Ne engedjen Putyin befolyásának! – Európa most Trump segítségét kéri.
A nyugati sajtó értesülései szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elégedetten távozott az alaszkai Elmendorf-Richardson légitámaszpontról. A hírek szerint sikerült meggyőznie Donald Trump elnököt arról, hogy támogassa azt az elképzelést, miszerint Moszkva további területeket szerezzen Ukrajnától, cserébe a béke érdekében.
"Kössön alkut" – ezzel a kifejezéssel szólította meg Trump Zelenszkijt a legutóbbi sajtóeseményen, amelyet a tárgyalások után tartottak, és ahol a ukrán elnök ma Washingtonba érkezett. Eközben az európai vezetők, akik hivatalos küldöttséggel érkeztek az amerikai fővárosba, nem támogatják ezt a megközelítést. Közöttük találjuk Macron francia elnököt, Merz német kancellárt, Starmer brit miniszterelnököt, valamint Georgia Meloni olasz kormányfőt, Ursula von der Leyen-t, az EU-bizottság elnökét, és Mark Rutte-t, a NATO főtitkárát.
Ők azon fáradoznak, hogy meggyőzzék a Trump-kormányzatot arról, hogy ne nyújtson támogatást Putyin követeléseinek a gazdag ásványkincsekben bővelkedő Donyeck régió ukrán fennhatóság alatt álló részeihez.
A területről való lemondás az ukrán alkotmány értelmében tiltottnak számít, azonban számos egyéb tényező is hozzájárul ahhoz, hogy Kijev ne kívánjon megválni a 6500 négyzetkilométeres területtől.
amiért cserébe az oroszok visszaadnák a Harkiv és Szumi megyékben elfoglalt 440 négyzetkilométernyi területet.
Donyeck még ukrán kézen maradt részén fekszenek a magas fekvésű erőd-városok: Szlovjanszk és Kramatorszk. Az ukránok szerint ezek birtokában az oroszok könnyebben tudnának lecsapni Ukrajna fennmaradó területére, ha egy békekötés után újra indulnának a harcok.
Kissé délebbre, az ostrom alatt álló Pokrovszk kokszbányája képviselte az ország egyetlen ilyen lelőhelyét, amely nélkülözhetetlen volt az acélipar számára. Ha a város sorsára jutna, az ukrán acéltermelés csupán a háború előtti mennyiség töredékét lenne képes produkálni.
A Trump-kormányzat szerint azonban "tárgyalni kell a Donbász jövőjéről és mindkét oldalnak engedményeket kell tennie".
Emmanuel Macron kijelentette, hogy a küldöttség "az európaiak és Ukrajna egységes frontját szimbolizálja..."
Csak egyetlen nemzet vágyik arra, hogy a békét kapituláción alapozva érje el:
"Oroszország" - jelentette ki. Ezzel üzenetet küldött Vlagyimir Putyinnak is, aki az alaszkai tanácskozás zárásakor kifejezte reményét, hogy az európaiak nem fogják hátráltatni a Trump-pal kötött megállapodás kidolgozását, és nem fognak akadályokat gördíteni a folyamat elé.
A kommentátorok rámutatnak arra, hogy az európai államok nem fogalmazták meg egyértelműen, hogy a Donbász területei ukrán kézben maradjanak, inkább azt hangsúlyozzák, hogy Zelenszkij elnök a döntéshozó a területi vitákban. Az ukrán elnök viszont egyaránt elzárkózott a terület átadásától, miközben a korábbi megszorításokat figyelmen kívül hagyva bejelentette, hogy hajlandó lenne közvetlenül Putyinnal tárgyalni egy háromoldalú, amerikai-ukrán-orosz megbeszélés keretein belül.
Zelenszkij kijelentette, hogy a frontvonal a legmegfelelőbb alap a tárgyalásokhoz, és hogy az európai országok is ezt a megközelítést támogatják. Hangsúlyozta, hogy Oroszországnak előbb le kell állítania a támadásokat, mielőtt érdemi párbeszéd kezdődhetne. Ezzel szemben Trump támogatói úgy vélik, hogy már nem csupán tűzszüneti megállapodásról, hanem egy átfogó békeegyezményről kellene egyeztetni.
