Egy pillanatra megingott Izrael egyik legnagyobb szószólója, de aztán hirtelen minden megváltozott.

Németország régóta az egyik legelkötelezettebb támogatója Izraelnek, de a tartós gázai háború következtében a német politikai életben egyre több kritika irányult a zsidó állam felé. Friedrich Merz kancellárnak is meg kellett szólalnia a helyzetről, miután a feszültségek fokozódtak. Különösen érzékennyé vált a német fegyverszállítások kérdése, és a kormányon belül is felmerültek olyan javaslatok, hogy a gázai konfliktus miatt ezeket felfüggeszteni kellene. Ugyanakkor a közelmúltban kitört iráni konfliktus úgy tűnik, hogy ismét megerősítette Németország elkötelezettségét Izrael irányába.

Angela Merkel, a volt német kancellár, 2008-ban az izraeli Knesszetben tett beszédében hangsúlyozta Izrael biztonságát, mint a német "államrezon" (Staatsräson) szerves részét. Ezzel a kijelentéssel a Német Szövetségi Köztársaság és Izrael Állam közötti különleges kötelékre utalt, amely a holokauszt traumájából táplálkozik. A második világháború után (Nyugat-)Németország számára a hitleri rezsim által végrehajtott zsidóüldözés következményeként Izrael léte és biztonsága kulcsfontosságú külpolitikai prioritássá vált. Az Egyesült Államok mellett Németország az a nemzet, ahol az Izrael iránti szimpátia szinte pártokon átívelően jelen van; Németország az a hely, ahol a zsidó állam mindig is számíthat a támogatásra, függetlenül a körülményektől.

Ez a különleges kapcsolat azonban az elmúlt hetekben némi törést szenvedett, méghozzá a gázai háború miatt. A Gázai övezetben zajló pusztítás, a Gázában élő palesztinok kilátástalan helyzete, az izraeli művelettel és a helyi lakossággal kapcsolatos bánásmóddal szemben felvetődő emberi jogi kérdések Izrael barátai számára is egyre nehezebbé teszik a jelenlegi izraeli vezetés palesztinpolitikájával kapcsolatos azonosulást.

Friedrich Merz kancellár egy május 26-án zajló fórum keretében a következőképpen nyilatkozott:

Őszintén bevallom, már nem tudom követni, mi motiválja az izraeli hadsereget a Gázai övezetben. Az a tény, hogy a civil lakosság számára ilyen mértékű szenvedést okoznak, ahogy az az utóbbi időszakban egyre gyakoribbá vált, már nem indokolható a Hamász által képviselt terrorizmus elleni harccal.

Kiemelte, hogy Németországnak különös óvatossággal kell eljárnia, amikor Izraelnek nyíltan tanácsokat ad, hiszen a történelmi háttere miatt ez különösen érzékeny téma. Ugyanakkor, ha a nemzetközi jog megsértéséről van szó, a kancellárnak fontos, hogy kifejezze véleményét és állásfoglalását.

Merz megnyilvánulásai meglepőek voltak egy német kancellártól, hiszen Berlin hagyományosan kerülte, hogy bármiféle bírálatot fogalmazzon meg Izraellel kapcsolatban. A zsidó állam viszont meglehetősen higgadtan válaszolt Merz szavaira.

Ha Friedrich Merz bírálja Izraelt, nagyon odafigyelünk, mert ő a barátunk

„Kérlek, formáld meg egyedivé a mondandódat” – hangsúlyozta Ron Prosor, Izrael berlini nagykövete.

Németországban hagyományosan a jobboldali pártok Izrael-pártibbak, míg minél baloldalibb egy párt, úgy csökken az Izrael iránti szimpátia. Ennek ellenére azok a pártok, amelyek valaha kormányon voltak Németországban (CDU/CSU, SPD, Zöldek, FDP), teljesen egyetértenek Izrael támogatásában. A jelenlegi parlamenti erők közül egyedül a szélsőbaloldali Die Linke (Baloldal) kritikus Izraellel szemben, ahogy ez általában is jellemző az európai radikális baloldali pártokra.

A német politikai színtéren a konzervatív CDU és CSU, valamint a szociáldemokrata SPD alkotta kormányban az SPD volt a hangadó, amikor az izraeli hadsereg gázai tevékenységéről kritikus véleményt fogalmazott meg, még Merz előtt. A párt soraiban még az is felmerült, hogy mérlegelni kellene a német fegyverszállítások felfüggesztését Izrael irányába.

A német fegyverek nem lehetnek eszközei humanitárius katasztrófák előidézésének és a nemzetközi jog megsértésének. Ezért arra kérjük Netanjahu kormányát, hogy fogadja el a tűzszünetet, és üljön vissza a tárgyalóasztalhoz.

- mondta többek között Adis Ahmetovic, az SPD külpolitikai szóvivője.

Johann Wadephul, a CDU külügyminisztere, május végén bejelentette, hogy Berlin a további fegyverszállításokat egy olyan vizsgálathoz kötné, amely a Gázai övezetben zajló események nemzetközi joggal való összeegyeztethetőségére keresne választ. Azonban a bajor CSU, a kisebbik uniópárt gyorsan heves kritikát fogalmazott meg Wadephul kijelentése ellen, így a téma hamarosan lekerült a napirendről. Gideon Saar izraeli külügyminiszter berlini látogatása során Wadephul megerősítette, hogy Németország továbbra is fegyverekkel fogja támogatni Izraelt. Emellett a német diplomácia vezetője kizárta, hogy a közeljövőben önálló államként ismernék el Palesztinát.

Ami a német fegyverek Izraelnek való szállítását illeti, a lehetőségek széles spektrumot ölelnek fel. Izrael haderejében német gyártmányú tengeralattjárók és korvettek is megtalálhatók, emellett a német hadiipar különféle alkatrészeket, például sebességváltókat és lövegcsöveket is gyárt izraeli harckocsik számára. Továbbá, lőszerek és elektronikai berendezések is érkeznek Németországból Izraelbe. A 2022-es év során a német kormány 161 millió euró értékben hagyta jóvá a fegyverszállításokat, ezzel Izrael a tizedik helyet foglalja el a német fegyverexport célországai között.

A német társadalomban azonban messze nem egységes a vélemény Izrael katonai támogatásának kérdésében.

Egy júniusi közvélemény-kutatás alapján a német lakosság 73%-a a zsidó államba irányuló német fegyverszállítmányok szigorúbb ellenőrzését szorgalmazza. Ezen belül 30% a teljes tilalom mellett foglal állást. Érdemes megemlíteni, hogy ezt a radikálisabb javaslatot csupán a német parlamenti pártok közül a 10%-ot képviselő Die Linke támogatja.

A közvélemény-kutatásból más érdekességek is kiderülnek, amelyek azt mutatják, hogy a német lakosság nem osztja a német nagypolitika erős Izrael-pártiságát. Merz Izraelt bíráló kijelentésével például a megkérdezettek háromnegyede értett egyet, 55 százaléknyian pedig azt mondták, hogy Németországnak nincs a holokauszt miatt különleges felelőssége Izrael védelméért. Mindössze 13 százaléknyian mondták azt, hogy Németországnak feltétel nélkül a zsidó állam mellett kell állnia a közel-keleti konfliktusban, míg 74 százalék szerint nem. 63 százalék szerint az izraeli katonai válasz Gázában túl messzire ment, 73 százalék szerint pedig az izraeli hadsereg akciói nem igazolhatók.

A június 13-án kitört izraeli-iráni háború, úgy tűnik, ad acta tette a Németország Izrael-pártiságával kapcsolatos kérdéseket, és Berlin a konfliktusban egyértelműen a zsidó állam mellé állt.

A támadás reggelén Merz nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt írta:

Megerősítjük, hogy Izraelnek joga van megvédenie létét és polgárai biztonságát.

A kancellár a nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy telefonbeszélgetést folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Ezen kívül emlékeztetett arra, hogy a német kormány már évek óta kifejezi aggodalmát az iráni atomprogram kapcsán. Németország egyébként együttműködik az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, és folyamatosan aktív szereplője volt az iráni atomalku tárgyalásainak.

Németország vasárnap bejelentette, hogy fokozott intézkedéseket hoz a helyi izraeli és zsidó közösségek védelme érdekében, válaszul az iráni terrortámadásokkal kapcsolatos aggályokra. Az ország elkötelezett amellett, hogy megóvja ezeket a fontos kulturális és vallási helyszíneket a fenyegetésektől.

Merz háborús álláspontja az SPD nézeteivel is egybeesik: Rolf Mützenich, a szociáldemokraták külpolitikai szakértője egyetértene Merzcel, kijelentve, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. Ezzel szemben a Die Linke társelnöke, Jan van Aken, kiemelkedik a tömegből, amikor azt állítja, hogy az Izrael által indított támadás a nemzetközi jog megsértése, amely nem indokolható az önvédelem jogával. Közben Boris Pistorius, a szociáldemokrata védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván aktívan részt venni az izraeli-iráni konfliktusban.

Teherán maga egyébként úgy érezte, reagálnia kell Németországnak a konfliktussal kapcsolatos álláspontjára, és jobb híján a XX. századi történelemmel támadta be Berlint. Az iráni külügyi szóvivő szerint Németország két világháborút is kirobbantott, miközben Irán annak idején Hitler elől menekülő zsidókat bújtatott, így akik "folyamatosan a történelem rossz oldalán álltak, azoknak csöndben kell most maradniuk". A szóvivő azt természetesen nem említette meg, hogy Németország éppen azért támogatja Izraelt, mert kompenzálni akar a múltban elkövetett bűneiért.