Bár a HM EI elsőfokon pert veszített, a honvédségi vállalat továbbra is rejtélyesen elzárkózik a nyilvánosság elől.
A közelmúltban az Átlátszó tényfeltáró újságíróműhely sikeresen megnyerte a közadatigénylési pert a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI) ellen, amely Ruszin-Szendi Romulusz és Benkő Tibor szolgálati villáit érintette. Legújabb fejleményként azonban kiderült, hogy az állami vállalat a 24.hu számára sem hajlandó kiadni az ingatlanüggyel kapcsolatos közadatokat, egy valószínűleg jogellenes indoklásra hivatkozva.
A 24.hu értesülései szerint a honvédelmi tárca cége titkolja a Ruszin-Szendi Romulusz luxusvillájával kapcsolatos szerződéseket. A lap közérdekű adatigényléssel próbálta feltárni ezeket a megállapodásokat, ám a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította az adatok kiadását. Érdekes módon, az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt az ilyen esetekben: a közérdekű adatokat akkor is kötelező nyilvánosságra hozni, ha azok más eljárásokban is relevánsak.
Mindez azért is érdekes, mivel egy, az Átlátszó által indított korábbi bírósági eljárás elsőfokú ítéletében, még júniusban már azt is konkrétan megállapította a bíróság, hogy állami vállalatnak ki kellett volna adnia, hogy a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz (jelenleg a Tisza Párt szakértője) és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására és mennyiért vették meg, újították fel, illetve Benkő esetében adták el.
Az ügy háttere az Index.hu februári cikkében található, amelyben arról számoltak be, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt szakértője és egykori vezérkari főnök, állítólag közel 1 milliárd forintért "építtetett magának" egy szolgálati villát Dunakeszin. Azonban az Átlátszó nyomozása rámutatott, hogy a villa valójában sosem volt Ruszin-Szendi birtokában; az ingatlan a HM EI Zrt. keze alatt állt, ami közvetve a honvédelmi tárcának, tehát a Magyar Államnak a tulajdonát képezi. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor, egy budaörsi ingatlant vásárolt meg, amelyet korábban szolgálati lakásként használt, és amely szintén a HM EI Zrt. tulajdonában volt.
Az Átlátszó júniusban arról számolt be, hogy a jogszabályok értelmében bárki, aki a honvédségnél érdeklődött a Ruszin-Szendi Romulusz által használt ingatlan iránt, nem maga döntött, hanem a végső döntést a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, vagy az állami tulajdonú HM EI Zrt. igazgatósága hozhatta meg. A részletek tisztázása érdekében közadatigénylést nyújtottak be a Honvédelmi Minisztériumhoz és a HM EI Zrt.-hez is.
A közérdekű adatok megszerzésére az Átlátszó által működtetett KiMitTud platformot vették igénybe, ahol bárki kérvényezheti az állami, önkormányzati vagy más közfeladatokat ellátó intézmények adatait, amelyek részt vesznek az állam működésében vagy közpénz felhasználásában. Az Átlátszó célja az volt, hogy kiderítse, a HM EI Zrt. kinek az utasítására, milyen indokkal és milyen összegért vásárolta meg a Dunakesziben lévő ingatlant 2022-ben. Emellett érdeklődtek az építkezés költségeiről, a kivitelezést végző cégekről, valamint arról is, hogy milyen (bérleti) szerződés alapján tartózkodott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz.
Felmerült a kérdés, hogy a budaörsi ingatlan vásárlása, felújítása és bérbeadása kinek a kezdeményezésére történt, milyen célból és milyen költségek mellett valósult meg, valamint hogy végül milyen áron értékesítették azt Benkő Tibor volt Honvédelmi Miniszternek. Továbbá érdeklődés övezte, hogy ki adta meg a szükséges engedélyt a folyamatokhoz.
A minisztérium bejelentette, hogy sajnos nem állnak rendelkezésükre a kért adatok. Ezenkívül arról is tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy Ruszin-Szendi Romulusz házának ügyében a honvédelmi miniszter 2025. február 27-én vizsgálatot indított a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI).
A HM EI Zrt. kezdetben határidő-hosszabbítást kért a válaszadásra, azonban ezt követően hirtelen eltűntek, és nem reagáltak a további levelekre, amelyeket a lap küldött nekik. Ezt követően a lap úgy határozott, hogy közadatigénylési pert indít a HM 100%-os tulajdonában lévő cég ellen. Most, az elsőfokú eljárás során sikeresen megnyerték a pert.
A HM EI a bíróság előtt többek között azzal érvelt, hogy az adatigénylés tárgyát képező ügyben a KEHI jelenleg vizsgálatot végez, továbbá büntetőeljárás is folyamatban van (valószínűleg a Mi Hazánk Mozgalom és Tényi István feljelentése nyomán). Az EI érvelése szerint ezek az adatok egyrészt úgynevezett döntéselőkészítő jellegűek, másrészt pedig az információk nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a már zajló eljárások sikerességét.
A bíróság elutasította a HM EI által felhozott védekezések mindegyikét, mivel a vállalat nem tudta igazolni állításait. A bírósági gyakorlatban következetesen érvényesül az a nézet, hogy csupán az a tény, hogy egy közérdekű adatot egy másik eljárás keretében használnak vagy potenciálisan felhasználhatnak, nem szolgálhat alapul a közérdekű adatok nyilvánosság elől való eltitkolásának.
Ezen felül a HM EI Zrt. még csak azt sem közölte Benkő Tibor ügyével kapcsolatban, hogy bármiféle eljárás zajlana - ennek ellenére az ingatlannal kapcsolatos információkat ebben az esetben sem osztották meg.
A fentiek fényében a 24.hu nemrégiben hasonló tapasztalatokról számolt be a kért szerződéssel összefüggésben:
"Tekintettel arra, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, a szerződéseket nem áll módomban megküldeni az ön részére
- írta nekik a HM EI vezérigazgatója, Trembeczki László András, az infótörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény több pontjára is hivatkozva.
A lap azonban azt írja, hogy ezt az érvet korábban más állami szerv is bevetette, ám egy három évvel ezelőtti alkotmánybírósági határozat alaptörvény-ellenesnek minősítette, hogy erre hivatkozva tagadják meg a közérdekű adatok kiadását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma próbálta meg ezzel az érveléssel megakadályozni a Híd a munka világába elnevezésű projekt szerződéseinek kiadását még 2019-ben, sőt, jogerősen meg is nyerte az erről szóló pert, de azután fordulat állt be az ügyben és az Alkotmánybíróság jogellenesnek minősítette az adatmegtagadást.
