Ali Khamenei ismét a nyilvánosság színpadán tűnt fel, és mostanra úgy tűnik, hogy életét nem fenyegeti közvetlen veszély.
Az iráni legfelsőbb vezető szombaton először lépett nyilvánosság elé az Izrael és Irán közötti konfliktus kezdete óta.
Ali Khamenei ajatollah, iráni legfelsőbb vallási vezetője szombaton, az Ashura ünnep (emlékezés napja) alkalmával először jelent meg nyilvánosan az Izrael és Irán közötti 12 napos háború kezdete óta. A főpap nem tartott politikai beszédet az őt ovációval köszönt nézők előtt, és szertartás sem zajlott.
Az iráni állami televízió felvételeken mutatta be, ahogyan a főpap részt vett egy gyászszertartáson, miközben a tömeg skandálta a jelszavakat, ő pedig integetett nekik.
Khamenei távolléte a háború idején komoly biztonsági intézkedések bevezetését valószínűsítette az iráni vezető számára, aki a legfontosabb állami ügyekben végső döntéshozóként funkcionál. A 86 éves politikai figura a hírek szerint egy bunker mélyén tartózkodott, mivel az őt fenyegető veszélyek folyamatosan növekedtek. Az amerikai és izraeli hírszerzési ügynökségek pontos információkkal rendelkeztek hollétéről.
Egyes hírek szerint rejtőzködése során utódját is kijelölte, de az illető nevét nem közölték.
Donald Trump amerikai elnök korábban a közösségi médián keresztül küldött figyelmeztetéseket Khameneinek, miután három nukleáris létesítmény bombázásával beavatkozott az iráni-izraeli háborúba. Trump azt mondta, hogy az USA tudja, hol van Khamenei, de nem tervezi, hogy "legalábbis egyelőre" megöli.
Khamenei június 26-án, a tűzszünet kezdetét megelőző időszakban, figyelemre méltó nyilatkozatot tett. Kifejtette, hogy Teherán "pofont adott Amerikának" azzal, hogy csapást mért egy katari amerikai légi támaszpontra. Emellett figyelmeztette az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy ne próbáljanak meg újabb támadásokat indítani.
Trump reagált, amikor újságírókkal beszélt, és a közösségi médiában is megosztotta véleményét: "Tudja, ön egy rendkívül hiteles személyiség. Olyan valaki, akit sokan tisztelnek a hazájában. Az igazságot kell hirdetnie. Csúfos vereséget szenvedett el."
Irán bejelentette, hogy az Izraellel zajló konfliktus következtében több mint 900 ember vesztette életét, és több ezer fő megsebesült. Emellett megerősítette, hogy nukleáris létesítményeiben jelentős károk keletkeztek, és ennek nyomán megtagadta az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének (NAÜ) a hozzáférést ezekhez az érintett helyszínekhez.
Továbbra sem világos, hogy a létesítmények mennyire sérültek meg, és hogy Teherán tervezi-e a tárgyalások folytatását az Egyesült Államokkal nukleáris programjáról.
