Lehetséges-e, hogy Ukrajna 2034 előtt csatlakozzon az Európai Unióhoz? - Merz kancellár megkérdőjelezte a magyar kormány által közvetített információk hitelességét.
Az EU legerősebb államának vezetője szerint nem reális Ukrajna gyors EU-csatlakozása, vagyis egyáltalán nem életszerű, hogy az EU ezt a folyamatot 2030-ig le akarná zárni. A magyar kormány kommunikációja ezek szerint hamis narratívára épül.
A 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó hét éves költségvetési tervezet nem veszi figyelembe Ukrajna esetleges csatlakozásának költségeit, ami azt jelzi, hogy a tervezők nem számítanak az ország belépésére ebben az időszakban. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Magyar Hangnak kifejtette, hogy ez a megközelítés reálisnak tűnik. Friedrich Merz véleménye szerint a háború sújtotta Ukrajna valószínűleg nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz a következő költségvetési ciklus zárásáig. A német kancellár hangsúlyozta, hogy számukra a legfontosabb prioritás a konfliktus mielőbbi befejezése.
"Ezután folytatjuk a beszélgetést Ukrajna újjáépítéséről... Azonban ez a folyamat több évig is eltarthat. Valószínű, hogy még az Európai Unió jelenlegi középtávú pénzügyi terveit sem fogja jelentősen érinteni" - mondta a nyilatkozó.
Szent-Iványi István véleménye szerint Ursula von der Leyen kijelentése a 2030-as csatlakozásról inkább egyfajta ösztönzésként értelmezhető. Ezzel a megnyilvánulással arra kívánja bátorítani az ukránokat, hogy ne engedjék el a lendületüket és a türelmüket, hiszen a 2034-es időpont meglehetősen távolinak tűnik.
A szakértő válaszában hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány Ukrajnával kapcsolatos kommunikációjában nem várható lényeges változás. Kiemelte, hogy jelenleg is bárki vízum nélkül beléphet az országba, és a schengeni csatlakozás kérdése egyelőre nem került napirendre. Azt is megjegyezte, hogy a ukránellenes propaganda fokozódása továbbra is megfigyelhető, függetlenül attól, hogy Friedrich Merz egy távoli, "hivatalosnak" tűnő időpontot jelölt meg, a félelemkeltés biztosan folytatódni fog a jövőben.
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke szerint azonban ez a fajta dátumvita félrevezető, és nem a valódi kérdésekről szól. Az uniós szakértő lapunknak nyilatkozva történelmi távlatba helyezte a kérdést: a magyar EU-csatlakozás előtti években is hasonló módon keringtek a dátumok, miközben a tényleges csatlakozáshoz vezető folyamat sokkal komplexebb volt. Így van ez Ukrajna esetében is. A 2034-es évszám nem kőbe vésett ígéret, hanem inkább egy óvatos politikai üzenet, amit Merz a következő uniós költségvetési ciklushoz kapcsolva fogalmazott meg.
A valódi kérdés szerinte az, hogyan lehet az elkövetkező években fokozatosan szorosabbra fűzni az EU és Ukrajna kapcsolatait politikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt. A háborús állapotok közepette ugyanis életszerűtlen az az elképzelés, hogy az ország rövid távon teljes jogú taggá válhat. Hegedűs kiemelte: a felvételhez nemcsak az ukrán fél felkészülése szükséges, hanem az Európai Uniónak is át kell alakítania saját intézményi és költségvetési struktúráit. Hozzátette, magyar szempontból a Fidesz kérdésfelvetése az online konzultációban hamis volt, ezért nem szerencsés arra fókuszálni, hogy melyik uniós vezető Orbán Viktor szemszögéből mit mondott. Az ugyanis egy tudatosan felépített, hamis narratíva.
Hegedűs István szerint tehát nem is a pontos évszám a lényeg, hanem az, hogy az ukrán társadalom érezze: tartozik valahová. Van egy európai közélet, abban zajlik egy beszélgetés. Merz kijelentése tehát valójában része annak a folyamatos európai diskurzusnak, amelyben különböző vezetők különböző nyelvezettel, de ugyanazt az alapelvet vallják: Ukrajna jövője Európában van. És bár a csatlakozás útja hosszú és göröngyös lesz, Hegedűs szerint a dátumokra való fókuszálás helyett inkább a politikai akarat, az együttműködés és a stratégiai türelem számít.
