Budapest Pride: jogi manőverezés és kiskapuzás a főpolgármester és a rendőrség között A Budapest Pride rendezvénye körüli jogi viták és ellentmondások feszültsége továbbra is élesíti a diskurzust a város vezetése és a rendvédelmi szervek között. Míg a fő

A Budapest Pride-ot megtiltó rendőrségi határozat után a főpolgármester térfelén pattog a labda, ráadásul az óra is ketyeg, hiszen csak három napja van Karácsony Gergelynek arra, hogy pert indítva megtámadja a döntést. Magyar György ügyvéd véleménye szerint a főváros vezetésének egyeztetnie kell a hatóságokkal, erősítve ezzel az együttműködést. Az ismert jogász úgy látja, hogy nem kellene ezt a rendőrség háta mögött lejátszani, mert a főpolgármesternek ugyan komoly jogköre van, de mégsem ő a rendőrkapitány.

Mint korábban beszámoltunk, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gyülekezési hatósági jogkörében eljárva megtiltotta a június 28-án esedékes Budapesti Büszkeség rendezvény megtartását. A határozat szerint a BRFK bejelentésnek minősítette Karácsony Gergely június 16-án tett nyilatkozatát. A rendőrségi határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs, azt a közléstől számított három napon belül a határozatot hozó rendőri szervnél benyújtott, de a Kúriának címzett keresettel, közigazgatási pert indítva lehet megtámadni.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivője hétfőn egy közös videóban jelentették be, hogy június 28-án a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen megszervezi a Budapesti Büszkeség névre keresztelt rendezvényt. Karácsony azt is kiemelte, hogy az esemény a hatályos jogszabályoknak megfelelő önkormányzati rendezvény lesz, a Fővárosi Önkormányzat rendezvénye, nem kell hozzá semmilyen hatósági engedély. Hegedűs arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányos joguk békésen összegyűlni és felvonulni. "Mutassuk meg, hogy az LMBTQ-emberek jogait és a szólásszabadság jogát nem vehetik el tőlünk, magyaroktól" - emelte ki, és biztatott mindenkit a június 28-ai rendezvényen való részvételre.

Önkormányzati rendezvény és pont

Karácsony Gergely véleménye szerint a BRFK egy olyan gyűlésről hozott tiltó határozatot, amely valójában nem is létezik, mintha csak a tündérmesékben sétáló unikornisok rendezvényét is betilthatta volna. Mivel a fővárosi önkormányzat nem teljesítette a gyülekezési törvényben előírt bejelentési kötelezettségét, ezért a tiltó határozatnak semmiféle jogi érvényessége nincs.

A fővárosi önkormányzat június 28-án, a magyar szabadság napján, különleges eseményt szervez: a Budapest Büszkeség szabadságünnepet. Ez az önkormányzati rendezvény a város szívében ünnepli a szabadság és a közösség értékeit. Ne hagyd ki!

- Emelte ki Karácsony Gergely.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti frakcióvezetője Facebook-oldalán tette közzé, hogy megegyezett egymással Karácsony Gergely és Magyar Péter: "legyen Budapest Pride".

Azért nem szeretnének erről a Közgyűlésben diskurálni, mert a Tisza álláspontja az, hogy idén önkormányzati esemény keretein belül valósuljon meg a Budapest Pride.

- írta bejegyzésében a Fidesz budapesti frakcióvezetője. Véleménye szerint a "főpride-mester" szándékosan figyelmen kívül hagyja a javaslatukat, miszerint a Közgyűlésnek kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel. "A budapestieknek joguk van tudni, kik támogatják a Pride-parádét a városban, és kik ellenzik!" - hangoztatta Szentkirályi.

"Nem kellene ezt a rendőrség háta mögött lejátszani"

A Budapest Pride betiltásának híre bejárta a világsajtót a CNN-től a BBC-ig, azaz nagy visszhangot váltott ki Budapest rendőrfőkapitánya és főpolgármestere közötti üzenetváltás.

Ami a hazai visszhangot illeti, Török Gábor politikai elemző Facebook-posztjában - Orbán Viktor korabeli beszámolójának és a rendőrség betiltó határozatának egy-egy részletét mellékelve - megjegyezte: "Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom - a rendőrségen keresztül - elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni."

Magyar György, az elismert ügyvéd, kritikával illette a főpolgármester jogi érveléseit. A Klubrádió Esti gyors című műsorában kifejtette, hogy amennyiben több ember összegyűlik, és közérdekű kérdésekben véleményt formál, úgy a gyülekezési jogra vonatkozó rendezvényeken a rendőrségnek minden ilyen jellegű tevékenységet támogatnia kell. Emellett hangsúlyozta, hogy a főváros vezetésének fontos, hogy aktívan egyeztessen a hatóságokkal, mivel ez elősegíti az együttműködés erősítését.

Úgy vélem, hogy ezt a helyzetet nem lenne bölcs dolog a rendőrség háta mögött intézni. Bár a főpolgármesternek jelentős jogkörök állnak a rendelkezésére, végső soron nem ő a rendőrkapitány, így bizonyos ügyekben nem helyénvaló, ha egyedül dönt.

Az Index által megkérdezett jogászok szerint a labda most Karácsony Gergely térfelén pattog, mert a BRFK tiltó határozatot hozott az általa szervezett rendezvényre. Ráadásul ketyeg is az óra, hiszen csak három napja van a főpolgármesternek arra, hogy közigazgatási pert indítva megtámadja a rendőrségi döntést. Ha ezt megteszi, a kérelmét a BRFK három napon belül továbbítja a Kúriához, amely a kérelem beérkezésétől számított újabb három napon belül határoz. Vagyis jövő szombatig megszülethetne a jogerős bírósági döntés.

A gyülekezési törvény azt is kimondja: tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását végrehajtható határozattal megtiltották. Márpedig ilyennek minősül a rendőrség most hozott határozata. Arról nem is szólva, hogy a rendőrségnek - a rendőrségi törvényben meghatározottak mellett - feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és megfelelő intézkedésekkel biztosítsa, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg.

A gyűlés irányítója folyamatosan tájékoztatja a rendőrséget a biztonsági helyzetben bekövetkező jelentős változásokról, kiemelve a kockázatok típusát és mértékét.

A rendőrség jogszerűen feloszlathatja a gyűlést, amennyiben azt egy érvényes tilalmi határozat ellenére tartják meg. A rendezvény résztvevője, ha úgy véli, hogy a feloszlatás jogellenes volt, tizenöt napon belül közigazgatási pert indíthat annak megállapítására.

A magyar jogrend a gyülekezési joggal való visszaélést szabálysértésnek tekinti, amelyért az elkövetők általában pénzbírságot kapnak. A helyszínen kiszabott bírság 6500 és 65 000 forint között változik, míg ha valaki ismételten elköveti a szabálysértést, a bírság akár 90 000 forintra is emelkedhet. Az utólag, levélben kiszabott pénzbírság viszont elérheti a 200 000 forintot is. Fontos megjegyezni, hogy a szabálysértésért kiszabott bírság ebben az esetben nem váltható meg közérdekű munkával, és elzárásra sem alakítható át.