A szankciók hatásai ellenére az iráni olajipar továbbra is dinamikusan fejlődik.

2024-re Irán olajtermelése olyan szintre emelkedett, amelyre 1978 óta nem volt példa. A Bloomberg szakértője úgy véli, hogy az amerikai szankciók már csupán formálisak maradtak, hatásuk jelentősen csökkent.

Bár az amerikai kormány folyamatosan hangoztatja, hogy szigorú szankciókat vezetett be Irán ellen, a valós helyzet egészen más képet mutat. Javier Blas, a Bloomberg elemzője rámutat, hogy Irán olajipara a történelmi csúcsokat ostromolja. Az elmúlt hetekben végrehajtott amerikai-izraeli légicsapások ellenére az energiaágazat szinte érintetlen maradt, és újra Irán gazdaságának legfőbb bevételi forrásává vált. 2024-re a termelés rekordot döntött, ami 46 éve nem látott magasságokat jelent.

Blas véleménye szerint az Irán olajipara ellen bevezetett amerikai szankciók egyre inkább csupán "papíron léteznek". Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában kifejtette, hogy ha Irán "békés" magatartást tanúsít, akár a szankciók feloldására is hajlandó lenne. A valós helyzetet tekintve az iráni olajkitermelés 2024-re napi 5,1 millió hordó körüli szintre emelkedett, ami utoljára 1978-ban volt tapasztalható. Az amerikai gazdasági lap beszámolója szerint az első félév adatai alapján 2025-re további növekedés prognosztizálható a kitermelés terén.

A véleménycikk kiemeli: Irán már nemcsak nyersolajban, hanem propánban, butánban és más földgáz-folyadékokban is jelentős exportőr. Csak propánból 3,6 milliárd dollárnyi bevétele származott 2024-ben. Az iráni kőolaj és gázkondenzátum a Bloomberg szerint ma már nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai eszköz is.

A szerző szerint az áttörést Kína hozta meg, amely mára Irán olajexportjának 90 százalékát veszi fel. Ugyanis Peking saját, az amerikai szankciókat kikerülő logisztikai láncot épített ki, amely független a dolláralapú pénzügyi rendszertől. A Biden-adminisztráció pedig - a magas globális olajáraktól tartva és az Oroszország ellen hozott szankciók miatt - gyakorlatilag szemet huny e rendszer felett.

A két hétig tartó izraeli-iráni háború még az amerikai részvétel mellett sem hozott érdemi változást: a támadások ugyan elértek néhány olajlétesítményt, de a károkat hamar helyre tudták állítani - írja Blas, aki szerint a Fehér Ház valójában a háttérben beavatkozott a folyamatokba, hogy az iráni energiaszektor ne szenvedjen súlyosabb károkat, így az amerikai részről hangoztatott "maximális nyomásgyakorlás" egyre inkább csak üres fenyegetésnek tűnik - írja az elemző.