GKI: A kormány ingatlanpiaci "akciótervéből" nem várható repülőrajttal való bevezetés.
A kormány Új Gazdasági Akciótervének 21 pontja közül 10 közvetlenül az ingatlanszektort célozza meg, amely – az építőipart is beleértve – a GDP legfeljebb 15 százalékát képviseli. Ez a viszonylag alacsony arány felveti a kérdést, hogy a program általános GDP-re gyakorolt hatása elegendő lesz-e a 3,5 százalékos növekedés eléréséhez. Ezt a megállapítást a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése is megerősíti.
A 2025-ben is hatást gyakorló programpontok közé tartozik a már korábban meghirdetett energetikai korszerűsítési program, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP kártya és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések lakás célú felhasználási lehetősége.
Az energetikai korszerűsítési program kerete 108 milliárd forint, míg az önkéntes nyugdíjpénztárakban 2024. szeptember 30-án 2164 milliárd forint található. A vidéki otthonfelújítási program mértékét a 2021-2022-es otthonfelújítási program támogatási összegének elemzése alapján lehet megbecsülni, amely két év alatt összesen 620 milliárd forintot tett ki. A GKI, figyelembe véve az 50%-os támogatási arányt és hasonló keretet, úgy kalkulál, hogy a program idén körülbelül 620 milliárd forintnyi forrást mozgathat meg, ám ezt szűkebb körben értékeli. Továbbá, a SZÉP-kártyákon elérhető összeg 50%-a, azaz 210 milliárd forint is felhasználható lakáscélú kiadásokra.
A várhatóan megmozduló összegek azonban lényegesen alacsonyabbak lesznek. A vidéki otthonfelújítási program jóval szigorúbb feltételek mellett kínál támogatást, így a kormány az önkéntes nyugdíjpénztáraktól is csupán 300 milliárd forintnyi forrást remél. Ezen kívül a SZÉP-kártyáról a felhasználók csak az összeg körülbelül egyharmadát fordíthatják a szektorra. A program keretein belül a szektorba áramló teljes összeg 2025-re várhatóan körülbelül 780 milliárd forintra rúg majd.
A lakásvásárlások és lakásfelújítások piacát érdemes alaposan összehasonlítani. A régi és újonnan értékesített ingatlanok számának és átlagárának szorzataként meghatározhatjuk a lakáspiac összértékét. Ezzel párhuzamosan a lakásfelújításra költött összeget a fogyasztói kosár súlyainak és a háztartások fogyasztási kiadásainak figyelembevételével nyerhetjük ki.
A kettő összege a kormányzati program célpiaca. 2024-ben a használt lakások eladása összesen 3154 milliárd forintot, az új lakások eladása 267 milliárd forintot, míg a lakossági felújítási munkálatok 1612 milliárd forintot tettek ki, vagyis összesen mintegy 5030 milliárd forintos az a piac, amit a kormányzati támogatások megcéloznak - értékel a GKI.
Habár a program szélsőséges esetben a piac 62 százalékát elérő többletforrást nyújthatna, ennek elérése nem valószínű. Az eddigi programok tapasztalatai alapján a valós bővülés 15,5 százalék lehet nominálisan, aminek egy részét elviszi az éppen a program által generált áremelkedés. Ha azt is tekintetbe vesszük, hogy tavaly is voltak lakáspiaci beavatkozások, akkor a tényleges növekmény még kisebbre várható 2025-ben.
A tíz javaslatból hat olyan intézkedés, amelyek hatása csak 2025 után válik érzékelhetővé. A GKI elemzése szerint az Airbnb szabályozásának szigorítása, a bérleti díjak és a szerződési feltételek átvizsgálása, az 5%-os önkéntes lakáshitel-kamatplafon bevezetése, valamint az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes 5%-os áfa-kulcs fenntartása nem fogja jelentősen befolyásolni a lakásvásárlási és felújítási piacon tapasztalható trendeket. Emellett a fiatalok számára kidolgozott lakásprogram is csupán vázlatos elképzeléseket tartalmaz, így annak konkrét hatásai még kérdésesek.
A kollégiumi férőhelyek bővítését, az új lakásépítést, valamint bérlakásépítést ösztönözni kívánó lakáspiaci tőkeprogramra március 1-jétől lehet pályázni, ami a pályázat átfutási idejét figyelembe véve azt jelenti, hogy a program várhatóan 2026-tól kezdődően fejthet ki (nem túl jelentős) hatást - értékel a kutatócég.
Összességében elmondható, hogy a kormány az idei évben is igyekszik túllépni az elmúlt évek stagnáló tendenciáin, és ismét beindítani a gazdasági növekedést. Az erre irányuló intézkedések egy része azonban csupán korábbi döntések folytatása, míg más új elemek hatása a reálgazdaságra csekélynek tűnik. A nagyobb volumenű programok is csupán a célzott piacnak kevesebb mint tizedét érintik. Továbbá, a programok által generált többlet áremelkedés csökkenti a teljes gazdasági hatást, és a SZÉP kártyáról elköltött összeg végső soron csak átcsoportosítást jelent a háztartások turisztikai kiadásaiban, ami a turizmus számára bevételkiesést eredményez. Ennek következtében a lakáscélú programok GDP-re gyakorolt élénkítő hatása meglehetősen mérsékelt, miközben az ingatlanpiaci áremelkedés várhatóan jelentősebb mértékű lesz.
