Hat különböző országban végeztek kísérleteket a négynapos munkahetet illetően, és az eredmények világosan mutatják: a modell sikeresnek bizonyult.
Egy hat különböző országban végzett kutatás során megállapították, hogy azok az alkalmazottak, akik heti négy napot töltenek munkával, sokkal kipihentebbnek érzik magukat, és kevésbé szenvednek a kimerültségtől.
Egy nemzetközi kutatás, amely hat különböző országban zajlott, arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek, akik heti négy napot töltenek munkával, általában boldogabbak, és mentális valamint fizikai egészségüket is jobbnak érzik.
Egy nagyszabású kutatásban közel 3000 ember vett részt 141 ausztrál, kanadai, új-zélandi, brit, ír és amerikai vállalattól. Körülbelül heti öt órával kevesebbet dolgoztak, miközben megkapták ugyanazt a fizetést. A kontrollcsoport megtartotta a szokásos munkaidejét.
Hat hónap elteltével a következő eredményeket érték el:
A különbségek egyértelműek voltak, és nem tapasztaltak hasonló hatást azoknál a vállalatoknál, amelyek nem változtattak a munkaidejükön.
A munkaidő lerövidítése nem csupán a fáradtság mérséklődéséhez járult hozzá, hanem a motiváció szintjének emelkedését is elősegítette. Egy friss kutatás rávilágított, hogy azok az alkalmazottak, akik négynapos munkahét keretein belül dolgoznak, lényegesen produktívabbak és energikusabbak. A legfontosabb tényezők, amelyek ezt a pozitív hatást megerősítik, a következők:
A vállalatok hatékonyabban szervezték meg munkafolyamataikat: kevesebb megbeszélés, világosabb felelősségi körök és nagyobb önállóság. Ez lehetővé tette a feladatok hatékonyabb elvégzését, a plusz szabadnapot pedig bölcsen használták fel.
Érdekes módon a kedvező hatások több mint egy évig kitartottak. Az átlagos munkaidő folyamatosan alacsonyabb szinten stabilizálódott, miközben az alkalmazottak elégedettsége továbbra is magas maradt. A kiégés aránya csökkent, és bár a munkával való elégedettség némileg mérséklődött, még mindig a kezdeti szint felett helyezkedik el.
A résztvevők fizikai aktivitása és alvásminősége is javult, különösen azoknál, akik hetente nyolc órával kevesebbet dolgoztak.
Az eredmények nem minden résztvevő esetében mutattak azonos tendenciát. A nagyvállalatok munkavállalói, az iskoláskorú gyerekek szülei, valamint a nők és a kisebbségi csoportok tagjai általában kevésbé hajlottak a munkaidő csökkentésére. Ennek ellenére ők is élvezték a rövidebb munkaidő előnyeit.
A mentális jólét és az elégedettség terén a legszembetűnőbb előnyöket tapasztalták. Különösen figyelemre méltó volt a hatás, amikor a munkavállalók saját maguk dönthettek a munkaidőjük beosztásáról. Emellett a cégek stabil vagy akár növekvő termelékenységet is észleltek.
A munkaidő csökkentése a bérek csökkentése nélkül rendkívül hatékony intézkedés az elégedettség előmozdítására.
Európában a négynapos munkahét még nem törvényileg előírt munkarend; általában maguk a vállalatok vezetik be. Egy friss felmérés szerint Németországban a vállalatok körülbelül 11 százaléka kínálja ezt a lehetőséget, gyakran kísérleti projektként vagy rugalmas modellként. Különösen a kis- és középvállalkozások - főként az IT, az egészségügy, a szolgáltatások és a szakmunkák szektorában - tesztelik a koncepciót.
Izland ezzel szemben úttörő szerepet játszik a négynapos munkahetek bevezetésében, amelyet több közszolgáltatás területén kísérleti jelleggel valósítanak meg. Belgiumban a munkajogi keretek lehetőséget adnak arra, hogy a hagyományos munkaidőt négy napra csökkentsék, ami viszont hosszabb munkanapokat von maga után a rövidebb munkahét érdekében. Az Egyesült Királyságban pedig különféle kísérleti programok révén próbálják népszerűsíteni ezt a innovatív munkaszervezési modellt.
