint Bulgáriához és Ukrajnához tartozó területek visszaszerzése mellett. Ennek következtében Simiont mind Ukrajnából, mind Moldovából kitiltották. A radikális politikus Donald Trump elnök híve, és ellenzi Ukrajna felfegyverzését is.
Simiont egyértelműen Georgescu örökösének tekintik, aki az új választási kampány során is a "Georgescu-árvákra" utalt, miután azok jelölt nélkül maradtak. Azonban a szuverenista tábor, amelyet sokan "szuverenistának" neveznek, egy ideig megosztott volt, mivel egy másik szélsőjobbos jelölt, Anamaria Gavrila, a Fiatalok Pártja támogatásával szintén részt vett a versenyben. Gavrila azonban már bejelentette visszalépését, így most a szuverenista szavazók ereje Simion mögött egyesült.
A szélsőjobboldali ellenállás frontján jelentős felfordulás tapasztalható. Négy komoly jelölt van versenyben. A romániai magyar politikai élet legnagyobb erejét képviselő, a magyar kormánnyal szoros kapcsolatokat ápoló Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) a határon túli magyar közösségek támogatását kérte Crin Antonescu mellett.
Kelemen Hunor, a pártelnök, azzal indokolta álláspontját, hogy Antonescu az egyetlen politikai vezető, aki megtisztelte látogatásával Székelyföldet. A Kossuth Rádiónak pénteken adott interjújában hangsúlyozta, hogy szerinte a jelenlegi választás kulcskérdése az, hogy a magyarellenes szélsőjobboldal hatalomra jut-e. A romániai magyar politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában már többször is előfordult, hogy a megválasztott elnök "kormányra invitálta" azt a pártot, amelyik támogatta őt, mivel az államfői pozíció birtokában a kormányzás is könnyebben megszerezhető egy pártnak - számol be róla a Maszol.
A Kelemen Hunor vezette RMDSZ, valamint a Nemzeti Liberális Párt és a Szociáldemokrata Párt által támogatott Antonescu december után alakuló koalíciós kormányának független jelöltjeként fog megjelenni a szavazólapokon. A 68 éves politikus pályafutása során 2012-ben rövid időre, mindössze egy hónapra ügyvivő elnöki pozíciót töltött be Romániában, miután a parlament leváltotta az akkori elnököt, Traian Băsescut. Antonescu prioritásai között szerepel a védelmi költségvetés emelése, valamint Ukrajna támogatásának hangsúlyozása a külpolitikai irányvonalában.
A jelenlegi felmérések szerint Crin Antonescu és Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere között dől el, hogy ki mérkőzik majd meg Simionnal a második fordulóban. Dan a korábban említett jelölthöz hasonló intézkedéseket támogat. Ő is függetlenként indul, de több kisebb párt is beállt már mögé, ezek közül azonban csak a Mentsétek meg Romániát (USR) rendelkezik parlamenti képviselettel, ez a tömörülés a negyedik legnagyobb a törvényhozás alsó házában, és jelenleg ellenzékben van.
A korábban már említett, liberális Elena Lasconi körül tavaly december óta elfogyni látszik a levegő, de még így is a legesélyesebb jelöltek között van. Lasconi azonban elvesztette a legfőbb politikai szövetségesét, az USR-t amely beállt Dan mögé, és a támogatottságát is, amióta a Georgescu elleni második fordulóját a hatóságok meghiúsították.
Victor Ponta, a korábbi miniszterelnök, jelenleg is esélyesként szerepel a politikai életben. Politikai pályafutása a baloldalon indult, de az utóbbi időben egyre inkább az ultranacionalista szélsőjobboldal irányába mutat érdeklődést. Ponta 2015-ben, egy tragikus éjszakai klubtűz következtében távozott a miniszterelnöki posztról. Érdemes megemlíteni, hogy Simionhoz hasonlóan ő is Donald Trump elnök támogatójaként ismert.
Jelenleg a román kormányt egy szocialista-liberális és a magyar kisebbségi koalíció alkotja, amely a baloldali orientációja miatt nem éppen baráti viszonyt ápol a jobboldali Trump-adminisztrációval. Ezzel szemben Ponta és Simion a Republikánus Párt támogatói, és azt ígérik, hogy javítani fogják a Washington és Bukarest közötti kapcsolatokat.
A román elnök egyébként másfajta politikai hatalommal rendelkezik, mint például a magyar köztársasági elnök. Jelentős befolyása van az ország külpolitikájára, ugyanis képviselheti az országot külföldön, ezért a kampányban természetesen ez egy kiemelt téma. Emellett az államfőnek beleszólása van a legmagasabb rangú igazságszolgáltatási tisztviselők kinevezésébe, népszavazást kezdeményezhet, és a kormányüléseken is részt vehet, de csak tanácsadóként. Törvényeket nem vétózhat, viszont visszaküldheti a parlamentnek megfontolásra.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a jobboldali radikális George Simion várhatóan megnyeri az első fordulót, azonban a győzelemhez szükséges 50 százalékos küszöböt nem fogja elérni, így második fordulóra is szükség lesz. A második körben valószínűleg az RMDSZ által támogatott Crin Antonescu, vagy az ellenzéki Nicușor Dan lehet Simion kihívója.
Ne hagyjuk figyelmen kívül a népharag erejét sem, amelyet Simion ügyesen kihasználhatott Georgescu, a másik szélsőjobbos jelölt eltiltása után. Az alkotmánybíróság döntése következtében a román társadalom bizalma megrendült a korábbi demokrácia iránt, amely iránt amúgy is sokan fenntartással viseltettek. Különösen a korrupt pártok összefonódásai és a posztkommunista titkosszolgálat tartós politikai befolyása miatt. Simion mellett szólhat, hogy ő az 1989-es forradalom utáni hatalmi elit kihívója, ami kedvező helyzetbe hozhatja őt a május 18-án esedékes második fordulóban, amennyiben vasárnap egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok 50%-át.
