Elhamvadtak az álmok? Az EU visszalépett a fatüzelés szigorúbb szabályozásától.

Az Európai Bizottság 2027-től tervezte a fatüzelésű kályhák és fűtőtestek károsanyag-kibocsátási szabályainak szigorítását, azonban a környezet- és egészségvédelmi szempontokra épülő javaslatok kedvezőtlen politikai és szakmai visszhangja miatt a nyilvános bemutatót egyelőre elhalasztották – értesült az Euractiv. Az iparági képviselők hangsúlyozzák, hogy az ökodizájn szabályozás már eddig is elősegítette a fatüzelésű kályhák technológiai fejlődését, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást. Az újabb szigorítás azonban jelenlegi formájában már ellenhatásokat idézhetne elő.

Az Európai Bizottság döntése értelmében késlekedik a legszennyezőbb fatüzelésű kályhák és fűtőtestek 2027-től történő betiltásának bejelentése.

- számolt be az Euractiv hírportál.

E testület a február 10-i héten tervezte bemutatni az ökodizájn-szabályozás, valamint a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények felülvizsgálatának tervezetét, amely a 2015-ös szabályozásra épül. Azonban a cseh és német európai parlamenti képviselők ellenállása következtében a prezentációt egyelőre elhalasztották.

A javasolt intézkedés 2027-től szigorúbb határértékek bevezetését célozza meg a fatüzelésű kazánok és tüzelőberendezések káros részecske-kibocsátására vonatkozóan. Ez a lépés Csehországban jelentős közfelháborodást váltott ki, sőt, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt ellenállását is provokálta. Emellett a környezet- és egészségvédelmi szempontok alapján tervezett módosítások a legnagyobb mértékben érintett iparágban komoly aggodalmakat generáltak, ami tovább fokozza a feszültséget a különböző érdekcsoportok között.

A háztartási fűtő- és főzőkészülékek gyártóinak európai bizottsága (CEFACD) nyilvánosan is kifejezte álláspontját, többek között a Politico platformján megjelent, fizetett cikk keretein belül. A szervezet határozottan ellenzi a tervezett szigorításokat, amelyeket szerintük téves és pontatlan adatokra alapoznak. Az iparági képviselet véleménye szerint a javasolt intézkedések bevezetése komoly problémákat okozhat, és nem szolgálja a valóságos igényeket.

11 ezer kis- és középvállalatot, valamint 200 ezer munkahelyet érintő európai szektor sorsa forogna kockán.

Ezt arra alapozzák, hogy az új szabályozás olyan szigorú sztenderdeket állítana fel, amelyek hatására az új szilárd tüzelésű fűtőberendezések csaknem 100%-a eltűnne az európai piacról, ezáltal szembemenne az uniós versenyképességi célkitűzésekkel is.

A CEFACD álláspontja szerint a háztartási fatüzelésű kályhák gazdaságos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtési alternatívát kínálnak a legkiszolgáltatottabb közösségek számára. Ezek a megoldások hozzájárulnak az elektromos és gázellátó hálózatok terhelésének csökkentéséhez, emellett a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdításával a vidéki gazdaság fejlődését is támogatják. A szervezet azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tervezett intézkedések ellentmondanak a klímavédelmi célkitűzéseknek. Véleményük szerint a gáz- és elektromos fűtési rendszerek fatüzeléses változatokkal való helyettesítése a jelenlegi helyzetben csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, amíg a villamos energia teljes mértékben megújuló forrásokból származik, és a zöldgázok dominálnak az energiamixben.

Az iparági szervezet szerint az ökodizájn irányelv a fatüzelésű kályhák technológiájának trendszerű fejlesztéséhez vezetett, csökkentve a kályhák károsanyag-kibocsátását is, az innováció azonban időt vesz igénybe, az elérhetetlen sztenderdek bevezetése pedig ésszerűtlenül nagy terhet ró a gyártókra és a környezeti eredmények romlását kockáztatja.

Ahogyan az Euractiv is rámutat, nem ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság visszavonja a fűtési megoldásokra vonatkozó szabályozás szigorítását. Eredetileg 2029-től szigorúan betiltották volna a fosszilis tüzelésű kazánok forgalomba hozatalát, hogy csökkentsék az orosz földgáztól való függőséget 2030-ra. Azonban a kedvezőtlen reakciók hatására a Bizottság feladta ezt a szándékát, és végül csupán egy ajánlott, nem kötelező érvényű 2040-es céldátumot állapított meg a tagállamok számára.

Az uniós szabályozás tervezett szigorítása körüli események világosan mutatják, hogy a biomassza-alapú energiafelhasználás, beleértve a fatüzelést, rendkívül vitatott téma. Amennyiben a fatüzelés nem felel meg a szigorú egészségügyi, környezetvédelmi és klímavédelmi követelményeknek, súlyos problémákat idézhet elő. Emellett a fenntarthatósági kritériumok betartásának ellenőrzése és érvényesítése rendkívül összetett feladatot jelent.

Az EU a biomasszát megújuló energiaforrásként határozza meg, de az említett problémákra tekintettel az uniós megújulóenergia-irányelv 2023-as felülvizsgálata szigorította a biomassza fenntarthatóságára vonatkozó kritériumokat az Unió biodiverzitási stratégiájával és klímavédelmi céljaival összhangban. E szerint "egyre inkább elismerést nyer, hogy a bioenergiával kapcsolatos szakpolitikákat össze kell hangolni a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvével. Az említett elv célja a biomassza-felhasználás erőforrás-hatékonyságának elérése azáltal, hogy ahol csak lehetséges, a biomassza anyagfelhasználását annak energiacélú felhasználásával szemben kell előnyben részesíteni."

A Kelet-Európában elterjedt, korszerűtlen fűtési rendszerek, amelyek gyakran vegyes hulladékkal együtt égetik el a fát, jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi levegőszennyezéshez. Az ebből fakadó légzőszervi megbetegedések Európa-szerte, így Magyarországon is a vezető halálozási okok között szerepelnek. A nem fenntartható erdőgazdálkodás nemcsak a klímaváltozás szempontjából létfontosságú szénelnyelő erdők területének csökkenéséhez vezet, hanem a biológiai sokféleség csökkenését is magával hozza. Hasonló aggodalmak merülnek fel a monokultúrás energianövény-ültetvényekkel kapcsolatban is, amelyek hosszú távú környezeti hatásai tovább súlyosbítják a helyzetet.

A korszerű tüzelőberendezések rendelkezésre állása és a fenntartható erdőgazdálkodás elvei szerint történő működés mellett is felmerülhetnek aggályok, amelyek teljes mértékben nem zárhatóak ki.

A tűzifa elégetése során felszabaduló szén-dioxid mennyisége valóban megegyezik azzal, amit a fa élete alatt megkötött. Azonban egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid megkötésének és az elégetés következtében történő kibocsátásának időbeli eltérései jelentős hatással vannak az üvegházhatású gázok (ÜHG) semlegességére. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) korábbi kutatásai alapján ez a semlegesség olyan mértékben korlátozott, hogy a tűzifa mint erőforrás nem tekinthető valóban ÜHG-semlegesnek.

A 2010-es évek második felében aggályok merültek fel a hazai tűzifa-kitermelés és -felhasználás fenntarthatóságával kapcsolatban is, mivel a felhasználási statisztikák a 2000-es évek második felétől nem csak a kitermelési statisztikákat haladják meg, hanem az erdőterületek éves folyó növekményét is - mutatott rá egy másik elemzésében a REKK. Vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban - állapította meg a kutatóközpont a háztartási tűzifa-felhasználás számítására vonatkozó megváltozott statisztikai módszertan eredményeire utalva. Újabb kutatásuk szerint pedig a hazai tűzifa-felhasználás tovább nőhetett azóta.