Az Oscar-gála során senki sem említette Donald Trump nevét.

Az elmúlt években megszokott politikai nyilatkozatok most hiányoztak, és az idei Oscar-gálán a Los Angeles-i tűzvész okozta a legnagyobb sokkot.

A hazai színpadon egy különös tragédia árnyékában zajlott le az idei Oscar-gála, ahol a házigazda, Conan O'Brien (nyitóképünkön) a Los Angeles-i tűzvészre emlékezett a nyitóbeszédében. Hangsúlyozta, hogy bár egy díjátadó esemény sokszor öncélúnak és feleslegesnek tűnhet a katasztrófa súlya alatt, ezen az estén mégis azok előtt hajtunk fejet, akik a kamerák mögött, a legnehezebb körülmények között is elkötelezetten dolgoztak a film művészetéért.

A korábbi évekhez képest az idei gálán a közéleti témák szinte teljesen háttérbe szorultak, csupán a tűzvész említése maradt a középpontban. A világ komoly válságai, mint az Ukrajnát sújtó orosz invázió, amely már három éve tart, vagy a gázai helyzet, alig kaptak figyelmet, csupán felszínes hivatkozások szintjén jelentek meg. Daryl Hannah „Slava Ukraini!” kiáltása, amelyet a legjobb vágásért járó díj átadása előtt mondott, valamint Adrian Brody gondolatai a világpolitikai kihívásokról, aki a legjobb férfi színész díját nyerte el, jelentették az egyetlen figyelemre méltó megnyilvánulásokat. Brody imáját tolmácsolta egy "egészségesebb, boldogabb és befogadóbb világért", hangsúlyozva, hogy „ha a múlt taníthat nekünk valamit, az az, hogy meg kell akadályoznunk a gyűlölet szabadjára engedését”.

A gálán senki sem említette Donald Trump nevét.

A gázai konfliktus hátterében zajló eseményeket feltáró, díjnyertes dokumentumfilm, a No Other Land, amely a ciszjordániai közösségek széthullását mutatja be, lehetőséget teremtett egy fontos beszélgetésre. Basel Adra, a film társrendezője, friss apaként osztotta meg érzéseit, kifejezve reményét, hogy lánya élete eltér majd az övétől, és mentes lesz a félelemtől, amelyet az erőszak és a kitelepítések okoznak. Adra szavai mélyen megérintik a nézőket, hiszen a jövő generációinak békésebb és biztonságosabb világra van szükségük.

A másik rendező, Yuval Abraham, hangsúlyozta, hogy a palesztinok és izraeliek közös erőfeszítéssel hozták létre a filmet, mert "a közös hangunk sokkal erősebb". Kifejezte azt a reményét, hogy véget érjen a gázai rombolás, és a béke helyreállhasson.