A szakemberek elmélyült keresésbe kezdtek a piacokon biotermékek után, ám sajnos üres kézzel távoztak.

Növényvédelmi szakmérnökök járták be Somogy három legnagyobb piacát: a siófoki vásárcsarnokot, a fonyódi piacot, és a kaposvári Nagypiacot, és az ott dolgozókkal beszélgettek a bio termékekről. Nem kis meglepetésre az említett három piacon, vásárcsarnokban az árukínálatban még keresve sem lehet találni bio- vagy ökogazdálkodásból származó jegyzett, illetve hivatalos jellel ellátott bioterméket, írja a sonline.hu.

Tóth István, a kaposvári szakértő, a lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy a helyszínen tartózkodó kereskedők és szakértők véleménye szerint a helyzet hátterében húzódó okok rendkívül bonyolultak és sokrétűek.

A mélyreható szakmai elemzések helyett inkább néhány figyelemre méltó véleményt osztott meg, amelyek szerinte igazán beszédesek. Kiemelte, hogy a minősítő szervezetek részéről a bio termesztésre vonatkozó technológiai előírások gyakran túl szigorúak, ami komoly kihívás elé állítja a termelőket. Emellett rámutatott, hogy a termesztési folyamatok jelentős mértékben támaszkodnak a kézimunkára, amely a mai világban egyre inkább csökken.

Emellett a túlzottan magas piaci árak miatt a vásárlók többsége mellőzi a bio termékeket. Ezt jól jelzi, az egyik multi nagyáruházban vásárolható déli mediterrán országból származó bio Gála alma csomag ára, mely kilóra elszámolva közel két és félszerese a hazai integrált termesztésben részesült almának.

A piaci árusok szerint a bio termékek döntő többsége úgymond nem piacos, vagyis nem elég szép. Ugyanis a vevő elsősorban "szemmel vásárol" s a terméken, ha a legcsekélyebb elváltozás látható, rágásnyom, szívásnyom, kórokozó okozta legkisebb elszínesedő folt, nem teszi a terméket a kosarába

- fejtette ki Tóth István.

A cikk megállapítása szerint a valódi bio termelés leginkább kisebb területeken, például házi kertekben és háztáji farmokon valósulhat meg, főleg saját fogyasztás céljából. Bár léteznek nagyobb üzemek is, amelyek zöldségek és gyümölcsök bio termesztésével foglalkoznak, ezeknek a szerepe a nagy mennyiségű termék előállításában nem igazán számottevő.

Érdemes kiemelni, hogy a biogazdálkodás keretein belül ugyanazon növények termésátlaga körülbelül 50 százalékkal elmarad a hagyományos, integrált termesztési módszereket alkalmazó gazdaságokétól. Magyarországon a bio termékek legnagyobb része a déli mediterrán régiókból érkezik, és főként a multinacionális nagyáruházak polcain találkozhatunk velük, ahogyan azt a cikk is említi.