A magyar kormány által kitiltott Robert Brovdi csapatait valójában az amerikai hírszerzés támogatta az orosz olajrendszert célzó akciók során.

Az Egyesült Államok hírszerzése alapos információkkal látja el Ukrajnát, lehetővé téve számára, hogy hosszú távú csapásokat mérjen az orosz energetikai infrastruktúrára - állítja a Financial Times washingtoni forrásokra hivatkozva. Ebből következik, hogy az orosz olajfinomítókra és olajvezetékekre irányuló ukrán támadások, amelyek a nyár óta egyre intenzívebbé váltak, közvetlen amerikai támogatással zajlanak. Ez a magyar szempontból is figyelemre méltó, hiszen a Barátság vezetéket érintő támadásokat a magyar kormány a nemzeti szuverenitás megsértésének tekinti. Ezen incidensek miatt Robert Brovdit, az ukrán dróncsapat parancsnokát kitiltották Magyarországról és az Európai Unió területéről is.

A brit sajtó értesülései szerint Ukrajna nem csupán saját döntése alapján indít támadásokat az energiarendszer ellen, hiszen ebben jelentős mértékű hírszerzési támogatást kap az Egyesült Államoktól. Az FT amerikai forrásai azt hangsúlyozzák, hogy Washington aktívan részt vesz a tervezési folyamat minden egyes szakaszában. Hírszerzési információkat szolgáltatnak a célpontok sebezhetőségével kapcsolatban, és segítenek a repülési útvonalak, magasságok, időzítések, valamint a műveleti döntések kidolgozásában, hogy az ukrán drónok sikeresen elkerüljék az orosz légvédelmi rendszereket.

Egyes, névtelen források alapján úgy tűnik, hogy az amerikaiak nemcsak a háttérben, hanem a célpontok kijelölésében is aktívan részt vesznek. Míg egyes vélemények szerint Ukrajna maga választja ki a célpontokat, és az Egyesült Államok csak ezt követően szolgáltat információt azok sebezhetőségéről, más források arra utalnak, hogy Washington konkrét prioritásokat is meghatároz az ukrán fél számára.

Mint az egyikük fogalmazott:

"Kijev drónereje Washington eszköze Oroszország gazdaságának megingatására és Putyin tárgyalóasztalhoz ültetésére."

Az orosz-ukrán konfliktus során augusztustól kezdve a felek egyre fokozottabb intenzitással támadják az energiainfrastruktúrákat. Az orosz erők célkeresztjébe kerültek ukrajnai gázlétesítmények, valamint az Ukrajnában található azeri olajvezetékek, míg Ukrajna drónos támadásokkal próbálja megsemmisíteni az orosz olajfinomítókat és vezetékeket. Ezek a támadások súlyos következményekkel jártak: Oroszországban üzemanyaghiány, ellátási zavarok és a dízelexport leállítása alakult ki, ami drasztikusan csökkentette a feldolgozott olajtermékek kivitelét, ezzel együtt pedig az orosz állam bevételeit is jelentősen megcsapolta.

Az FT mindezt a júliusi Trump-Zelenszkij telefonbeszélgetéshez köti, melyben az amerikai elnök azt tudakolta Zelenszkijtől, hogy technikailag képes lenne-e akár Moszkvát is megtámadni, ha az USA hosszú távú rakétákat adna ehhez. Bár a Fehér Ház később azt mondta, hogy Trump "csak egy kérdést tett fel, nem bátorított további vérontásra", a hívás részleteit ismerő források szerint az amerikai elnök jelezte, hogy támogatja azt a stratégiát, amely "megéreztetné az oroszokkal a fájdalmat", és tárgyalásokra kényszerítené a Kremlt.

Az orosz energialétesítmények elleni támadásokról az Egyesült Államok idáig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszik bennük. Azt, hogy az amerikaiak milyen részletes hírszerzési információkat osztottak meg már 2022 óta Ukrajnával, itt írtunk korábban, de az információmegosztásnak és a célpontok kijelölésének mindig megvoltak a politikai korlátai.

Trump beiktatása óta a helyzet egy sor váratlan fordulaton ment keresztül: kezdetben, amikor Zelenszkijre komoly nyomás nehezedett, az amerikai hírszerzési támogatást egy rövid időre teljesen felfüggesztették. Azonban a júliusi telefonhívást követően Washington forrásai szerint a helyzet gyökeresen megváltozott: az Egyesült Államok sokkal részletesebb hírszerzési információkat kezdett megosztani Kijevvel, mint korábban. Ez a fejlemény lehetővé tette Ukrajna számára, hogy pontosabban feltérképezze az orosz légvédelmi rendszereket és hatékonyan megtervezze a támadási stratégiáit.

A Financial Times írása nem részletezi, hogy konkrétan mely ukrán támadások kapták az amerikai támogatást, azonban ebbe a kontextusba beleillik a Barátság olajvezeték ellen végrehajtott ukrán műveletek is, amelyek valószínűleg amerikai hírszerzési támogatással valósultak meg.