Kanada és Trump kapcsolata új irányt vehet, mivel a közelmúlt eseményei egyre inkább arra utalnak, hogy a két fél közötti feszültségek enyhülni látszanak. Az Aranykupola, mint szimbolikus elem, tovább növelheti a politikai párbeszéd jelentőségét és vonzer

Kanada hadi kiadásainak növelésével igyekszik új vezetése elnyerni Donald Trump bizalmát, miközben a két ország között feszülő vámpolitikai konfliktus továbbra is élesedik. Az amerikai elnök nemrégiben újabb nyomást gyakorolt a helyzetre, ami még inkább próbára teszi a bilaterális kapcsolatokat. Kanada számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze védelmi együttműködését az Egyesült Államokkal, még a politikai és kereskedelmi feszültségek ellenére is. Trump, aki nyitott lehet az ilyen típusú partnerségre, láthatja a lehetőséget a kapcsolat erősítésére. De miért kerül a képbe az "Aranykupola" légvédelmi rendszer? A válasz talán abban rejlik, hogy Kanada szeretné demonstrálni védelmi képességeit és elkötelezettségét a közös biztonság iránt, miközben igyekszik megerősíteni álláspontját a nemzetközi porondon.

Mark Carney, a kanadai miniszterelnök, nemrégiben bejelentette, hogy az ország idén jelentős mértékben növelni kívánja hadi kiadásait. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet következtében új katonai járművekre és drónokra van szükségük, valamint olyan fejlett szenzorok beszerzésére is, amelyek lehetővé teszik az északi sarkvidék monitorozását. E területek ugyanis egyre inkább a nemzetközi rivalizálás színhelyévé válnak, főként Oroszország, Kína és a nyugati hatalmak közötti feszültségek árnyékában.

Ezen túlmenően - az említett javaslat keretein belül - Kanada pénzügyi támogatást is kínálna Ukrajnának. Carney hangsúlyozta, hogy a kanadai hadsereg általános állapotát sürgősen javítani szükséges, mivel jelenleg a katonai tengeralattjáróiknak csupán körülbelül a negyede működik megfelelően. A hadihajók és a szárazföldi katonai járművek esetében pedig ez az arány még az ötven százalékot sem éri el.

Carney leszögezte azt is, hogy Kanada sokáig alulteljesített a katonai célú befektetésekben, ugyanis túlságosan az Egyesült Államokra hagyatkozott - egy olyan államra, amely azonban nemrégiben elkezdett kivonulni a szövetségesi kötelezettségeinek teljesítése mögül.

A megnövelt költségvetési kiadások révén Kanada közel kerülhet ahhoz, hogy a bruttó hazai termékének 2%-át védelemre fordítsa. Ez az arány a NATO-tagállamok számára elvárt normának számít, és Donald Trump amerikai elnök törekvései nyomán egyre inkább sürgetett célként jelenik meg.

Különös jelentőséggel bír, hogy idén júniusban Kanada volt a házigazdája a G7-es csúcsértekezletnek.

Kanada egyébként jelenleg jócskán elmarad az elvárt költési céltól. A korábbi miniszterelnök, Justin Trudeau még évekkel ezelőtt arra tett javaslatot, hogy 2032-re érjék el a 2 százalékot - Carney ígérete ezt a célt most évekkel előre hozhatja.

Kanada mindezzel egyébként gesztust is gyakorol Trump felé. A kormánynak ugyanis az a terve, hogy új gazdasági és katonai együttműködést alakít ki Washingtonnal. Ennek keretében csatlakoznának Trump "Aranykupola" elnevezésű légvédelmi rendszeréhez is.

Ez kiegészítő elem lenne az amerikaiakkal való új gazdasági és biztonsági partnerség kialakításában

- Ezt világosan meg kell állapítani - hangsúlyozta Carney.

A USA és Kanada közötti feszültségek, vagy inkább Trump és Kanada viszonya, már korábban is terítéken volt. Donald Trump januárban lépett hivatalba a Fehér Házban, és nem sokkal később vámháborút indított Kanada ellen. Harcias megnyilvánulásai között megjegyezte, hogy a vámok eltörléséhez Kanada csak akkor juthat hozzá, ha 51. tagállamként beolvad az Egyesült Államok családjába.

Trump februárban, hasonlóan más országokhoz, Kanadát is súlyos vámokkal sújtotta: 25 százalékos általános vámmal terhelte a kereskedelmet, míg az energiaszektorra további 10 százalékos vámot alkalmazott. Áprilisra pedig a külföldről érkező autóipari termékek importjára is 25 százalékos vámot vetett ki, ami Kanadát sem kerülte el. Továbbá, az alumínium- és vasipari termékekre a vám mértéke elérte az 50 százalékot. E lépések következményeként a kanadai import az Egyesült Államokba drámai módon, 30 százalékkal csökkent.

Valóban, Trump Kanadával kapcsolatban nem hozott más, különleges büntetőintézkedéseket ezen kívül. Azonban nemrégiben, az Ottawa által bejelentett válaszlépések hatására felmerült, hogy megduplázza a már bevezetett vámokat, de végül ezt a lépést elvetette.

A konfliktus fokozódásának jelei mutatkoznak, hiszen Trump a közelmúltban a kanadai kormány által bevezetett, az amerikai digitális vállalatokat érintő adóemelésre reagálva újra leállította a vámokkal kapcsolatos tárgyalásokat Kanadával. Ez a hirtelen lépés jelentős hátrányt jelenthet a nemrégiben szinte helyreállt amerikai-kanadai gazdasági kapcsolatok számára.

Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi platformján azt írta, hogy az adó "nyílt és egyértelmű támadás országunk ellen."

E súlyos adó következtében azonnali hatállyal felfüggesztjük minden kereskedelmi tárgyalásunkat Kanadával.

- közölte Trump, majd hozzátette: "a következő hét nap során értesíteni fogjuk Kanadát arról a vámtarifáról, amit fizetniük kell majd, ha az Egyesült Államokkal akarnak üzletelni."

Nyilvánvaló, hogy Trump nem éppen baráti érzésekkel viseltetik északi szomszédunk, Kanadával szemben. Ugyanakkor a vámok mögött nem csupán a Kanada-ellenesség rejlik, hanem számos más, ésszerűbb indok is, amelyek magyarázatot adhatnak a politikai döntésekre.