A magyarok ezer milliárdokat mentettek meg az adóztatás elől.
Nem olyan egyszerű csak úgy megfélemlíteni valakit: egy nyugdíjas olyan bizonyítékokat hozott elő az irattárak mélyéről, amelyek egyértelműen mutatják, hogy nem ő volt az, aki tartozott - persze, ez csak a kezdet...
A tavalyi év végére a hazai kisbefektetők értékpapírokban lévő vagyona soha nem látott szintre emelkedett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján a háztartások összesen több mint 32 ezer milliárd forint értékpapírt tartottak a portfóliójukban, amelyből 27 818,7 milliárd forint magyar kibocsátású papír volt, míg a fennmaradó rész külföldi értékpapírokra vonatkozott. Az állampapírok iránti kereslet az év utolsó hónapjában már csökkent, a lakosság által birtokolt állampapírok piaci értéke stagnált, összesen 13 951,9 milliárd forintot tett ki. Névértéken azonban visszaesés történt, főként a rövid lejáratú állampapírok értékesítése miatt.
Az év elején napvilágra került, hogy az állampapírok jelentős része a vagyonos befektetők birtokában van. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter januári tájékoztatása szerint 822 ezer lakossági állampapír-tulajdonos létezik, akik közül több mint fele 5 millió forintnál kevesebb megtakarítással rendelkezik ilyen értékpapírok formájában. Érdekes, hogy a teljes lakossági állampapír-állomány csupán tizedét birtokolják ezek a kisebb megtakarítással rendelkező befektetők. Ezzel szemben körülbelül 11 ezer olyan befektető van, aki 100 millió forintnál nagyobb összeget fektetett a magyar állam által kibocsátott lakossági értékpapírokba; ez a "felső tízezer" a teljes állomány negyedét uralja. Külön figyelemre méltó, hogy a húsz legnagyobb befektető összesen 151 milliárd forintot helyezett el állampapírokban, ami azt jelenti, hogy fejenként átlagosan több mint 7,5 milliárd forinttal hitelezik az államot.
Valószínű, hogy a többi pénzügyi eszköznél is hasonló arányokkal találkozhatunk, vagyis a befektetési alapok, vállalati kötvények és részvények jelentős része valószínűleg a jómódúak kezében összpontosul, nem is beszélve a külföldi értékpapírokról. A hazai banki kötvények esetében a háztartások év végén összesen 620 milliárd forintot tartottak, amelynek több mint fele devizakötvényekben volt. Ez a befektetési forma főként a jelentős megtakarítással bíró privátbanki ügyfelek körében népszerű. Ezen kívül a lakosság más típusú vállalati kötvényekben 27 milliárd forintot helyezett el, de ezek a befektetések, amelyek alapvetően kockázatosnak számítanak, a 10 évvel ezelőtti Quaestor-csőd óta nem igazán vonzzák a lakossági befektetőket.
A befektetési alapok viszont annál népszerűbbek, a hazai alapok decemberben több mint 200 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, a kisbefektetők kezében lévő állomány így 11 200 milliárd forint fölé emelkedett. Külföldi alapokban ezen felül 2350 milliárd forintot tartott a magyar lakosság, főleg a vélhetően nagyobb megtakarításokkal rendelkező szelete. Mindkét adat rekord, ahogyan a külföldi kötvényekben lévő lakossági vagyon is, amely megközelítette a 950 milliárd forintot.
A hazai részvénypiacra egyre többen fektetnek be, különösen azután, hogy decemberben a Gránit Bank is bemutatkozott a Budapesti Értéktőzsdén. Az év végére a háztartások magyar részvényekben tárolt megtakarításainak összértéke meghaladta a 2000 milliárd forintot, ami lélektani jelentőséggel bír. Ebből 1140 milliárd forintot a banki részvények tesznek ki, melyeken belül valószínűleg az OTP részvények dominálnak. A Gránit Bank részvényeiből a kisbefektetők 11,5 milliárd forint értékben vásároltak. Ezen kívül a külföldi részvényekre is rekordösszeg, 907 milliárd forint jutott a háztartások portfóliójában az év végén.
Az MNB legfrissebb adatai szerint egyre növekvő trend figyelhető meg a befektetők körében, akik a kamatadó és a szociális hozzájárulási adó elkerülése érdekében tartós befektetési számlákra (TBSZ) vagy nyugdíj-előtakarékossági számlákra (NYESZ) irányítják értékpapírjaikat. A befektetési alapok hozamát 15%-os kamatadó és - az ingatlanalapok kivételével - 13%-os szociális hozzájárulási adó terheli. Emellett fontos megemlíteni, hogy más befektetések árfolyamnyeresége után is 15%-os adót kell fizetni, amit az állam beszed.
Az év végére Magyarországon a TBSZ (tartós befektetési számla) számának növekedése figyelemre méltóan 386 555-re emelkedett, ami 87 ezerrel több, mint az előző évben. Ezen a számlatípuson összesen 6176,5 milliárd forintnyi megtakarítás halmozódott fel, ami 42 százalékos növekedést jelent 2023 végéhez képest, mindkét adat új rekordokat állít fel. Bár a TBSZ-t már 25 ezer forintos kezdőtőkével is meg lehet nyitni, a konstrukciót leginkább a tehetősebb réteg veszi igénybe, hiszen egy átlagos számlán körülbelül 16 millió forintnyi értékpapír található. A privátbanki ügyfelek esetében gyakran nem egy, hanem akár hat számla is található egy személy kezében. Ez annak köszönhető, hogy a TBSZ-t minden naptári évben újra kell nyitni, így a pénzügyileg tudatos befektetők tipikusan rendelkeznek egy aktuális gyűjtőévben nyitott számlával, valamint öt másikkal, amelyeket az előző években hoztak létre. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője részletesen bemutatja, hogy a legügyesebb befektetők miként használják ki az adókedvezményeket maximálisan.
A NYESZ-nek is lendületet adott a kamatokra és hozamokra kivetett magas adóteher. A negyedik nyugdíjpillér lassan sorvadozott, a szocho bevezetése előtt már csupán 89,2 ezer ilyen számlát vezettek a befektetési szolgáltatók. Azóta viszont több mint 7 ezerrel nőtt a NYESZ-ek száma, a rajtuk lévő vagyon pedig 575 milliárd forintos rekordon áll, vagyis csaknem 6 millió forint az átlagos egyenleg.
A Bank360.hu figyelmeztet arra, hogy míg az időskori anyagi biztonságot elősegítő önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos megtakarítása csupán körülbelül kétmillió forint, ez az összeg nagymértékben csökkenthető a pénztárakban található több százezer olyan tag miatt, akiknek a számláján minimális összeg szerepel, és sokan közülük nem is növelik ezt a tőkét. Ráadásul az idei évben a megtakarítások csökkenését tovább súlyosbíthatja az a lehetőség, hogy a tagok egy évig adómentesen felhasználhatják a 2024. szeptember végi egyenlegüket. Ezt a pénzt lakásvásárlásra, jelzálogkölcsön törlesztésére vagy előtörlesztésére fordíthatják, de önerőként is felhasználható lakáshitel igényléséhez. Emellett a megtakarításból építkezni, felújítani, sőt telket is vásárolni lehet.
