Ez a hír igazán drámai hatással van a csirkemell árakra: a magyar vásárlók biztosan nem fogják könnyen lenyelni ezt a változást - Pénzcentrum.
A baromfihúsok árának alakulását jelentősen befolyásolta a kormányzati árrésstop, amely mérsékelte a drágulás ütemét, miközben a nemzetközi piaci folyamatok, a madárinfluenza és a takarmányköltségek változása továbbra is nyomást gyakorolt a termelői árakra.
A baromfihúsok kategóriájában a csirkemellfilé, csirkecomb, csirkefarhát, csirkeszárny, az egész csirke, valamint a pulykamellfilé tartozik az árrésstop alá. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái alapján, bár e termékek ára az előző évhez viszonyítva emelkedett, a drágulás mértéke jelentősen csökkent a kormányzati intézkedések bevezetését követően - számol be róla a Portfolio.
Míg februárban az éves áremelkedés 6,9%-ot, márciusban pedig 7,6%-ot mutatott, áprilistól kezdve ez az érték 2-3% körüli szintre csökkent. Szeptemberre ugyanakkor az árnövekedés 4,5%-ra ugrott, ami leginkább a 2024-es év alacsony bázisának köszönhető. Az idei hónapok összehasonlításában nem észlelhető jelentős drágulás, sőt, szeptemberben egy enyhe árcsökkenés is tapasztalható volt.
A csirkemellfilé ára mutatta a legnagyobb ingadozást. Márciusban 2410 forintról 2320 forintra csökkent, azonban szeptemberre 2650 forintra emelkedett, ami az áprilisi szinthez képest 330 forintos növekedést jelent. Az Online Árfigyelő adatai is megerősítik ezt a tendenciát, bár ott az induló árak valamivel magasabbak. Ugyanakkor szeptember végén és október elején már árcsökkenés figyelhető meg.
A bontott csirke ára viszonylag stabil trendet mutatott az elmúlt hónapokban: márciusban 1390 forintról indult, majd a nyár folyamán 1270 forintra csökkent. Szeptemberben viszont csak minimális mértékben, 1290 forintra emelkedett. Az Árfigyelő rendszerében elérhető, átlagosan 25 különböző "egész csirke és tyúk" termék adatai is alátámasztják ezt a stabil tendenciát.
A csirkecomb esetében mérsékeltebb volt az áringadozás: márciusról áprilisra mindössze 30 forinttal csökkent az ára (1180 forintról 1150 forintra), majd szeptemberre 1170 forintra emelkedett. A csirkeszárny ára hasonló tendenciát mutatott: az áprilisi 1090 forintról szeptemberre 1110 forintra nőtt, ami csupán 20 forintos emelkedést jelent.
A pulykamellfilé ára tavasszal 3170 forintról 3110 forintra mérséklődött, majd szeptemberre 3210 forintra emelkedett, ami 100 forintos növekedést jelent az áprilisi mélyponthoz képest.
A nemzetközi piacon 2025 tavaszától kezdődően észlelhető egy fokozatos, ám határozott áremelkedés. Az Európai Unió területén az egész csirke ára márciusban 278 euróról (109 254 forint) őszi 302 euróra (118 886 forint) emelkedett, ami körülbelül 8-9%-os növekedést jelent. Az uniós baromfihús-import 2025 első negyedévében éves szinten 13-14%-kal nőtt, főként a brazíliai szállítmányok révén, ami némileg tompította a további árnövekedést.
Az AKI Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb statisztikái alapján Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára a márciusi 431-435 forint/kg szintről őszre 443-445 forint/kg-ra emelkedett, ami 6-7 százalékos éves növekedést tükröz. A feldolgozóiparban a csirkemellfilé ára különösen kiugróan drágult: 2025-re az árak átlagosan 11-15 százalékkal emelkedtek.
A magyar feldolgozói árak továbbra is a kontinens átlagához képest kedvezőbb helyzetben vannak. Március közepén az egész csirke feldolgozói ára hazánkban 2,34 eurót, azaz körülbelül 919 forintot tett ki, míg az Európai Unió átlagos ára 2,81 euróra (kb. 1104 forintra) rúgott. Ez a különbség jól mutatja, hogy a magyar piac még mindig versenyképes árazással rendelkezik az uniós normákhoz viszonyítva.
Az árak alakulását 2025-ben több tényező is befolyásolta. Tavasszal az európai és hazai madárinfluenza-esetek kínálati zavarokat és exportkorlátozásokat okoztak. Bár Magyarország július 5-én visszanyerte madárinfluenza-mentes státuszát, más uniós országokban ősszel is előfordultak új fertőzések, ami növelte a piaci bizonytalanságot.
A költségoldalon az év elején a takarmányárak gyakoroltak nyomást. A szójadara ára az argentin aszály miatt emelkedett, miközben az új, erdőirtás-mentes termékekről szóló EUDR-rendelet további 5-10 százalékos többletköltséget okozott. A FAO adatai szerint a globális húsfogyasztás erősödése, különösen Kínában és az Egyesült Államokban, szintén hozzájárult a baromfihús árainak növekedéséhez.
A jelenlegi ágazati ársokkok főként a termelők szintjén tapasztalhatók, ami azt jelenti, hogy az árrésstop hatása nem közvetlenül, hanem közvetve érvényesül, mivel a beszállítói árazás korlátozására irányul.
