A Szent György-hegy dűlői súlyos helyzetben vannak: megjelent az amerikai szőlőkabóca, ami komoly fenyegetést jelent a szőlőültetvényekre. Az érintett területeken a gazdák aggódnak, hiszen ez a kártevő jelentős károkat okozhat a szőlőtermelésben, és hatás
A pesszimista nézőpontok alapján a terület olyan mértékű károkat szenvedhet el, mint amilyeneket a filoxéra járvány okozott, ha nem tesznek sürgős és hatékony lépéseket a védekezés érdekében.
A Szent György-hegy szőlőültetvények tulajdonosai már megkongatták a vészharangot, mivel egyre súlyosabb gondot jelent számukra egy invazív kártevő: az amerikai szőlőkabóca, amely a rettegett aranyszínű sárgaság fitoplazmáját terjeszti. Ez a baktériumcsoport önállóan nem tud elterjedni, azonban a kabócák szívogatása révén könnyedén átkonvertálják a betegséget egyik növényről a másikra, tovább fokozva a gazdák aggodalmát.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban tűnt fel először Magyarországon, míg az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazmát 2013-ban fedezték fel az ország területén.
Az aranyszínű sárgaság kizárólag a kabócák irtásával előzhető meg. A veszélyről Laposa József, badacsonyi borász és tájépítész írt cikket 2017-ben azután, hogy a teljes Badacsony-hegy zárlat alá került a fertőzés miatt.
A Nébih tájékoztatása szerint a fertőzött területen belül a megyei kormányhivatal által kijelölt, a szőlő sárgaság betegségének jellegzetes tüneteit mutató tőkéket el kell távolítani és meg kell semmisíteni. Jelenleg nincs megfelelő növényvédő szer a fitoplazma ellen, így a helyzet sürgős intézkedéseket követel. Azonban a betegség terjedése jelentősen csökkenthető, ha megfelelő időben védekezünk az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen, amely a fő terjesztője a kórságnak. Ezért a fertőzött területen, valamint a körülötte elhelyezkedő 3 kilométeres biztonsági zónában a kezelések végrehajtása kötelező.
Laposa írásában hangsúlyozta, hogy a terület védelme érdekében széleskörű összefogásra van szükség.
Fel kell mérni a zárlat alá tartozó területek művelési állapotát, meg kell határozni a szükséges intézkedéseket, a végrehajtásért felelősöket. Ki kell dolgozni az intézkedések gazdasági, pénzügyi feltételeit. A Badacsony-hegy megújítása a bozóttól, erdöktől, műveletlen területekről, kártevőktől történő megszabadítása, a meredek területek újbóli művelésbe vonásának kiemelt támogatása - a tájképi, tájesztétikai, építészeti értékek megőrzésével, a történelmi hangulat megerősítésével - kiváló mintapéldája lehet a borvidéki megújulásnak, amely alkalmazható az ország más borvidékein is.
- írta a cikkben.
Most a Szent György-hegyen is hasonlóan elszaporodhat a kártevő, ha nem kezdik meg a gazdák, földtulajdonosok az átfogó védekezést.
A rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a betegség leginkább a műveletlen, elhanyagolt, gazos területeken terjedhet el, valamint ott, ahol a megfelelő permetezési eljárásokat nem tartják be. A Nébih friss tájékoztatót adott ki, amelyben alaposan ismerteti a betegség jellemzőit és a védekezési lehetőségeket is.
A kabócák elleni védekezés három lépésben zajlik. Először is, a lemosó permetezés hatékonyan célozza meg a tojásokat. Ezt követően, amikor a terméskötődés elkezdődik, külön figyelmet kell fordítani a lárvákra. Végül, a bogyónövekedés és a fürtzáródás időszakában mind a lárvák, mind az imágók ellen aktívan védekezni szükséges.
A földtulajdonosok körében most is olyan összefogásra lenne szükség, mint ami a múltban, a Badacsony-hegy ügyében megvalósult. Ha ez elmarad, a borvidéket pesszimista előrejelzések szerint a filoxéra járványhoz hasonló sors várhat, ami súlyos következményekkel járna a terület számára.
Megkerestük a Szent György-hegy Csobánc Hegyközség elnökét, Marton Józsefet, aki válaszában jelezte, hogy a témával kapcsolatban nem kíván nyilatkozni. Kifejtette, hogy jelenleg az ő feladatuk a mediátor szerep betöltése, amelynek keretében arra törekednek, hogy a földterületek tulajdonosait összehozzák az illetékes hatóság szakembereivel.
Ennek érdekében január 17-én, 15:30-kor fórumot rendeznek a Hegymagas Kultúrházban. Ezen a rendezvényen a Nébih szakértői részletes tájékoztatást fognak adni, emellett a földek tulajdonosai is lehetőséget kapnak arra, hogy közösen átbeszéljék a legfontosabb teendőket.
A Nébih tájékozatójában olvastuk, hogy a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon a nyár közepén az első, enyhe sodródást mutató levelek bukkannak fel. A tünetek fokozatosan felerősödnek, végül a betegségre jellemző, a levél fonáka felé irányuló, háromszögletű sodródás alakul ki. A napfénynek kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részlegesen vagy teljesen besárgul, míg a kék bogyójú fajták esetében vörös árnyalatok jelennek meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes csillogást nyerhet.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak.
A következő tavasszal a megmaradt rügyekből kibontakozó virágzat elhervad, és kevesebb fürt fog kialakulni. Ha késői fertőzés lép fel, a bogyók zsugorodni kezdenek, megbarnulnak, és ízük is kellemetlenné válik.
Ahogy azt már korábban írtuk, az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
A Nébih kidolgozott egy átfogó készenléti tervet a betegség terjedésének megfékezése érdekében.
A fertőzésmentes zónák megóvása érdekében:
Fertőzött zónákban lép fel a fertőzés megszüntetése érdekében:
Az ültetvényben égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben, gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel, végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.