Ha már ennyire elharapózott a tűz, és a vízforrások is megfogyatkoztak, akkor miért nem vetik be a tengervizet a tűzoltásban Los Angelesben?

Nem tudni, meddig lesz elég Los Angelesben az édesvízkészlet az oltásokhoz, viszont közel a kimeríthetetlen vízforrásnak tűnő Csendes-óceán. Azonban ezt vizet csak a legeslegvégső esetben vetik be, és ennek igencsak jó oka van.

Los Angeles mostanában a földi pokol szinonimájává vált. Az erdőtüzek továbbra is tombolnak, és a viharos szél csak súlyosbítja a tűzoltók munkáját. Már több mint kéttucatnyi ember életét követelték a lángok, és több mint százezer ember kénytelen volt otthonát hátrahagyni. Donald Trump, a hamarosan hivatalba lépő elnök, az ország történetének egyik legnagyobb katasztrófájáról beszél, és ebben a megállapításban nincs túlzás.

A tűzoltók mindeközben emberpróbáló erőfeszítéseket tesznek a lángok megfékezésére, és tovább nehezíti a dolgukat, hogy fogytán az oltásra használható víz (no persze városi tüzekre, nem pedig óriási sebességű megatüzekre tervezték a vízrendszereket). LA tűzcsapjainak legalább a 20 százaléka kiszáradt, és egyre többször hangzik fel a kérdés: hogyan oltsuk el víz nélkül a tüzet. Még katasztrofálisabb a helyzet a Csendes-óceáni Palisades-szigeteken, ahol talán a leghevesebbek a lángok: itt a tűzcsapokból teljesen kifogyott a víz.

A földrajhoz picit is konyító laikusként óhatatlanul eszébe jut az embernek: hiszen ott van a közelben egy kimeríthetetlennek tűnő vízforrás, a Csendes-óceán. Miért nem használják oltásra a vizét, különös tekintettel arra, hogy a tűz szempontjából mindegy, hogy édes- vagy sós vizet használnak oltásra? A válasz egyszerű, a mögöttes tartalom már bonyolultabb: bár az óceánvíz is oltja a tüzet, viszont egyszerűen fogalmazva, több a kára, mint a haszna.

Amikor ugyanis a tűz oltására használt tengervíz elpárolog, só marad utána, ami felhalmozódik a talajban. Ez a folyamat a szikesedés, ami megnehezíti a növények víz- és tápanyagfelvételét. Hosszabb távon az ilyen károk kopár pusztasággá változtathatják a már felperzselt földet.

Tim Chavez, a nyugalmazott tűzelemző, szintén osztotta véleményét a Wall Street Journalban, kiemelve, hogy a só hatással lehet a tápanyagok eloszlására a talajban, és különösen káros lehet a sót kevésbé toleráló növények számára, mint például a puszpáng és a som. "Ha sót juttatsz a talajba, a következő évben már nem lesz lehetőséged ott növényeket termeszteni" - tette hozzá figyelmeztetően.

De van itt még egy fontos szempont is. A tűzoltók által használt berendezések – mint például a tömlők, szivattyúk és tartályok – általában vasból és acélból készülnek, amelyek sajnos a sós víz hatására hajlamosak a korrózióra. Bár a tengeri környezetnek megfelelő acél és a korróziógátló kezelések segíthetnek csökkenteni ezt a problémát, egy teljes flotta utólagos sósvízi használatra való alkalmassá tétele rendkívül költséges lenne.

Ez persze nem jelenti azt, hogy végszükség esetén ne használnák oltásra a tengervizet. A legutóbbi Palisades-tűz idején Los Angeles megye például speciális Bombardier CL-415 "szuper scooper" korrózióálló repülőgépeket vetett be, amelyek a közvetlenül az óceánból merítik ki a vizet, és spriccelik a tűzre. Ez azonban kivételes, a helikopterek és más repülőgépek inkább biztonságosabb, közelebbi édesvízforrásokra, így például a víztározókra támaszkodnak.

A ZME Science kiemeli, hogy még ha tengervíz is áll rendelkezésre, annak elérése és szállítása komoly logisztikai nehézségeket okoz. A tűzoltóautók és egyéb szárazföldi eszközök nem képesek közvetlenül vizet nyerni az óceánból, mivel a partvonal nem alkalmas erre a feladatra. A tengervíz célba juttatása számos további lépést igényel, például a víz tartályokba való szivattyúzását és a tűzoltóautókba való átfejtését. Larry Kurtz, a California Fire kapitánya szerint ez a folyamat rendkívül időigényes és erőforrás-igényes lenne, különösen olyan esetekben, amikor a tüzek gyorsan terjednek.

Kaliforniában a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak az erdőtüzek, amire a hatóságok igyekeznek reagálni. Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás érdekében a tisztviselők a vízrendszerek redundanciájába fektetnek be, korszerűsítik az elöregedett infrastruktúrát, valamint újragondolják az erdőtűz kezelésére irányuló stratégiákat. Ezek a lépések csak néhány példát jelentenek a viták során felmerülő intézkedések közül.