A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói dolgoztak ki egy kulcsfontosságú funkciót, amely jelentős mértékben hozzájárult a Samsung okosórák fejlődéséhez.
Mire jó az AI az üzletben? Mellébeszélés helyett stratégiákat, valós megoldásokat és use case-eket mutatunk egy teljes napon át! Regisztráció és részletek itt!
A bionika kifejezés talán már nem ismeretlen a nagyközönség előtt, azonban a fogalom meghatározása a legtöbbünknek nehézséget okozhat. Mivel foglalkozik pontosan a bionika, milyen területeket fog össze és ezt elsősorban milyen célból teszi?
A bionika célja, hogy az élő szervezetek mechanizmusainak tanulmányozása révén olyan technológiákat fejlesszen ki, amelyek az ember életminőségét javítják. A terület a biológiai rendszerek működésének megértését ötvözi az információs technológiával, a mérnöki megoldásokkal és az orvostudománnyal. Ezen felül olyan speciális technológiák is megjelennek benne, mint a mikrofluidikai rendszerek, a bioinformatikai módszerek vagy a mesterséges neurális hálózatok, amelyek kulcsszerepet játszanak a modern bionikai fejlesztésekben.
A bionika izgalmas és sokrétű területei különböző alapvető kategóriákba sorolhatók, amelyeket az élő organizmusok és a technológiai újítások közötti interakció jellege határoz meg. A nem invazív érzékelő és megjelenítő rendszerek célja, hogy az életfolyamatokat észleljék, amelyeket aztán számítógépek segítségével elemezhetünk. Például ide tartoznak az EEG, ultrahang, CT, MRI, PET és a holografikus mikroszkópok, amelyek fejlesztése során egyre inkább alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is. Ezzel szemben a bionikus invazív interfészek sokkal közvetlenebb kapcsolatot teremtenek az idegrendszerrel, hiszen kontaktelektródák révén integrálódnak a biológiai struktúrákba. Ilyen eszközök közé tartozik például a pacemaker, amely az életfunkciók szabályozásában játszik kulcsszerepet. Az érző, mozgató és jelgeneráló protézisek – mint például a hallókészülékek vagy a mozgássegítő protézisek – szintén fontos részei ennek a dinamikus és folyamatosan fejlődő tudományágnak.
A chipre integrált orvosi-biokémiai laboratóriumok olyan innovatív mikrofluidikai technológiával működő eszközöket foglalnak magukba, mint például a DNS-elemző gene-chip, amely lehetővé teszi a genetikai információk gyors és pontos vizsgálatát. Ezen kívül említést érdemelnek az elektromágneses sugárzáson alapuló terápiás eszközök, amelyek a bionika izgalmas és dinamikusan fejlődő területét képviselik. Továbbá, a folyamatos működésű, a szervezetbe beépített eszközök, mint például az implantálható gyógyszeradagolók, forradalmasítják a betegellátást, hiszen lehetővé teszik a terápiák folyamatos és precíz alkalmazását.
Ezek a példák jól illusztrálják a bionika sokoldalúságát, és azt, hogy a technológia miként járulhat hozzá az emberi egészség és életminőség javításához.
A technológiai fejlődés a legtöbb műszaki érintettségű ipar- és tudományterület fellendülését hozta. Mennyire igaz ez a bionikára? Mekkora a kereslet manapság a bionikus eszközökre, milyen ütemben növekszik a piac?
A bionika a legújabb tudományágak közé tartozik, és fejlődése rendkívül gyors ütemben zajlik. Ez a terület különösen erős ipari támogatással bír, mivel a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszeripari és rehabilitációs technológiák fejlesztésében érdekelt vállalatok, valamint a robotika is jelentős mértékben épít a bionika innovációira. A következő évtizedben a globális bionikai piac várhatóan évente átlagosan 10%-kal bővül. E növekedés hátterében nemcsak a technológiai fejlődés áll, hanem a biológiai rendszerek mélyebb megértése, a fogyatékosságok és szervi elégtelenségek növekvő előfordulása, valamint az amputációhoz vezető közúti balesetek számának emelkedése is hozzájárul a piac dinamizmusához.
A bionika területén tapasztalható gyors fejlődés arra figyelmeztet minket, hogy elengedhetetlen a szakértők utánpótlásának biztosítása.
Olyan különösen felkészült szakértőkre van szükség, akik nemcsak az egyes folyamatok biológiai és kémiai aspektusait ismerik mélyrehatóan, hanem kreatív módon képesek az eszközök fejlesztésére is. Ezek a szakemberek új megoldások kidolgozására is alkalmasak, és az általuk gyűjtött adatokat hatékonyan tudják elemezni.
Európában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (PPKE-ITK) lehetett az elsők között választani a molekuláris bionika mérnöki szakot, amely azóta is kiemelkedő szereplője a nemzetközi bionikus mérnök képzésnek. Ezen a szakon azok a hallgatók fogják a legjobban érezni magukat, akik érdeklődnek a biológia és a technológia határvonalán mozgó innovatív megoldások iránt. Azok, akik kíváncsiak a természet működésére és szeretnék ezt a tudást alkalmazni a modern technológiai kihívások megoldására, valamint kreatívan gondolkodnak és nyitottak az interdiszciplináris megközelítésekre, ideális jelöltjei ennek a különleges szakiránynak.
Kiemelten fontos számunkra, hogy a képzésünk középpontjában a mérnöki tudomány áll. Nálunk azok a hallgatók érzik igazán otthon magukat, akik szenvedéllyel viseltetnek a matematika, informatika és biológia iránt. A Semmelweis Egyetemmel közösen kialakított programunk során lehetőség nyílik megismerkedni a legmodernebb tudományágakkal, mint például a számítógép által támogatott gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, a bioinformatika, a bioprotézisek fejlesztése és a nanotechnológia. Oktatási megközelítésünk nemcsak a jelenlegi munkaerőpiaci trendekhez alkalmazkodik, hanem a jövő technológiai és tudományos kihívásaira is felkészíti hallgatóinkat.
Az oktatási stratégiánk középpontjában a gyakorlatorientált képzés és az interdiszciplináris tudás átadása áll. Az egyetemi évek során korszerű, iparban is használt eszközökkel dolgozhatnak a hallgatóink,
közvetlenül részt vehetnek innovatív kutatásokban, akár nemzetközi csapatok tagjaiként. Mindez igaz a rehabilitációs technológiákra, bioinformatikai rendszerekre és az intelligens protézisek fejlesztésére is.
Az elméleti tudás megszilárdítása mellett a gyakorlati tapasztalatok átadása is központi szerepet játszik a képzésben. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a hallgatók nem csupán elméleti ismereteket sajátítanak el, hanem lehetőséget kapnak arra is, hogy ezt a tudást valós környezetben alkalmazzák. A képzés során számos lehetőség áll rendelkezésre a gyakorlati tudás megszerzésére, például: 1. **Gyakornoki programok**: A hallgatók részt vehetnek olyan gyakornoki programokban, ahol valós projektekben dolgozhatnak, ezzel is fejlesztve készségeiket. 2. **Műhelymunkák és laboratóriumi gyakorlatok**: A képzés során szervezett műhelymunkák lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hallgatók közvetlenül tapasztaljanak meg különböző technikákat és eszközöket. 3. **Csoportos projektek**: A hallgatók együtt dolgozhatnak csoportban, így nemcsak a tudásukat, hanem a csapatmunkájukat is fejleszthetik. 4. **Szakmai gyakorlatok**: A képzés keretében a hallgatók szakmai gyakorlaton vehetnek részt, ahol tapasztalatot szerezhetnek a választott területükön. 5. **Előadások szakemberektől**: A különféle szakterületek elismert szakemberei által tartott előadások és workshopok szintén hozzájárulnak a praktikus tudás bővítéséhez. Ezek a lehetőségek biztosítják, hogy a hallgatók ne csupán elméleti tudással, hanem valós tapasztalatokkal is gazdagodjanak, így felkészültebben léphetnek a munka világába.
A PPKE-ITK oktatói csapata nemzetközi hírnévvel rendelkező szakértőkből tevődik össze, akik a világ különböző egyetemein és szakmai területein szerzett tapasztalataikat osztják meg a hallgatókkal. A kar kis létszáma lehetőséget biztosít arra, hogy az oktatás valóban személyre szabott legyen, és a diákok közvetlen kapcsolatban állhassanak tanáraikkal.
Kiemelt figyelmet szentelünk a mesterséges intelligencia, a neurális hálózatok és a bioinformatika oktatásának, mivel ezek a készségek napjaink munkaerőpiacán rendkívül keresettek. Az IBM és a BMW partnerségünkkel páratlan gyakornoki és kutatási lehetőségeket kínálunk hallgatóinknak. A projektalapú tanulás keretében a diákok valós ipari kihívásokon dolgoznak, így értékes tapasztalatokat szerezve, amelyek segítik őket a szakmai fejlődésükben.
Fókuszunkban áll a karrierépítés és a továbbtanulási lehetőségek széles spektrumának biztosítása. Hallgatóink számára számos nemzetközi képzési és ösztöndíjprogram áll rendelkezésre, amelyek lehetőséget adnak a fejlődésre és a tapasztalatszerzésre. A kompetenciafejlesztés során különös figyelmet szentelünk a "soft skill"-ek, például a kritikai gondolkodás, a csoportos együttműködés és az alkalmazkodóképesség erősítésére. Egyetemünk aktívan bátorítja hallgatóit, hogy részt vegyenek nemzetközi versenyeken, mint például a Cybathlon, ahol az EyeRider csapat idén kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és megnyerte a látástámogató technológiák kategóriáját. Az általuk kifejlesztett alkalmazás jelentős előnyöket nyújt a látássérültek számára, lehetővé téve számukra a biztonságos közlekedést nehezen járható területeken is, mint például erdőkben vagy járdákon. Emellett két másik csapatunk is sikeresen szerepelt, akik funkcionális elektromos stimulációs kerékpárral, valamint agyi-számítógépes interfész eszközökkel mérkőztek meg.
A gyakorlat-orientált képzés kétségtelenül versenyelőnyt biztosít a munkaerőpiacon. A képzés befejezése után a hallgatók számos izgalmas karrierlehetőséggel találkozhatnak. Szakmai tudásuk és tapasztalataik révén különböző iparágakban helyezkedhetnek el, mint például a technológia, a pénzügy, a marketing vagy az egészségügy. A gyakorlati készségek, amelyeket a képzés során elsajátítanak, lehetővé teszik számukra, hogy gyorsan beilleszkedjenek a munkahelyi környezetbe, és aktívan hozzájáruljanak a csapatok sikeréhez. Ezen kívül, az ipari kapcsolatok és a valós projektmunkák révén a hallgatók értékes kapcsolati tőkét is építhetnek, ami tovább növelheti elhelyezkedési esélyeiket.
A hallgatók világszerte előremutatónak számító kutatásokba és fejlesztésekbe kapcsolódhatnak be, akár akadémiai akár ipari oldalról. Együttműködünk a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközponttal, a SZTAKI-val, a Rényi Intézettel és az IBM-mel, valamint létrejött a közös kutatásunk a BMW-vel a fázisváltó anyagok autóipari és robotikai alkalmazásának terén.
Az orvosi biotechnológia, amely magában foglalja a diagnosztikai eszközök, protézisek és rehabilitációs segédeszközök innovatív fejlesztését, egy rendkívül izgalmas és dinamikusan fejlődő terület. Hazai és nemzetközi szinten egyaránt rengeteg lehetőség várja azokat, akik e szakterület iránt érdeklődnek. Tapasztalataink szerint végzett hallgatóink számos kiváló munkalehetőséghez jutnak, amelyek révén hozzájárulhatnak a tudomány és az egészségügy fejlődéséhez.
a nagy gyógyszergyárak, robotikai cégek és az orvosi és biotechnológiai startupok is örömmel látják őket, és a nálunk végzett hallgatók az egyik legmagasabb kezdőfizetéssel rendelkeznek Magyarországon.
Nem csak kutatói irányba lehet továbbmenni, hiszen, aki itt végez, számtalan területen, sok innovatív cégnél el tud helyezkedni.
A karon a molekuláris bionika mellett a másik kiemelkedő szak a mérnök-informatika, amely számos szempontból eltér a klasszikus mérnök-informatikus képzéstől. Míg a hagyományos mérnök-informatika főként a szoftverfejlesztés, adatbázis-kezelés és rendszermérnöki ismeretek köré épül, addig a molekuláris bionika egy interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, ötvözve a biológiai rendszerek és a mérnöki technológiák tudományait. A két terület között szoros kapcsolat áll fenn, hiszen a modern bionikai alkalmazások gyakran támaszkodnak a mérnök-informatikai alapokra: a biológiai adatok feldolgozása, a biomimetikus rendszerek tervezése és a biotechnológiai alkalmazások mind megkövetelik a számítástechnikai és informatikai ismereteket. Így a két tudományág együtt alkot egy innovatív keretet, amely lehetővé teszi új technológiák kifejlesztését és a biológiai rendszerek mélyebb megértését.
Nem véletlenül vagyunk információs technológiai kar, hiszen a biológia rendkívül sokféle megoldást kínál arra, hogyan végezhető el a számítás. A gondolkodásunk során az agyunk folyamatosan számításokat végez, de emellett a sejtek közötti kapcsolatok, a gyomrunkban és a szemünkben található hálózatok, valamint az immunrendszerünk is mind-mind hasonló mechanizmusokat alkalmaznak. Ezen modellek mélyreható megértése és alkalmazása az, ami a számítástechnika jövőjét formálja. Az informatikai tudomány ennél sokkal szélesebb spektrumot ölel fel, mint csupán a programozási nyelvek keretein belül íródott kódok, vagy a számítógépek és kommunikációs hálózatok programozása és kezelése.
Ez egy izgalmas felfedezés, amelyet érdemes alaposan megérteni és kihasználni.
A karunkon végzett mérnök-informatikusok eszközöket készítenek az emberek számára, nem csak szoftverrel, hanem hardverrel is foglalkoznak. A piacon már most látszik, hogy ha valaki a hardverhez is ért, az sokkal ígéretesebb álláslehetőségeket jelent a jövőjére nézve.
A programozás mellett két különleges területtel is foglalkozhatnak nálunk a hallgatók. Akit a sport és az informatika találkozása foglalkoztat, választhatja a sportmérés, az adattudomány, a diagnosztika és a sportbionikai területet, ahol a mérnök-informatikusoknak igen fontos szerepe van. Itt megjelenik a mesterséges intelligencia használata is, ahol szenzorokkal mérünk, majd értékeljük és a következtetéseket akár közvetlenül visszacsatoljuk.
Ha valaki pedig elsősorban informatikával, programozással szeretne foglalkozni, akkor sokprocesszoros rendszerekről is tanulhat nálunk. Ez nem egy hagyományos programozási feladat, annál sokkal jobban kell érteni a hardver architektúráját, ami bizonyos szempontból egy villamosmérnöki tudás. Összeér maga az eszköz, a számítási eszköz és az informatika.
A mérnök-informatikusok a biológiával elsősorban közvetett kapcsolaton keresztül lépnek interakcióba, azonban lehetőségük van közös projekteken dolgozni a molekuláris bionika hallgatókkal. A képzések jellege tekintetében mindkét terület hangsúlyozza a multidiszciplináris megközelítést, ahol a technológiai ismeretek és a biológiai alapok ötvözése új lehetőségeket teremt. Mindkét szakma kreatív problémamegoldó képességet igényel, és a kutatás-fejlesztés során együttműködésre van szükség a legújabb tudományos eredmények alkalmazásához. A közös cél, hogy innovatív megoldásokat találjanak a biotechnológiai kihívásokra, ezáltal mindkét terület hasznosíthatja egymás tudását és tapasztalatait.
Ez a terület a mérnöki tudományok világába vezet, ahol a szilárd elméleti alapok és a laboratóriumi tapasztalatok egyaránt elengedhetetlenek. A gyakorlati képzés és a laboratóriumi munka kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hallgatók képesek legyenek megvalósítani egy mikrofluidikai chipet; a folyamat a tervezéstől egészen a gyártásig, a csatornarendszer elkészítéséig és a végső tesztelésig terjed. A robotika laboratóriumban a hallgatók nemcsak az eszközöket és az elektronikát alkotják meg, hanem a mechanikai struktúrák tervezése és 3D-s nyomtatása is a feladataik közé tartozik. Itt a kreativitás és a műszaki tudás egyaránt érvényesül, lehetővé téve a valós innovációkat.
Tehát itt egy hangsúlyozottan mérnöki képzésről van szó, ahol a mérnök diplomája úgy születik, hogy megtervez valamit, azt megvalósítja, és megméri, amit létrehozott.
A mérés jelentős szerepet játszik a gyakorlati alkalmazásokban. Ennek oka, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább kihívást jelent bizonyos szoftverfejlesztési területeken. A junior programozók sok esetben háttérbe szorulnak, vagy nehezen találnak munkalehetőséget, ha csak programozói tudásukra támaszkodnak. Azonban ha a jelölt rendelkezik eszközfejlesztési ismeretekkel – legyen szó mikrofluidikáról, hardverről vagy elektronikáról – akkor sokkal nagyobb eséllyel találhat elhelyezkedési lehetőséget a piacon.
A technológiai fejlődés kétségtelenül meghatározó tényező mind az oktatás, mind a munka világában, hiszen ez a dinamika folyamatosan formálja a tanulási és munkafolyamatokat. Ugyanakkor ez a fejlődés nem csupán lehetőségeket teremt, hanem kihívások elé is állítja az oktatási rendszereket. Hogyan reagálnak tehát az oktatás képviselői erre a kihívásra? Az intézmények egyre inkább integrálják a digitális eszközöket és online tanulási platformokat, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó igényekkel. Az innovatív tanítási módszerek, mint például a projektalapú vagy a flipped classroom megközelítések, lehetővé teszik a diákok számára, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban. Ezen kívül fontos a tanárok folyamatos képzése is, hiszen csak így tudják hatékonyan alkalmazni a technológiát az oktatásban. A pedagógusoknak nemcsak a technikai tudásukat kell fejleszteniük, hanem a diákok digitális kompetenciáinak növelésében is szerepet kell vállalniuk. Összességében tehát az oktatásnak rugalmasan kell alkalmazkodnia a technológiai változásokhoz, hogy a jövő generációi sikeresen navigálhassanak a folyamatosan változó világban.
Napjainkban az információs technológia számos ismeretlen, izgalmas kihívással találkozik. Ilyen például az ember-gép kapcsolat, a mesterséges intelligencia, a humán nyelvtechnológia, a párhuzamos számítások, a mikro- és nanoelektronika világa, vagy a legmodernebb hardverek és céláramkörök tervezése programozható logikai eszközökön. Igyekszünk az oktatási anyag összeállításakor előre tervezni, és olyan tudományterületeket is érinteni, amelyek még nem jutottak el az ipari felhasználásig.
A mérnök-informatika alapképzés keretein belül a hallgatók már a szak 2001-es bevezetése óta, az első évfolyamtól kezdve, megismerkednek a konvolúciós neurális hálózatok világával. 2017-re ez a terület olyan forradalmi fejlődésen ment keresztül, hogy az ipar szinte minden szegmense elkezdte kihasználni az általa kínált lehetőségeket. Ennek következtében a hallgatóink jelentős része sikeresen elhelyezkedett data scientist-ként vagy gépi tanulás szakértőként, hiszen már a tanulmányok kezdetén megszerezték az alapvető ismereteket, amelyek megkönnyítették számukra a gyorsan változó technológiai környezethez való alkalmazkodást.
A mesterséges intelligencia folyamatos fejlődése következtében számos új technológia jelenik meg, szinte hetente újabb és újabb innovációk látnak napvilágot. A hallgatók számára azonban nem mindig egyszerű lépést tartani e változásokkal, ezért célunk, hogy a piacon aktuálisan keresett tudást hozzáférhetővé tegyük számukra. Ennek érdekében különféle szabadon választható kurzusokat és felügyelt önálló tanulási lehetőségeket kínálunk, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbb tanulási formát.
A mesterséges intelligencia szerepe a modern társadalomban vitathatatlanul kiemelkedő. Egy mérnök-informatikus mélyebb rálátással bír az MI működésére, és aktívan részt vesz annak fejlesztési folyamataiban is. Az ő szakmai tudása lehetővé teszi, hogy a technológiai újításokat hatékonyan alkalmazza és optimalizálja.
Számomra egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán egy új technológia, hanem egy elengedhetetlen eszköz, amelynek használata és fejlesztése a mérnök-informatikusok tudásának szerves részét képezi. Éppen ezért ennek a területnek az oktatása egyre nagyobb szerepet kap képzési programjainkban. Az MI alkalmazása szinte minden szegmensben megjelenik, különösen az adatelemzés, szoftverfejlesztés és a dokumentációs folyamatok támogatása terén, így elengedhetetlen, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk róla.
Ugyanakkor nem pótolhatja az alapvető ismereteket és azokat a mérnöki képességeket, amelyek elengedhetetlenek a mélyebb megértéshez.
Fontos, hogy elsajátítsuk a szükséges ismereteket, és hasznos, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan működik a mögöttes technológia, mint például a mesterséges intelligencia, amikor értékeljük az általa nyújtott eredményeket.
Az egyetem valósággal aranybányaként szolgál a hallgatók számára, hiszen olyan tudást és tapasztalatot nyújt, amely segíti őket a pályájuk sikeres építésében. Az elmúlt években számos figyelemre méltó gyakorlati eredmény született, amelyek jól tükrözik az intézmény elkötelezettségét a hallgatók fejlődése iránt. Például a diákok által indított innovatív projektek és startupok számos díjat nyertek, míg a szakmai gyakorlatok során a hallgatók valós problémák megoldásában vettek részt, ezzel nemcsak a tudásukat bővítve, hanem értékes kapcsolati hálózatokat is kiépítve. Ezen eredmények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók magabiztosan lépjenek a munka világába.
A PPKE-ITK hallgatói számos innovatív programban és eszköz fejlesztésében vehetnek részt, például a mikrofluidikai rendszerek, az intelligens protézisek és exoskeletonok, a bioinformatikai fejlesztések és az onkológiai diagnosztika területén. Ezek a projektek nemcsak a hallgatók szakmai fejlődését segítik, hanem közvetlen hatást is gyakorolnak a technológiai és orvosi innovációkra.
Ahogy korábban is szóltam róla, a kar hallgatói és oktatói kiemelkedő eredményeket értek el a neves Cybathlon versenyen, amely a fogyatékossággal élők életét megkönnyítő asszisztív technológiák fejlesztésére és bemutatására összpontosít. Az EyeRider csapata a verseny új, látástámogató kategóriájában diadalmaskodott. A verseny célja az volt, hogy a résztvevők olyan innovatív technológiákat alkossanak, amelyek...
a látási információkat más érzékekre, például a hallásra vagy tapintásra közvetítik, ezzel segítve a látássérülteket a mindennapi tevékenységeik elvégzésében.
A Pázmány ITK csapata egy innovatív megoldással rukkolt elő, amely bárki számára hozzáférhető. A hétköznapokban már jól ismert eszközökre alapozva fejlesztették ki a LetSeeApp mobilalkalmazást. Az alkalmazás tervezésekor kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a létrehozott megoldások ne csupán a verseny időtartama alatt legyenek alkalmazhatóak, hanem később is széleskörű felhasználási lehetőségeket kínáljanak.
Viszont a hallgatók egyéni ötleteit is támogatjuk, például saját startupok indítását vagy prototípusok létrehozását. Az oktatók és kutatók mentorálásával ezek az ötletek gyakran piacképes megoldásokká fejlődhetnek.
Egy korábbi doktoranduszunk, Sun-Young, egy teljes éven át vendég PhD hallgatóként dolgozott nálunk. Kutatásai során a munkáját részben itt, részben pedig Koreában végezte. A laborban egy non-invazív nyomásméréssel kapcsolatos projekten tevékenykedett, majd a doktori képzésének befejeztével a Samsung koreai kutatás-fejlesztési csapatában folytatta pályafutását.
Itt alkalmazta azt az algoritmust, amelyet a doktori kutatásai során dolgozott ki, és ez végül a Samsung okosórák technológiájába is integrálásra került.
Egy japán vállalattal való együttműködésünk során egy izgalmas projekten dolgoztunk, amely egy radarszenzor szoftverének egy kulcsfontosságú elemét célozta meg: a gyalogosok azonosítását és elkerülését. Hosszas és alapos iterációk után a Mazda úgy döntött, hogy integrálja ezt a technológiát a járműveibe. Így hát az autókban most ott található az a szoftver, amelynek kidolgozásában mi, az egyetem hallgatói, aktívan részt vettünk.
A cikk megjelenését a PPKE-ITK támogatta.
