A színfalak mögött: miért éppen Alaszkában találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin?

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő alaszkai találkozója nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is jelentős. A sarkvidéki térség hatalmas olaj-, gáz- és ásványkincskészleteket rejt, ami a nagyhatalmi játszmáknak is fontos tényezője lett.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki találkozója nem csupán politikai szempontból fontos, hanem a helyszín történelmi jelentősége is kiemelkedő. Alaszka egykor az Orosz Birodalom része volt, amelyet 1867-ben az Egyesült Államok megvásárolt az orosz cártól. Ez a jeges, északi állam számos emléket őriz az orosz időszakból, a lenyűgöző ortodox templomoktól kezdve a gazdag kulturális kapcsolatokig - olvasható az Euronews tudósításában.

Az Északi-sark térsége a globális politikában és gazdaságban is kulcsfontosságú szerepet tölt be. A térség egyik legérzékenyebb pontja a Bering-szoros, amely az Egyesült Államokat és Oroszországot választja el egymástól, valamint az egyetlen átjáró a Csendes-óceán és a Jeges-tenger között.

A klímaváltozás rengeteg komoly kihívással szembesít minket, ugyanakkor az olvadó Antarktisz újfajta stratégiai és gazdasági lehetőségeket is rejt. A globális hatalmak egyre inkább arra törekednek, hogy kihasználják ezt a helyzetet. A sarkvidéki jégtakaró gyors ütemű olvadása új kereskedelmi útvonalakat nyit meg, és hozzáférést biztosít jelentős természeti erőforrásokhoz, mint például olaj, földgáz és ritkaföldfémek.

A Makronóm Intézet korábbi elemzése szerint a sarkvidéki térség visszavonhatatlanul bevonódott a nagyhatalmi versengésbe, ugyanis olyan mennyiségű nyersanyaglelő forrásokkal rendelkezik, hogy a harmadik világháború is kirobbanhatna miatta.

Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége folyamatosan növekszik, hiszen a jégsapka és az alatta húzódó talapzat hivatalosan egyetlen államhoz sem tartozik, a környező nyolc ország - köztük az Egyesült Államok, Oroszország - egyre élesebb versenyt folytat a térség erőforrásaiért és hajózási útvonalaiért.

Elemzők véleménye szerint az alaszkai csúcstalálkozón lehetőség nyílhat egy orosz-amerikai sarkvidéki együttműködés kialakítására is. Ezen kívül már korábban is felmerült egy titkos amerikai-orosz megállapodás gyanúja, amelyben az Egyesült Államok Grönland, Oroszország pedig a Spitzbergák (norvég nevükön Svalbard) felett kívánna befolyásra szert tenni.

Az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze érdekeltségeit Kína növekvő befolyásának tükrében. Kína 2018 óta "sarkközeli államként" határozza meg magát, és azóta folyamatosan aktív szereplővé vált az északi-sarki együttműködésekben. Peking már évtizedek óta jelen van a térségben, hiszen az olvadó jég által felszabaduló hajózási útvonalak jelentősen csökkenthetik az áruszállítás költségeit és időtartamát.

A sarkvidék a világ nagyhatalmainak figyelmének középpontjába került, ahol mindannyian befolyásra és értékes erőforrásokra vadásznak. Az Egyesült Államok a biztonság és terjeszkedés érdekében igyekszik bővíteni határait, például Kanada integrálásával vagy Grönland megvásárlásával. Kína szoros együttműködésben áll Oroszországgal, míg Oroszország saját érdekeit szolgálva új kereskedelmi útvonalakat és ásványi kincseket kíván feltárni, hogy megerősítse globális pozícióját.

Alaszka lenyűgöző energiaforrásokkal rendelkezik, beleértve körülbelül 3,4 milliárd hordó nyersolajat és jelentős mennyiségű földgázt. A The Telegraph értesülései szerint a közelgő Trump-Putyin találkozón a gazdasági együttműködés lehetőségei is terítékre kerülhetnek. A jelentés szerint Oroszország nyitott lenne arra, hogy hozzáférést biztosítson Alaszka és a Bering-szoros alatt rejtőzködő természeti kincsekhez, ahol még kiaknázatlan olaj- és gázmezők várnak felfedezésre.

Amerika egy újabb ösztönző lehetőségként az orosz repülőgépipar ellen bevezetett szankciók esetleges feloldását is mérlegelheti. Információk szerint Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter aktívan részt vesz az előkészületekben, hogy feltérképezze azokat a gazdasági engedményeket, amelyek előmozdíthatják a tűzszüneti megállapodást. Ezek a lépések a nyugati országok számára is elfogadhatóbbá válhatnak, amennyiben nem tűnnek Oroszország "jutalmazásának".