Mindenki izgatottan figyel most: a világ legnagyobb jéghegye súlyos következményekkel járhat.
A világ legnagyobb jéghegye, az A23a, komoly fenyegetést jelenthet Dél-Georgia szigetén élő állatvilágára, miközben észak felé halad az Antarktisz irányából. Jelenleg 280 kilométer távolságra van a brit fennhatóság alá tartozó szigettől, és ha partot ér, várhatóan darabokra fog törni. Szakértők aggódva figyelik a helyzet alakulását, hiszen a múltban hasonló események már súlyos következményekkel jártak a helyi ökoszisztémára nézve – írja a BBC.
Az A23a jégtábla története 1986-ig nyúlik vissza, amikor leszakadt az antarktiszi jégtábláról. Azóta a tengerfenéken, majd egy óceáni örvényben rekedt, mígnem decemberben kiszabadult és megkezdte északi útját. A jéghegy mérete lenyűgöző: egykor 3900 négyzetkilométeres volt, jelenleg körülbelül 3500 négyzetkilométeres, ami nagyjából az angol Cornwall megye méretének felel meg.
A melegedő tengerek következtében a jéghegy folyamatosan olvad el és válik egyre törékenyebbé. Oldalainak magassága néhol eléri a 400 métert, ami jóval meghaladja a londoni Shard felhőkarcoló magasságát. Műholdas felvételek alapján egyértelmű, hogy a jégtábla széleiről rendszeresen leválnak kisebb és nagyobb jégdarabok.
Mark Belchier, a dél-georgiai kormány tanácsadó tengeri ökológusa felhívta a figyelmet a lehetséges kockázatokra: "Dél-Georgia a jéghegyek labirintusában található, ami azt jelenti, hogy a halászati tevékenységekre és az ottani ökoszisztémára is jelentős hatások várhatóak. Mindkét terület rendkívül alkalmazkodóképes, de a kihívások komolyságát nem szabad alábecsülni."
A térségben korábban is okoztak már problémákat hasonló méretű jéghegyek. 2004-ben az A38 nevű jégdarab zátonyra futása jelentős pusztítást okozott a pingvin- és fókakolóniákban. A terület értékes királypingvin-populációknak, valamint több millió elefánt- és szőrösfókának ad otthont.
Bár az A23a keletkezése nem köthető közvetlenül az éghajlatváltozáshoz, a szakértők szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak a hasonló jelenségek.
Az Antarktisz instabilitása a melegebb óceán- és léghőmérséklet miatt fokozódik, ami várhatóan nagyobb jégtömbök leszakadásához vezet.
A jéghegy útja azonban nem csak veszélyeket, hanem tudományos lehetőségeket is rejt magában. A Brit Antarktiszkutató Intézet csapata a Sir David Attenborough kutatóhajón értékes vízmintákat gyűjtött az A23a közelében. Laura Taylor PhD-kutató elmondta: "Ez nem csak olyan víz, mint amilyet mi iszunk. Tele van tápanyagokkal és vegyi anyagokkal, valamint apró állatokkal, például a fitoplanktonhoz hasonló, megfagyott állatokkal."
A kutatók jelenleg azt tanulmányozzák, hogy az olvadékvíz milyen módon befolyásolja a déli óceán szénkörforgását. Az ilyen irányú kutatások eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a jéghegyek éghajlatváltozásban betöltött szerepébe.
