Donald Trump valószínűleg határozottan megfogalmazná véleményét az európai fenntarthatósági törvénnyel kapcsolatban, és nem riadna vissza attól, hogy kritizálja azt. A törvények szigorú szabályozása és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásuk ellen külön

A beszállítói lánc és az etikus működés szigorú ESG-szabályai kihívások elé állítják az amerikai vállalatokat, mivel ezek a normák csökkenthetik versenyképességüket a globális piacon.

Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a Bloomberg jelentése alapján bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész "kereskedelmi eszközöket" alkalmazni az Európai Unióval szemben, amiért az szigorú ESG-szabályozásokat vezetett be.

Lutnick és Trump kifejezetten aggasztónak találják a CSDDD direktívát, amely a fenntarthatósági közzétételi kötelezettségeket írja elő. E szabályozás értelmében a nagyobb vállalatoknak – függetlenül attól, hogy európai cégekről van szó vagy más országokban alapított, de Európában működő vállalatokról – a következő évtől számot kell adniuk a saját és beszállítóik működésének átláthatóságáról. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat, és elkerüljék a környezetszennyezést.

A kereskedelmi miniszter a múlt hónapban republikánus szenátoroknak úgy fogalmazott: aggasztónak tartja, milyen mértékben befolyásolják a brüsszeli környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szabályozások az amerikai vállalkozásokat.

A CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) értelmében a vállalatok jogi felelősségre vonhatók, amennyiben az értékláncukban ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szabálytalanságokat fedeznek fel. Lutnick megjegyezte, hogy a CSDDD "jelentős kihívásokat jelent az amerikai cégek számára" – ez a kijelentés egy, az Egyesült Államok Szenátusának Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Bizottsága által közzétett anyagban található.

Lutnick azt is közölte a szenátorokkal, hogy "megfontolja a Kereskedelmi Minisztérium rendelkezésére álló összes kereskedelmi eszköz alkalmazását, ha az indokolt."

A kérdésre, hogy támogatná-e egy olyan végrehajtási rendelet vagy jogszabály bevezetését, amely megtiltaná az amerikai cégek számára a CSDDD követelményeinek betartását, így reagált: "Szívesen részt veszek minden olyan kezdeményezésben, amely gátat vet a túlzottan megterhelő szabályozásoknak, amelyek hátrányosan befolyásolják az amerikai vállalatok működését."

Az ESG-szabályozás szigorúsága jelentős hatással van az európai vállalatokra is. A CSDDD keretein belül a cégek méretének határai többször is változtak, azzal a céllal, hogy a lehető legkevesebb vállalatot és azok beszállítóit érintse.

Németország és Franciaország, az Európai Unió két legnagyobb gazdasági hatalma, hivatalosan is felszólította az uniós vezetőket, hogy korlátozzák a szabályozások terjedelmét. Aggodalmaik középpontjában az a félelem áll, hogy a túlzott szabályozás hátrányosan befolyásolhatja a versenyképességet, valamint gátat szabhat a gazdasági fejlődésnek.

Az EU egyik szóvivője közölte, hogy a bizottság figyelembe veszi szabályozásainak globális hatásait, és nyitott a párbeszédre.

Az Egyesült Államok már korábban is kifejezte aggályait az EU fenntarthatósági szabályozásaival kapcsolatban. Janet Yellen, az egykori pénzügyminiszter, 2023 júniusában hangsúlyozta, hogy bár a Biden-kormányzat támogatja a CSDDD "általános céljait", a szabályozás "határokon túlnyúló hatálya" és az amerikai cégekre gyakorolt váratlan negatív hatások aggasztóak.

Hétfőn az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) nyilvános állásfoglalásban kérte az Európai Uniót, hogy fontolja meg az ESG-keretrendszerének kulcsfontosságú elemeinek elhalasztását vagy akár eltörlését. Az AmCham, amelynek tagjai között megtalálható olyan nagyvállalatok, mint a Ford, az Exxon Mobil és az Amazon, hangsúlyozta, hogy a cégeknek joguk van figyelmen kívül hagyni az európai ESG-szabályozásokat, amíg azok nem esnek át alapos felülvizsgálaton és módosításon.

Az AmCham állásfoglalása szerint a tagjai szinte mindegyike elkötelezett a párizsi klímaegyezmény mellett, és jelentős erőforrásokat szán a felelős üzleti gyakorlatok megvalósítására. Azonban szükséges lenne az európai ESG-szabályozási keret átalakítása, hogy a vállalatok a zöld átállásra irányuló befektetéseket helyezhessenek előtérbe, ahelyett, hogy aránytalanul magas megfelelési költségekre kényszerülnének.