Az európai autóipar egzisztenciális válság közepén áll – vajon ez a mélypont?
Az autóipar az elmúlt évek során jelentős kihívásokkal nézett szembe, és a Covid-válság mellett talán a legnagyobb megpróbáltatást az elektromos átállás jelenti. Ez a folyamat nem csupán a modernizáció szükségességéről szól, hanem egy valódi paradigmaváltásról, amely hatalmas erőforrásokat igényel a gyártók részéről. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az elektromos járművek iránti kereslet nem a várakozásoknak megfelelően alakul, így a gyártók kénytelenek újragondolni stratégiáikat. A piaci környezet változásai következtében sok cég, köztük a Volvo is, visszavágta elektromos autós terveit, és inkább a hagyományos, belső égésű motoros modellek fejlesztésére összpontosít. Az ilyen döntések azt mutatják, hogy az elektrifikáció nem csupán egy technológiai váltás, hanem komoly gazdasági és stratégiai kihívás is, amely újraértelmezi az iparági normákat.
Ennek ellenére a szabályozók határozottan támogatják az elektrifikációt. Az egyik legkiemelkedőbb példa erre az EU által kitűzött cél, mely szerint 2035-től tiltanák a belső égésű motorral működő új autók értékesítését. Ezt a lépést több autógyártó is vitatta az idén, megkérdőjelezve annak ésszerűségét. Azonban az oda vezető út sem mentes a nehézségektől, hiszen a flottaszintű CO2-kibocsátási szabályok folyamatosan szigorodnak, és az ezeknek való meg nem felelés komoly pénzügyi következményekkel jár a gyártók számára. Az UBS elemzése szerint sok esetben a gyártóknak még mindig kedvezőbb az alacsonyabb nyereséget hozó elektromos autók értékesítése, mint a büntetések megfizetése. Ha azonban a gyártók profitabilitását nézzük, akkor valójában két kellemetlen lehetőség közül kell választaniuk.
Ha megnézzük az idei év eddigi értékesítési adatait, akkor hozzávetőlegesen ugyanannyi autóeladást látunk az EU-ban, mint tavaly. Ugyan mindkét szám messze meghaladja a 2022-es szinteket, de a járvány előtti, 2019-es adatoktól továbbra is durván 2 millióval elmarad.
A jelenlegi helyzetben a teljes piac helyett talán még izgalmasabb az elektromos autók szegmense, amelynek dinamikája külön figyelmet érdemel. Elméletileg ez a szegmens lehetne az, amely a hajtásláncok közül a legnagyobb mértékben hozzájárul a piaci növekedéshez. Az elmúlt évek tapasztalatai ezt alátámasztják, hiszen az elektromos járművek (EV) piaca jelentős ütemben bővült, messze meghaladva a piaci átlagot. Például az Európai Unióban 2022 és 2023 között a teljesen elektromos járművek (BEV) eladásai 37%-os növekedést mutattak.
Ehhez képest az idei év első 10 hónapjában közel 5 százalékkal kevesebb akkumulátoros elektromos autót értékesítettek, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Vagy is nem is lassulás, hanem visszaesés látható az idei évben.
Európában a vásárlói kedv csökkenése nagyrészt a kormányzati ösztönzők megszüntetésének tudható be. Ennek következményeként sokan úgy érzik, hogy a piaci motivációk nem elegendőek ahhoz, hogy elektromos autókat válasszanak, hiszen ezek nemcsak a már jól ismert problémákkal (például az infrastruktúra hiányosságai, a töltési lehetőségek, illetve a maradványérték kérdése) küzdenek, hanem továbbra is drágábbak a hagyományos belső égésű motoros járműveknél.
Természetesen! Íme egy egyedivé tett változata a "TOP10 sztori" ötletnek: --- **10 Legemlékezetesebb Történet, Ami Megváltoztathatja a Nézőpontodat** 1. **Az Örök Keresés:** Egy fiatal nő életében bekövetkezik egy váratlan fordulat, amikor régi naplóját találja meg, és ráébred, hogy a múltja sokkal színesebb, mint gondolta. 2. **A Rejtélyes Levél:** Egy férfi egy régi borítékot talál a padlásán, amely egy soha nem küldött levelet tartalmaz. A levél újraéleszti egy régi szerelem emlékét, és elindítja őt az önfelfedezés útján. 3. **Az Elveszett Idő:** Egy csoport barát egy különös órát talál, amely lehetővé teszi számukra, hogy visszautazzanak a múltba. Ám a döntéseik következményei messze túlmutatnak a várakozásaikon. 4. **A Másik Oldal:** Egy fiatal aktivista és egy idős vállalkozó találkozik egy véletlen baleset során. Az őszinte beszélgetésük mindkettejük életét megváltoztatja, és új perspektívákat nyújt számukra. 5. **A Tükör Szerepe:** Egy művész felfedezi, hogy a tükör nemcsak a külsejét mutatja meg, hanem a belső világát is. Művei tükrözik a saját harcait és győzelmeit. 6. **Az Utolsó Üzenet:** Egy beteg ember utolsó napjaiban megpróbálja rendbe hozni a kapcsolatát a családjával. Az üzenetek, amelyeket hagy maga után, örök nyomot hagynak szerettei szívében. 7. **A Szomszéd Titka:** Egy kíváncsi gyerek felfedezi, hogy a szomszédja valójában egy híres író, aki elrejtette magát a világ elől. A barátságuk nemcsak a gyerek, hanem az író életét is megváltoztatja. 8. **A Hangjegyek Erejével:** Egy zenész, aki elvesztette a hitét a zenében, találkozik egy fiatal tehetséggel. Az inspiráló barátságuk újraéleszti a szenvedélyét és az álmát. 9. **A Képzelet Határain:** Egy gyerek, aki mindig is szeretett volna felnőtt lenni, felfedezi, hogy a felnőtt világ nem olyan, mint amilyennek elképzelte. Az utazása során megtanulja értékelni a gyermeki ártatlanságot. 10. **Az Élet Kincsei:** Egy idős ember élete végén visszatekint a legfontosabb pillanatokra, és rájön, hogy a valódi kincsek nem anyagiak, hanem az emlékek és a kapcsolatok, amelyeket életében kialakított. --- Remélem, tetszik ez a változat! Ha szeretnél valami mást, vagy konkrétabb témákat, csak szólj!
Ahogy minden évben, a Portfolio szerkesztősége idén is összeállította az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is egy a 10 közül.
Két figyelemre méltó példa illusztrálja, milyen jelentős szerepet játszanak a támogatások az elektromos autók piacán: Németország 2023 decemberében megszüntette a támogatási programokat, és ennek következményeként a piac az év első tíz hónapjában 26,6%-os visszaesést szenvedett el az előző évhez képest. Ezzel szemben Magyarország februárban bevezetett céges elektromos jármű vásárlási támogatása révén a piac 47,9%-os bővülést könyvelhetett el az év első tíz hónapjában.
Tehát a jelenlegi EV-piac fejlődési fázisában rendkívül fontos szerepet játszanak a rendelkezésre álló támogatási lehetőségek.
Mindeközben a legnagyobb piacnak számító Kínában már minden második autó elektromos (BEV vagy PHEV), de ott az európai gyártóknak még nehezebb dolguk van, mint a hazai piacukon. A Volkswagen például elvesztette piacvezető pozícióját Kínában, ahol a helyi gyártók képesek akár másfél év alatt új modelleket kifejleszteni. Viszont általánosságban is elmondható, hogy a globális gyártók - beleértve az európaiakat - piacot vesztenek Kínában a helyi gyártókkal szemben.
Az elektromos átállás nem csupán kihívásokkal, hanem lehetőségekkel is jár. A kínai gyártók és a kormányzati szféra időben észlelték az elektrifikáció jelentőségét, és ennek következtében olyan nemzeti éllovasokat teremtettek, mint a BYD. Ez a stratégiai előrelátás lehetővé tette számukra, hogy a globális piacon is kiemelkedő szereplőkké váljanak.
Ezek versenyképes, agresszív árképzéssel, és a gyors innovációra való képességgel szereznek egyre nagyobb piaci részesedést, immáron nemcsak a belföldi, de az európai piacon is.
A tömegszegmensben kiemelkedő szereplők a gyártók, azonban egyre inkább a prémium kategória irányába is elmozdulnak, ami fokozott veszélyt jelent az európai vállalatokra. Az Európai Unió próbálja korlátozni a kínai gyártók helyi terjeszkedését jogi eszközökkel, és ennek részeként büntetővámokat vetett ki a Kínában készült elektromos autók európai importjára. Az intézkedés mögött az a meggyőződés áll, hogy a kínai termékek ára mesterségesen alacsonyan van tartva, jelentős állami támogatások révén.
Az ügy még nem ért véget, a felek továbbra is aktívan egyeztetnek arról, hogy lehetséges-e a vámok eltörlése egy olyan mechanizmus keretein belül, amely minimális árazást biztosít. A büntetővámok mindenesetre elegendőek voltak ahhoz, hogy a kínai gyártók megingjanak, és felfüggesszék európai terjeszkedési terveiket, amíg a szabályozók álláspontja világosabbá nem válik.
A gyártók maguk is elismerték, hogy az idei év nem a tervek szerint alakult. A második félévben sorra csökkentették éves előrejelzéseiket az európai autógyártók, hivatkozva az éles kínai versenyre, a csökkenő európai keresletre és a régió nehézkes áttérésére az elektromos járművekre. A vállalatok figyelmeztetéseiben szinte mindig hangsúlyozzák Kína szerepét. Ez a világ legnagyobb autópiaca, amely a UBS becslései szerint a német gyártók adózás előtti nyereségének körülbelül 30-45 százalékát adja. A kínai gazdaság gyengülése, különösen az ingatlanszektor válsága miatt, azonban az autóipari keresletre is kedvezőtlen hatással van. Bár a kínai kormány számos ösztönző intézkedést hozott a gazdaság élénkítése érdekében, a fogyasztás fellendülése még korántsem biztos, hogy megmenti a külföldi gyártókat. A helyi piacon brutális versennyel néznek szembe a belföldi gyártókkal, akik gyakran technológiailag előnyösebb vagy legalábbis kedvezőbb árú modellek kínálatával próbálnak növelni piaci részesedésükön.
Az októberben megrendezett Párizsi Autószalonon több autóipari vezető kifejtette véleményét a jelenlegi kihívásokról. A Renault elnöke aggodalmát fejezte ki a januártól életbe lépő szigorú EU-s CO2-kibocsátási előírásokkal kapcsolatban, amelyek szerinte kedvezőtlen hatással lesznek a következő év eredményeire; egyben a 2025-ös célok újragondolására is felszólított. Carlos Tavares, a Stellantis korábbi vezérigazgatója, figyelmeztetett a gyárbezárások felgyorsulására a büntetővámok következményeként. Oliver Zipse, a BMW vezetője kritikával illette a belső égésű motorok értékesítésének 2035-re tervezett betiltását, mondván, hogy ez a cél már nem tűnik megvalósíthatónak, és az iparág zsugorodásához vezethet. Eközben a BYD ügyvezető alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a megnövekedett vámok nemcsak az árakat emelik meg, hanem a vásárlók elriasztásához is hozzájárulnak.
Az európai autóipar nehéz helyzete sürgető intézkedések meghozatalára ösztönözte a gyártócégeket.
Számos autóipari cég - beleértve a gyártókat és a beszállítókat - komoly költségcsökkentő intézkedéseket jelentett be, elbocsátásokkal, és gyárbezárásokkal. A listán olyan cégek szerepelnek, mint a Bosch, a Michelin, vagy a Stellantis - a legjelentősebb mégis a Volkswagen bejelentése volt, hiszen a cég közölte, hogy története során először zárhat be Németországban gyárat, majd később kiderült, hogy nem is egy, hanem három gyárról van szó.
A Volkswagen vezetősége és a szakszervezetek múlt pénteken sikeresen megállapodtak arról, hogy elkerülik az azonnali gyárbezárásokat és elbocsátásokat. Ugyanakkor a VW számára lehetőséget biztosítottak 35 000 munkahely leépítésére 2030-ig.
Az autóipari kihívások a részvényárakban is tükröződtek idén: az európai STOXX 600 részvényindex autóipari alindexe kétéves mélypontra esett, idén több mint 13 százalékkal került lejjebb. Mindezt ráadásul úgy, hogy az autóipari válságot olcsón megúszó, és az idei évben mintegy 26 százalékot ralizó Ferrari 25 százalékos súllyal a legnagyobb komponens az indexben (a második legnagyobb a Mercedes-Benz, 15,2 százalékos súllyal). Ezt abban a kontextusban érdemes nézni, hogy a tőzsdéknek idén kifejezetten jó éve van, csúcsokat döntöttek az indexek Európában és az Egyesült Államokban is, 10-30 százalékos emelkedést produkálva.
Nem túlzással állíthatjuk, hogy az európai autógyártók egy komoly válsághelyzet közepén találják magukat. A kulcskérdés most az, hogy ez a helyzet már a mélypont, vagy még van hová süllyedni. A cikkben kifejtett megállapítások nem a múlt eseményeire reflektálnak, hanem kizárólag a jelenlegi, aktívan zajló folyamatokkal foglalkoznak.
Összességében elmondható, hogy az európai autóipar egzisztenciális válsága továbbra is tart, és valószínű, hogy a közeljövőben is számos érdekes és fontos témát fog generálni.
Címlapkép forrása: Matthias Bein/picture alliance via Getty Images
Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérlek, vedd figyelembe, hogy a benne foglalt információk csupán tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a szakmai jogi vagy pénzügyi tanácsokat.
