A magyar lakásárak szinte szárnyra kaptak, és úgy tűnik, ez még csak a kezdet!

A második negyedév során a magyar ingatlanpiacon 15,1%-os növekedést tapasztaltunk a lakásárak terén, összehasonlítva az előző év azonos időszakával.

A legfrissebb Eurostat statisztikák szerint ennél nagyobb drágulást csupán Portugáliában és Bulgáriában tapasztaltak. Az előző negyedévhez viszonyítva a drágulás mindössze 1,1 százalékot tett ki, ami alulmúlta az uniós átlagot, amely 1,6 százalék volt. Az újépítésű lakások ára egy év alatt 13,9 százalékkal emelkedett, ami alacsonyabb a használt lakások 15,3 százalékos drágulásánál, de mindkét kategória az európai élvonalban helyezkedik el.

Az első negyedév során a magyar lakásárak 16%-os emelkedést mutattak, amit negyedéves szinten még inkább kiugró, 8,4%-os növekedés követett. Ez az arány messze a legnagyobb a kontinensen, ráadásul éves összevetésben csupán a portugál ingatlanpiac tudott nagyobb mértékű drágulást elérni a magyarországi árszintekhez képest. Így tehát, ha az első fél évet vizsgáljuk, a magyar lakásárak emelkedése egyértelműen kiemelkedett az európai piacon.

Április és június között Portugáliában tapasztalható volt a legjelentősebb áremelkedés, hiszen az árak egy év alatt 17,2 százalékkal nőttek, ezzel tovább erősítve az utóbbi negyedévekben megfigyelhető tendenciát. Ezzel szemben Finnország kiemelkedik a többi európai országból, hiszen itt egyedüliként csökkentek a lakásárak, 1,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a tavalyi második negyedév során. Franciaországban a szakértők csupán 0,5 százalékos áremelkedést regisztráltak, míg Svédországban az árak 0,7 százalékkal emelkedtek.

Az első negyedévhez viszonyított rangsor élén is a portugálok álltak, ahol 4,7 százalékkal nőttek az árak, Luxemburgban 4,5 százalékos, Horvátországban pedig 4,4 százalékos drágulást regisztráltak. Minimális árcsökkenés egyedül Belgiumban és Franciaországban volt, rajtuk kívül csak a ciprusi, a román, a finn és a svéd lakásárak emelkedtek a magyarországi 1,1 százaléknál kisebb mértékben.

Az adatok alátámasztják azt, amit az elmúlt hónapokban már érzékelhettünk a piacon: a kifejezetten erős első negyedév után tavasz végétől behúzta a féket a piac, ez látszik az árakban is

A statisztikát a cég vezető elemzője, Valkó Dávid, részletesen elemezte és értékelte.

A lakáspiacon érdemes a hosszútávú trendeket is megvizsgálni. 2010 óta Magyarországon közel 280 százalékkal emelkedtek a lakásárak, vagyis majdnem a négyszeresükre ugrottak. Ezzel szintén listavezető volt a magyar piac, csak összehasonlításként: az Európai Unióban összesítve mindössze 60 százalékos áremelkedést regisztráltak ebben az időszakban. A rangsor második helyén Észtország áll mintegy 250 százalékos áremelkedéssel, míg a harmadik Litvánia, ahol nagyjából a háromszorosára emelkedtek a lakásárak. Ezzel szemben Cipruson és Finnországban 15 év alatt gyakorlatilag stagnáltak a lakásárak, míg Olaszországban egyedüliként minimális csökkenést mutatnak a számok.

Hosszú távon érdemes alaposan szemügyre venni az albérletárakat, hiszen a magyar piac megállja a helyét a kontinens élvonalában. Az elmúlt 13 évben, 2010 óta, az albérletek költségei körülbelül 120 százalékkal nőttek, ami azt jelenti, hogy az átlagos bérleti díjak több mint kétszeresére emelkedtek. Ilyen mértékű drágulást csak Észtországban és Litvániában tapasztaltak a szakértők. Ezzel szemben az uniós átlag csupán 29 százalékos emelkedést mutatott. Még figyelemreméltóbb, ha a lakásárak és az albérletárak növekedésének eltérését vizsgáljuk: Európában sehol máshol nem tapasztaltak olyan jelentős különbséget, mint Magyarországon. Az elmúlt 15 év során nálunk a lakásárak emelkedtek a legnagyobb mértékben az albérletekhez képest is. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időszakban a bérbeadás egyre kevésbé bizonyult jövedelmezőnek, a hozamok fokozatosan csökkentek, miközben a kiadott ingatlanok ára folyamatosan emelkedett, így a tulajdonosok nem maradtak teljesen kárpótolatlanul.

A második negyedéves visszafogottabb piaci aktivitás után arra számíthatunk, hogy ismét felpörög majd a magyar lakáspiac. A harmadik negyedévet már az Otthon Start program bejelentése határozhatta meg, a negyedik negyedévben pedig már egyértelműen a kedvezményes hitelprogram repítheti ismét az árakat

- hívta fel a figyelmet Valkó Dávid. A cég vezető elemzője úgy véli, hogy az idei év során országos szinten akár 20%-os áremelkedés is bekövetkezhet, ami azt jelenti, hogy a második negyedévben tapasztalt 15%-os drágulás után további gyorsulás várható. A jelenlegi trendek alapján a magyar lakáspiac az év második felében akár Európa legnagyobb áremelkedését is elérheti.

"Ez idő alatt a lakásárak és az albérleti díjak közötti különbség tovább szélesedhet. A jelentős áremelkedés mellett arra számítunk, hogy a bérleti költségek stagnálhatnak, vagy akár csökkenhetnek is. Ennek oka, hogy a kedvező hitellehetőségek miatt egyre többen döntenek a saját lakás vásárlása mellett, ami csökkenti az albérletek iránti keresletet" – mondta az elemző.