A magyar önkormányzatok számára az uniós források megszerzése nem csupán lehetőség, hanem egyben komoly kihívás is. Az önkormányzatok különféle stratégiákat alkalmaznak, hogy a legjobb eséllyel pályázhassanak a rendelkezésre álló támogatásokra. Először
Az önkormányzatok tevékenysége az európai színtéren két fő cél köré épül: egyrészt információszerzésre törekednek, másrészt pedig az érdekeik képviseletére helyezik a hangsúlyt. Az információgyűjtés során fontos számukra, hogy naprakész tájékoztatást kapjanak az elérhető uniós pályázati lehetőségekről, valamint az őket érintő új vagy módosított uniós jogszabályokról. Érdekérvényesítő munkájuk során pedig arra törekednek, hogy befolyásolják a regionális politikához kapcsolódó pénzügyi források elosztását, például a városok által közvetlenül elérhető források ügyében. Ezen kívül szeretnék elősegíteni a régiójuk vagy városuk részvételét az EU által társfinanszírozott programokban, valamint...
Azért harcolnak, hogy az uniós szabályozás még inkább figyelembe vegye a települési és helyi önkormányzatok szempontjait.
A közvetlen uniós források közé számos fontos kezdeményezés tartozik, például a Horizon Europe program, amely a kutatás és innováció támogatására hivatott. Emellett található a LIFE program, amely a környezetvédelem és éghajlatpolitikai célok megvalósítását segíti elő. Továbbá, az Európai Települési Kezdeményezés (European Urban Initiative) a városi innovációk megvalósítását szolgálja, míg az EU4Health program célja egy egészségesebb és fenntarthatóbb Európai Unió létrehozása.
Az önkormányzati érdekképviseletek különféle platformokon és párhuzamosan működve bontakoznak ki. Az alábbiakban felsorolom ezeket a csatornákat:
A nemzeti út fogalma arra utal, hogy a helyi és regionális szereplők a kormányzati szervekkel és intézményekkel, valamint az adott tagállam Állandó Képviseletével kialakított együttműködés révén igyekeznek formálni a Tanácsban megjelenő nemzeti álláspontot. Ez a folyamat a közvetlen kapcsolatok és párbeszédek révén valósul meg, lehetővé téve a helyi érdekek hatékony képviseletét a döntéshozatali szinteken.
Minden egyes tagország saját állandó képviselettel bír Brüsszelben, hivatalos nevén az Európai Unió mellett működő Állandó Képviselettel. E képviselet fő szerepe a tagállamokat megillető jogok gyakorlása, valamint a közös uniós döntéshozatali folyamatokban a nemzeti álláspontok kidolgozása és képviselete.
A tagállami Állandó Képviseletek azért sem kerülhetők meg az európai érdekérvényesítésben, mert a tagállamok nagyköveti vagy nagykövethelyettesi rangú képviselőiből álló Állandó Képviselők Bizottsága az a testület, amely a Tanács üléseit készíti elő, és amelynek feladata a tagállami álláspontok egyeztetése, illetve a javaslatok miniszteri döntésre történő előkészítése. A Tanács legtöbbször már "csak" szavaz az Állandó Képviselők által kialakított jogszabálytervezetről. Az Állandó Képviselet értékes információkkal szolgálhat az önkormányzatok számára a folyamatban lévő ügyekről, illetve lehetővé teszi az önkormányzati álláspontok becsatornázását.
Ez a módszer azonban elsősorban abban az esetben vezethet eredményre, ha a kormányzat és a települési vagy területi önkormányzat vezetése, illetve a közgyűlési többség azonos politikai oldalhoz tartozik, ellenkező esetben viszont lecsökken a nemzeti és az önkormányzati szint közötti együttműködés lehetősége. Ez például a kormánypártok és az ellenzéki vezetésű települések közötti feszült viszony miatt Magyarországra különösen érvényes.
A Bizottság kiemelt szerepet játszik az önkormányzatok információszerzésében és uniós érdekérvényesítésében, hiszen - formálisan - az egyetlen olyan uniós intézmény, amely jogalkotást kezdeményezhet (direkt jogszabály-kezdeményezési jog). Ugyanakkor, a Maastrichti Szerződés lehetővé tette az EU Tanácsa és az Európai Parlament számára, hogy javaslat előterjesztésére kérje fel a Bizottságot (indirekt jogszabály-kezdeményezési jog). Ha egy javaslat elhagyja a Bizottságot, a befolyás lehetősége jelentős mértékben csökken, mivel a döntéshozatali folyamat későbbi szakaszában már a kialakult álláspontok megváltoztatására van szükség.
A Bizottság a területi kormányzati szereplők számára is az érdekérvényesítés fontos csatornáját jelenti, hiszen az EU végrehajtó szerve felelős a kohéziós politika végrehajtásáért. A konzultáció azonban az egyes szakpolitikai területeken eltérő intenzitású, hiszen az önkormányzatok figyelme elsősorban az őket fokozottan érintő politikákra, különösen a regionális politikáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, az energiapolitikáért, a foglalkoztatási ügyekért és a szociálpolitikáért felelős főigazgatóságok munkájára irányul.
A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság játszik kiemelt szerepet a régiókkal és a városokkal kapcsolatos EU szakpolitikák végrehajtásában.
A tagállamok, térségek és egyéb érdekelt felek együttműködésével részletesen felmérik a helyi igényeket és a pénzügyi befektetéseket, majd az így nyert eredményeket a hosszú távú, európai szintű hatásuk szerint elemzik. A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság felelős a közösségi programokkal kapcsolatos döntéshozatalért, és részt vesz a támogatási kérelmek jóváhagyási folyamatában. Míg az Európai Bizottság a 2000-es évek előtt a kohéziós politika keretében az elmaradott régiók és országok fejlődésére összpontosított, addig később a területi politika a lisszaboni stratégiához, majd az EU 2020 kerethez igazodott, amelynek célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Ezzel párhuzamosan a regionális politikában egyre inkább háttérbe szorult a vidéki területek támogatása, míg a városi térségek kiemelt figyelmet kaptak a kohéziós politika célkitűzéseiben. Továbbá, a 2014 és 2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak körülbelül fele a városok fejlesztésére irányult.
Bár az Európai Parlament hivatalos feladatai között nem szerepel kifejezetten a települési és területi önkormányzatok érdekeinek érvényesítése az EU döntéshozatalában, a polgárok közvetlen képviseletére hivatott EP rendkívül fontos szövetségese az unió polgáraihoz közelebb álló önkormányzatoknak. Ez a kapcsolat lehetőséget teremt arra, hogy a helyi közösségek hangja valóban eljusson az európai színtérre.
Az Európai Parlament választásai során - Belgium, Írország, Lengyelország és Olaszország kivételével - a tagállamok egyetlen választókerületet képeznek. Az említett országok esetében azonban a területet több választókörzetre bontották, így a választópolgárok területi alapú listákra adhatják le szavazataikat. Belgiumot három különböző körzetre osztották, amelyek a flamand, francia és német nyelvi közösségek szerint kerültek kialakításra. Írország három választókerülettel rendelkezik, míg Olaszország öt körzetet, Lengyelország pedig tizenhárom EP választókerületet hozott létre.
Az uniós képviselők regionális/helyi érdekek megjelenítésében játszott szerepét az adott képviselő politikusi profilja is nagyban befolyásolja, például, hogy volt-e korábban egyéni választókörzetben megválasztott nemzeti parlamenti képviselő, vagy korábban töltött-e be bármilyen önkormányzati tisztséget. Az EP-képviselők nem csak az adott település, régió képviseletét tekintik kiemelt feladatuknak, hanem gyakran a hasonló társadalmi és strukturális problémákkal küzdő területi egységek érdekeivel is hangsúlyosan foglalkoznak. Az EP működési szabályaiból adódóan ugyanakkor egy-egy képviselő fellépése csak arra elegendő, hogy ráirányítsa a többi EP-képviselő figyelmét az adott problémára.
Egyúttal a hatékonyabb (területi) érdekérvényesítés érdekében elengedhetetlen, hogy az adott tagállam képviselői között szorosabb együttműködés és koordináció alakuljon ki.
Ez azonban bizonyos országokban a kormánypárti és ellenzéki európai parlamenti képviselők közötti feszültségek miatt nem valósulhat meg. Ennek következtében például Magyarországon megszűnt az európai parlamenti koordinációs fórum a 2004 és 2009 közötti időszakot követően.
Az Európai Parlament szakbizottságai kulcsszerepet játszanak a kérdések alapos megvitatásában és részletes kidolgozásában. Különösen fontos szerepet tölt be a REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG (REGI), amely a kohéziós politikáért felel, hiszen a regionális ügyek szempontjából ez az egyik legmeghatározóbb testület. Fontos megemlíteni, hogy a területi és települési önkormányzati érdekek szinte minden EP szakbizottság munkájában megjelennek. Gondoljunk csak bele, hogy a transzeurópai hálózatok, mezőgazdaság, környezetvédelem, oktatás és szakképzés, egészségügy, foglalkoztatás, iparpolitika, energiapolitika vagy a kutatás és fejlesztés területei mind-mind hordozzák a területi dimenziót, amely jelentős hatással van a helyi közösségekre és a fejlődésre.
A parlamenti jelentés megalkotásában kulcsfontosságú szerepet tölt be az adott téma felelős képviselője, akit raportőrnek nevezünk. Az ő feladatai közé tartozik a jelentéstervezet kidolgozása, a szakbizottsági viták során a folyamat irányítása, valamint a plenáris ülésen való bemutatás, ahol részletesen ismerteti a benyújtott módosító javaslatokat. A raportőr jelentős hatást gyakorolhat a döntés végkimenetelére, köszönhetően a hivatalos és informális egyeztetéseken való aktív részvételének, ezért a különböző érdekcsoportok számára igazi célpontot jelent a lobbi tevékenységek során.
Az Európai Parlament képviselői emellett bekapcsolódhatnak az EP keretében működő "félhivatalos" képviselői csoportosulások, az ún. közös munkacsoportok (intergroupok) tevékenységébe. Jelenleg négy olyan közös munkacsoport működik az Európai Parlamentben, amelyek fórumot biztosítanak helyi és regionális relevanciájú kérdések megvitatására. A városokkal és urbanizált térségekkel a Városok Közös Munkacsoport foglalkozik. A rurális térségek hosszú távú fejlesztésére vonatkozó gazdasági, társadalmi, politikai és környezetvédelmi kérdéseket a Vidéki, Hegyvidéki és Távoli Területek, Intelligens Falvak Közös Munkacsoport vitatja meg. A tengerparti területek és szigetek problémáit a Tengerek, Folyók, Szigetek és Part Menti Területek Közös Munkacsoport tárgyalja. Végül, a nemzeti és etnikai kisebbségek mellett az önkormányzatiság és területi autonómia kérdését is napirendjére tűzi a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Közös Munkacsoport. Ez utóbbi közös munkacsoport a határon túl élő magyar közösségek miatt kiemelten fontos hazánk számára. Az érdekérvényesítésünket elősegíti, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta a képviselői csoportosulás egyik társelnöke mindig magyar volt.
A Régiók Bizottsága a "helyi és regionális önkormányzatok hangja", a "szubszidiaritás elvének őre". A Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek konzultálnia kell a Régiók Bizottságával a helyi és regionális önkormányzatokat érintő és az EUMSZ-ben meghatározott témákban (pl. oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, távközlés, gazdasági és társadalmi kohézió).
A Régiók Bizottságának tagjait és póttagjait az önkormányzati szövetségek ajánlják, figyelembe véve a politikai dinamikát, az önkormányzatok földrajzi elhelyezkedését, valamint a települések jellegét. A cél az, hogy a települési és területi önkormányzatok is megfelelően képviselve legyenek. Az így kialakított delegációs lista az Állandó Képviselet közreműködésével eljut az Európai Unió Tanácsához, ahol uniós hatáskörben, a tanácsi eljárás keretén belül történik a tagok kinevezése.
Hazánk 12 teljes jogú tagot és 12 póttagot küld a Régiók Bizottságába. A póttagok akkor vehetnek részt az üléseken, ha a teljes jogú tagok helyettesítésére kijelölik őket. A magyar képviseletben öt megyei önkormányzatot, valamint hét települési önkormányzatot képviselnek. Ezek közül két fő Budapestet és kerületi önkormányzatokat képvisel, míg hárman megyei jogú városok érdekeit hordozzák. A magyar delegáltak között nyolc kormánypárti és négy ellenzéki tag található.
Az RB-tagok elsődleges célja az általuk képviselt települések és területek önkormányzati érdekeinek hatékony érvényesítése. Ugyanakkor a Régiók Bizottságának korlátozott reprezentativitása komoly kihívást jelent, mivel az Európai Unióban nem minden települési vagy területi önkormányzatnak van képviselete a Bizottságban. Ennek következtében a tagok gyakran az összes hasonló nehézségekkel küzdő önkormányzat érdekeit képviselik a szakbizottsági és plenáris üléseken, így biztosítva a szükséges támogatói szavazatokat.
A nemzeti szintű koordinációt alapvetően megkönnyíti az a körülmény, hogy a tagállami önkormányzatok képviselőit tömörítő szervezet munkájában a "nagypolitikai" témák – mint például az EU kapcsolatai a nagyhatalmakkal, a migráció vagy a genderkérdések – csupán kivételes esetekben kerülnek a napirendre. Így a politikai feszültségek, mint a kormánypárti és ellenzéki álláspontok közötti éles ellentét, ritkán befolyásolják a munkát.
A testület inkább a települési és területi önkormányzatok sikeres példáira összpontosít, ezzel kiemelve a bevált gyakorlatokat.
A testület sokszínűsége viszont némiképp bonyolítja a tagok közötti együttműködést, mivel a résztvevők között jelentős eltérések vannak. Például a helyi önkormányzatok képviselői és a területi önkormányzatok delegáltjai, valamint a közigazgatási régiók, tartományok miniszterei, továbbá a kisvárosok és falvak vezetői, valamint a centrumterületek, félperifériák és perifériák képviselői mind különböző háttérrel és érdekeltségekkel rendelkeznek.
A Régiók Bizottságán belül különféle régióközi csoportok alakultak, amelyek lehetőséget biztosítanak az uniós és Unión kívüli helyi, valamint regionális önkormányzatok számára, hogy informális beszélgetések keretében tapasztalataikat és ötleteiket megosszák egymással. Jelenleg nyolc aktív régióközi csoport működik, amelyek a következő témákra összpontosítanak: Adriai- és Jón-tenger, Balti-tengeri régiók, Brexit hatásai, Kárpátok, Határon átnyúló együttműködés, a gépjárműipar jövője, egészség és jólét, valamint a szigeti régiók. Ezek a csoportok fontos platformot jelentenek az innováció és a közös megoldások kidolgozása érdekében.
A szubnacionális érdekérvényesítés szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai önkormányzati érdekszövetségek és hálózatok, mint például az Európai Régiók Gyűlése és az Eurocities. Ezek a szervezetek egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, amit nagymértékben elősegít, hogy a menedzsmentdeficit jelensége következtében az Európai Bizottság kiemelt partnerekként tekint rájuk.
Az uniós hatáskörök kiterjedése nem csupán új lehetőségeket teremtett, hanem jelentős nyomást is gyakorolt a nemzetek feletti intézményekre. 2015-ös statisztikák alapján az uniós hivatalnokok létszáma 46 356 főt tett ki, míg a 1,1 millió lakosú Birmingham városi tanácsa 33 477 alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a jelenség a menedzsment deficit problémáját tükrözi, amelynek orvoslása érdekében a Bizottság és az Európai Parlament gyakran támaszkodik európai érdekcsoportok támogatására a napi feladatainak ellátása során.
Az európai önkormányzati érdekszövetségek egyik legnagyobb előnye a széleskörű kapcsolati hálójuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan felfedezzék és összekapcsolják a szubnacionális és szupranacionális szereplőket. Ezen kívül alaposan értik az uniós döntéshozatali folyamatok sajátosságait, ami képessé teszi őket arra, hogy értékes szakmai támogatást nyújtsanak a tagszervezetek számára. Ugyanakkor, a sokszínűségükből adódóan, jelentős hátránnyal is szembesülnek: a különböző érdekek és politikai kultúrák miatt gyakran csak a legkisebb közös nevezőt tudják képviselni az EU döntéshozatali színterén, ami korlátozhatja a hatékony érdekérvényesítést.
Az általános - azaz nem egy specifikus szakpolitikai kérdésre fókuszáló - önkormányzati szövetségek (Eurocities, Euromontana, Eurotowns stb.) mellett léteznek egy adott szakpolitikai témát előtérbe helyező, ún. tematikus szövetségek (Világörökség Városok Szervezete, Duna Menti Városok és Régiók Tanácsa, Turisztikai Világszervezet, C40 - Nagyvárosok a klímaváltozás ellen stb.)
Sok érdekszövetség esetében a részvételi költségek meglehetősen magasak, ami miatt a közép-európai önkormányzatok gyakran nem tudják maximálisan kihasználni az ezekben a szövetségekben rejlő lehetőségeket.
Bár léteznek olyan szervezetek, mint az Európai Régiók Gyűlése, amelynek tagdíja részben az adott ország GDP-jétől és a régió népességétől függ, az Eurocities esetében a 2022-es tagsági díj 22 200 euróra rúgott, és hazánkból csupán Budapest és Debrecen tagja ennek a szövetségnek. Ezzel szemben a Polgármesterek Globális Szövetsége az Éghajlatért és Energiáért, egy nemzetközi ernyőszervezet, ahol a tagság költségei ingyenesek. Érdekes megemlíteni azt is, hogy a középvárosok uniós érdekérvényesítését támogató Eurotowns városszövetség magyar taggal nem büszkélkedhet.
A formalizált hálózatok mellett léteznek olyan kevésbé formalizált rendszerek is, amelyek nem bírnak erős intézményi keretekkel, mint például a Szabad Városok Szövetsége. Ezt a szövetséget 2019. december 19-én Karácsony Gergely, Pozsony, Prága és Varsó főpolgármestereivel együtt hozta létre.
Ami a célkitűzéseket illeti, a városszövetség alapító tagjai:
A brüsszeli regionális képviseleti irodák működtetése olyan fontos eszközt jelent az önkormányzatok számára, amely megkönnyíti az uniós jogalkotási folyamatokkal és a kiírt uniós pályázatokkal kapcsolatos információszerzést, valamint elősegíti a nemzeti szint alatt jelentkező érdekek EU döntéshozatalba történő becsatornázását. Régiók, fővárosok és metropoliszok esetén teljesen bevett dolog, hogy állandó képviseletet tartanak fenn Brüsszelben. Természetesen nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy középvárosok vagy akár kisebb települések működtessenek képviseleti irodát Brüsszelben, ugyanakkor mivel az Európai Unió intézményeinek közelében fekvő irodák bérleti díja jelentős, a legnagyobb pénzügyi potenciállal rendelkező szubnacionális szereplők tudnak fenntartani irodát a belga fővárosban. Emellett szívesen működtetnek brüsszeli képviseleti irodát az nemzeti vagy etnikai kisebbségeknek otthon adó etnorégiók, illetve azon városok, amelyeknek uniós politikai prioritásai eltérnek a központi kormányzat prioritásaitól.
A 2010-es évek elejéig a magyar régiók büszkén képviseltették magukat Brüsszelben, azonban 2010 után, a pénzügyi nehézségek következtében, ezek a képviseletek bezárásra kerültek. Jelenleg Budapest az egyetlen olyan magyar szubnacionális szereplő, mely megőrzi brüsszeli jelenlétét, ellenzéki vezetés alatt. A főváros 2003 óta rendelkezik képviseleti irodával a belga főváros szívében. Jávor Benedek vezetésével a brüsszeli képviselet legfontosabb feladatai közé tartozik az információk gyűjtése, a nemzeti szintű kapcsolatok építése, vagyis a Brüsszelben dolgozó, azonos tagállamból érkező szakemberek közötti folyamatos párbeszéd fenntartása, valamint Budapest érdekeinek érvényesítése az uniós döntéshozatalban, ami lobbitevékenységként is ismert. A brüsszeli képviseletek működése kulcsfontosságú, mivel az uniós jogalkotás számos olyan aspektust érint, amelyek közvetlen hatással vannak a települések életére. Budapest számára elengedhetetlen cél, hogy növelje a közvetlenül elérhető uniós források mértékét. Ez különösen sürgetővé vált az elmúlt években bekövetkezett válságok tükrében, amelyek arra ösztönözték sok tagállamot, hogy a központosítást válassza, így gyakran a nagyvárosok és kisebb települések kárára.
Ráadásul Magyarországon a kormányzati elvonások jelentős mértékben megnehezítették a főváros pénzügyi helyzetét.
Összegzésképpen elmondható, hogy bár sokan talán nem tudják, a szubnacionális szereplők – mint például a régiók, megyék, városok, sőt, bizonyos esetekben falvak – szoros kapcsolatban állnak az uniós intézményekkel. E kapcsolat célja legfőképpen az információk megismerése és a helyi érdekképviselet erősítése. Amennyiben az önkormányzat vezetése és a központi kormányzat politikai irányvonala megegyezik vagy legalábbis közel áll egymáshoz, úgy a "nemzeti út" igénybevétele hatékony eszköz lehet az érdekek érvényesítésére. Ha viszont a két fél politikai álláspontja eltér, az önkormányzatok leginkább az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy a Régiók Európai Bizottságának segítségét vehetik igénybe, hogy érdekeiket az uniós döntéshozatalba integrálják. Emellett érdemes a különféle európai önkormányzati hálózatok adta lehetőségeket is kihasználni, amelyek, bár nem mentesek a hiányosságoktól, mégis hatékony platformot nyújtanak az információk gyűjtésére és az érdekek artikulálására.
Természetesen! Íme egy egyedi köszönetnyilvánítás: --- **Hálás szívvel köszönöm!** Szeretném kifejezni mély hálámat mindazoknak, akik mellettem álltak és támogattak az utam során. Az önzetlen segítség, a kedves szavak és a biztatás mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy bátrabban nézhessek a jövő elé. Köszönöm, hogy velem voltatok a nehéz pillanatokban és ünnepeltetek a sikereimnél. Az együtt eltöltött idő és az élmények felbecsülhetetlen értéket jelentenek számomra. Köszönöm nektek! --- Remélem, tetszik! Ha más stílusban szeretnéd, csak szólj!
A 146411-es azonosítóval rendelkező projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapjának támogatásával, a K-23 pályázati program keretein belül valósult meg.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
