A dán uniós elnökség célja, hogy fokozza a nyomást Izraelre. A tervezett intézkedések révén szeretnék elősegíteni a közel-keleti békefolyamatot, és hangsúlyozni a nemzetközi jogi normák betartásának fontosságát. Az elnökség keretében a dán vezetés arra tö

A Jyllands-Posten dán újságnak adott interjújában a szociáldemokrata vezető kifejezte aggodalmát, miszerint Netanjahu kormánya "túllépte a határokat". Rámutatott a Gázai övezetben tapasztalható "megdöbbentő és tragikus humanitárius állapotra", valamint bírálta az új ciszjordániai telepépítési terveket, melyek szerinte tovább súlyosbítják a helyzetet.

"Egyike vagyunk azon országoknak, amelyek növelni kívánják a nyomást Izraelre, de egyelőre nem kaptuk meg az uniós tagállamok támogatását" - mondta Frederiksen.

A dán miniszterelnök véleménye szerint elengedhetetlen, hogy "politikai nyomásgyakorlást alkalmazzunk, és szankciókat vezessünk be a telepesek, a miniszterek vagy akár Izrael egész területével szemben." Frederiksen a kereskedelmi és kutatási tevékenységeket érintő büntetőintézkedések bevezetéséről beszélt.

"Semmit sem zárunk ki a lehetőségek közül. Az Oroszországgal folytatott tapasztalataink alapján alakítjuk ki a szankciókat, ügyelve arra, hogy a legnagyobb hatást ott érjük el, ahol arra a leginkább szükség van" - nyilatkozta a dán miniszterelnök, aki megerősítette, hogy országa nem szándékozik elismerni a palesztin államot.

Izrael háborút indított a Hamász és szövetségesei ellen az övezetben, miután 2023. október 7-én váratlan támadást intéztek a zsidó állam ellen. A támadók betörtek Izrael déli területeire, ahol körülbelül 1200 embert megöltek, és 250 embert elhurcoltak, közülük 49-en még mindig az övezet fogságában vannak. Izrael hivatalos forrásai szerint ezek közül 27-en már biztosan elhunytak. A palesztin egészségügyi hatóságok adatai szerint a konfliktus kezdete óta több mint 61 ezer ember vesztette életét a területen.