Hamarosan fény derül arra, milyen hatással volt az árrésstop!

Öt hónapnyi folyamatos növekedés után úgy tűnik, hogy márciusban Magyarországon megkezdődhetett az infláció csökkenése. A Portfolio által megkérdezett szakértők becslése szerint az éves szinten mért drágulás körülbelül 5%-ra rúghatott. Az árrésstop, amennyiben a kormány fenntartja, mérsékelheti az árak általános növekedését, azonban az év hátralévő részében az infláció további csökkenésére nem lehet sok reményt fűzni.

Az elmúlt három hónap Magyarországon a totális kiábrándulás szakaszát hozta el, különösen az infláció terén. A forint tavalyi gyengülése, a makacs inflációs várakozások, a nyersanyagárak folyamatos növekedése, a magas bérdinamika és az adónövelések együttesen olyan mértékben fokozta az átárazási hajlandóságot, hogy az infláció új erőre kapott. Az árak emelkedésének üteme minden előzetes jóslatot felülmúlt, és mára egyértelművé vált, hogy az inflációs trend az idén jóval magasabb szinten fog alakulni, mint amit tavaly év végén remélni lehetett.

A kormány az élelmiszerárak drágulása miatt árrésstopot vezetett be, amely rövid távon képes mérsékelni az árakat. A márciusra vonatkozó inflációs adatok, amelyek holnap kerülnek nyilvánosságra, már mutatják ennek a döntésnek az első nyomait, ám ezek egyelőre csak mérsékelten érzékelhetők. Fontos megjegyezni, hogy az infláció kiszámításához szükséges árfelírási időszak minden hónap 20-ig terjed a Központi Statisztikai Hivatalnál, így a március 17-től életbe lépő árrésstop kedvezőbb árai mindössze négy napig befolyásolják a márciusi inflációs adatokat. Érdekes kérdés, hogy ennek a négy napnak mekkora a jelentősége a teljes időszakhoz képest. Ha a statisztikai hivatal munkatársai hétvégén is dolgoznak, akkor az árstopos időszak a megfigyelés ötödét képviseli; ellenkező esetben viszont a súlya akár 30%-ot is elérhet, így a hatás sokkal hangsúlyosabb lehet.

Februárban, öt hónapnyi folyamatos növekedést követően, Magyarországon az infláció elérte az 5,6%-ot. Azonban holnap végre reménykedhetünk a mérséklődésben: a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzései alapján a konszenzus kedvező változásokra utal.

Március hónapban az éves inflációs ráta várhatóan 5,0%-ra csökkenhet.

Az alacsonyabb fogyasztói árindex mögött nem csupán az árréstop bevezetése áll. Az üzemanyagárak havonta körülbelül 4%-kal csökkenhettek, köszönhetően a forint erősödésének, amely a tartós cikkek esetében már csak mérsékelt áremelkedéssel jár – nyilatkozta Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője. Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza úgy véli, hogy a tartós, vagyis maginflációs folyamatok esetén márciusban némileg mérséklődhetett a felfelé irányuló árnyomás és az erős átárazási hajlandóság, amit az év elején a piaci szolgáltatások és ipari termékek terén tapasztaltunk.

Bár számos előzetes kalkuláció jelent meg arról, hogy milyen mértékben csökkentek az érintett termékek árai, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője figyelmeztet, hogy ez nem feltétlenül tükrözi a KSH statisztikai módszertanának hitelességét. Szerinte a márciusi hivatalos élelmiszerinfláció körül jelentős bizonytalanság tapasztalható. Elemzése alapján a termékkörben havi szinten stagnálás valószínű, míg az üzemanyagok árának jelentős csökkenése (0,3 százalékponttal) jelentős hatással lehetett az alapvető inflációs trendekre.

Az infláció szempontjából fájdalmas pont a szolgáltatásárak emelkedése. A szakértők szerint ez márciusban is kitartott, ám közben a tavaszi hónapokban szép lassan megjelenik majd egy áldásos bázishatás: a tavalyi, brutális drágítások kiesnek az egy évre visszatekintő mutatóból. A távközlési szolgáltatók közül a Yettel márciusban végrehajtotta a díjkorrekciót, de a távközlési szolgáltatók tavalyi, nagyobb áremelése kiesik a bázisból, ez mérsékelheti a szolgáltatások inflációját éves alapon - foglalja össze az egyik legneuralgikusabb terület várható ármozgásait Varga Zoltán, az Equilor elemzője.

Ahogy a jövőbe tekintünk, úgy az inflációs előrejelzések egyre inkább a ködös jóslatok területére csúsznak – nyilatkozza Becsey Zsolt, az Unicredit közgazdásza. A helyzet bonyolultságát nem csupán a nemzetközi termékárak és a forint árfolyama adja, hanem az élelmiszer- és szolgáltatásárak részleges szabályozása is hozzájárul a bizonytalansághoz. Ezeknek az intézkedéseknek a bevezetése és időtartama még inkább kiszámíthatatlanná teszi a gazdasági folyamatokat. Ráadásul, amikor a szabályozásokat visszavonják, felmerül a kérdés: vajon az érintett cégek nem emelik-e meg az árréseket a „normális” szint fölé, tartva a későbbi ársapkák és árrésstopok visszaállításától? A jó hír viszont, hogy márciusban a vállalati szférában kedvezőbb irányt vettek az inflációs előrejelzések, így remélhetőleg további beavatkozások nélkül is sikerül kordában tartani az inflációt – zárja szavait Becsey.

Persze a "kordában tartás" viszonylagos. A szakértők között enyhe többségben vannak azok, akik szerint a februári 5,6%-os infláció jelentette az idei csúcsot. Ugyanakkor nem sokkal kevesebben gondolják úgy, hogy az ősszel 6%-ig kúszhat fel a pénzromlás üteme, természetesen azt feltételezve, hogy az árrésstopot addigra kivezeti a kormány. A várakozások korrekciójára jellemző, hogy az év végére már 4,9%-os inflációt vár a piac, ez újabb 0,3 százalékpontos emelkedés egy hónap alatt. Vagyis gyakorlatilag az év hátralévő részében trendjében "magas szinten stagnáló" inflációs pálya rajzolódik ki az előrejelzésekből.