Bár sokan ellenezték Orbán Viktor döntését, az ELTE mégis elnyerte a humán kutatók támogatását.
Két fontos kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben.
A kormány a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) irányító testületének javaslatára úgy határozott, hogy sürgősen 18 milliárd forintot biztosít a HUN-REN keretein belül dolgozó kutatók és egyéb munkatársak bérének rendezésére, valamint a HUN-REN további fejlődéséhez elengedhetetlen kiemelt intézkedések támogatására. Ezen többletforrást a kormány a következő évek során is fenntartaná.
Eldőlt az is, hogy a kormány, még ha Orbán Viktornak írt nyílt levél hatására is, nem változtatja meg álláspontját.
A HUN-REN Irányító Testülete által hozott határozatot elfogadja, amely megállapítja, hogy a HUN-REN négy bölcsész- és humántudományi kutatóközpontja a továbbiakban az ELTE keretein belül folytatja működését.
a tizennégy további, élő és élettelen természettudományok területén működő kutatóközpont és kutatóintézet marad a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál. Hankó Balázs innovációs és Nagy Márton gazdasági miniszternek kell gondoskodnia arról, hogy 2026-ban az ELTE éves költségvetésében rendelkezésre álljon az érintett humán kutatóközpontok működtetéséhez szükséges évi 7, 6 milliárd forint.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége továbbra is komoly hibának tekinti a kutatóhálózat felbomlását. Az MTI-nek küldött nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy az átalakítás célja, indoklása és várható következményei nélkül, az érintett tudósok tiltakozása ellenére, indokolatlanul gyors ütemben született meg a döntés. Az elnökség véleménye szerint a kutatás-fejlesztés összetett rendszere csak akkor fejlődhet kedvező irányba, ha világos célok állnak a háttérben, azokhoz illeszkedő beavatkozásokat hajtanak végre, és a kutatóközösség aktívan részt vesz a folyamatokban. Emellett elengedhetetlen a versenyképességhez szükséges források biztosítása és egy innovatív gazdasági környezet kialakítása is.
A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok HUN-REN kutatási hálózatról való leválasztásának terve máris jelentős ellenállást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási struktúra megbontása nem csupán a kutatóhálózat fragmentálódásához vezethet, hanem súlyosan veszélyeztetheti az egész magyar kutatási ökoszisztéma stabilitását is. Ez a lépés precedenst teremt, amely hosszú távú következményekkel járhat a tudományos közéletben.
Az MTA elnöksége, figyelembe véve az érintett kutatóközpontok vezetőinek véleményét, hivatalosan is megerősítette, hogy készen áll a négy kutatóközpont átvételére. Az akadémiai közgyűlés bejelentette, hogy a kutatóhálózat összes elemét, amelyeket jelenleg használnak, az MTA a kutatóhálózat tulajdonába fogja helyezni.
Az új helyzetben ezek átadásához új közgyűlési döntés szükséges.
Az ELTE rektorának és kancellárának kezdeményezésére hozott döntés rendkívül pozitív visszhangot váltott ki az egyetemen. Az intézmény nyilatkozata szerint a kutatóközpontok átvétele nem csupán jelentős előnyöket rejt magában, hanem alapvető szerepet játszik a tudományos értékek megőrzésében és a kutatási potenciál folyamatos fejlesztésében is.
