Holnap kiderül, sikerült-e a magyar gazdaságnak túllépnie a recesszió nehézségein.

Visszafogott teljesítményt nyújt a magyar gazdaság, és 2024 utolsó negyedévében sem indította be a rakétákat, de a recesszióból kikeveredtünk - ezt mutatja a holnap megjelenő GDP-adat előtti felmérésünk. A Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzéseinek konszenzusa szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal nőtt, éves alapon stagnálhatott a gazdaság teljesítménye.

2024 harmadik negyedéve súlyos csalódást okozott, mivel a magyar gazdaság jelentősen a várakozások alatt teljesítve ismét a recesszió mélyére süllyedt. A helyzet drámai fordulatot vett, hiszen a közgazdászok előzetesen 1,4%-os éves átlagos GDP-növekedést jósoltak az évre, azonban a friss adatok után már csak 0,5%-os növekedés körüli előrejelzések láttak napvilágot. Ez a változás egy sor kérdést vetett fel, különösen azt, hogy vajon a negyedik negyedévben sikerül-e Magyarországnak kilábalnia a recesszióból.

A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők véleményei egyöntetűek abban a vonatkozásban, hogy az év utolsó negyedévében a GDP nem mutatott csökkenést az előző negyedévhez képest. Az előrejelzések 0,0-0,5% között mozognak, ami azt jelzi, hogy senki sem számít jelentős fellendülésre az év végén. Éves szinten stagnálásra utaló GDP-adatok várhatóak holnap, ami összhangban áll Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrejelzésével: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján éves és negyedéves szinten is nullához közeli, de pozitív eredmények láthatók.

A gazdasági dinamika 2024 utolsó negyedévében elsősorban néhány szolgáltató szektor, például a kiskereskedelem és a turizmus élénk aktivitásának köszönhetően erősödhetett – véli Nagy János, az Erste Bank elemzője. Az előző negyedévben tapasztalt kettősség, amely során a termelő iparágak (mint az ipar, építőipar és mezőgazdaság) teljesítménye visszaesett, míg a szolgáltatások terén javulás mutatkozott, valószínűleg az év utolsó három hónapjában is megmaradt. Az ipari szektor optimizmusa, amely októberben még jelen volt, novemberre már mérséklődött, részben a kecskeméti Mercedes gyár decemberi, szokásos egy hónapos leállása, valamint a Volkswagen több hetes sztrájkja miatt. Nagy János arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiigazítatlan éves GDP-adatokban kedvező változást hozhat egy technikai tényező: tavaly az utolsó negyedévben eggyel több munkanap volt, mint 2023-ban.

A növekedés szempontjából a háztartások utolsó negyedéves fogyasztásának bővülése kulcsszerepet játszhatott - állítja Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank vezető elemzőjeként megjegyzi, hogy a várhatóan kedvező fogyasztási adatok, valamint a vele párhuzamosan gyengélkedő ipari termelés alapján arra következtethetünk: a negyedik negyedév során az import dinamikája felülmúlhatta az exportét, ami így mérsékelheti a gazdasági növekedés mértékét.

Virovácz Péter, az ING Bank közgazdásza, megosztotta velünk ambivalens érzéseit a magyar gazdaság negyedik negyedévi teljesítményével kapcsolatban. Szerinte a helyzet vegyes képet mutat, de a jó hír az, hogy a technikai recesszió, amely hirtelen ránk köszöntött, szintén gyorsan elmúlt.

Az összkép egyértelműen a gyenge aktivitásra utal, és jelenleg semmi arra utaló jel nem mutatkozik, hogy látványos fordulat következne be.

- fogalmazza meg egyedi stílusban Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője. A legfrissebb hangulati mutatók aggasztó képet festenek: a legtöbb iparágban és a háztartások körében is a negatív várakozások dominálnak. Miközben a nagyszabású beruházások fokozatosan kezdik meg a termelést, a valódi pozitív hatásukra csak 2026 környékén számíthatunk. Az idei növekedést sújtó kockázatok között kiemelkedik a készlet-ciklus, amely tavaly még támogatta a bővülést, de az idei évre nézve erősen kérdéses, hogy ez a tendencia fenntartható lesz-e.

Virovácz szerint 2025-ben a fogyasztás maradhat az elsődleges dinamizáló tényező, de végre a beruházások növekedésére is már lehet számítani. Mindkét tétel esetében igen jelentős importhányaddal kell számolni, miközben az export egyáltalán nem mutatja a tartós élénkülés jeleit. Összességében tehát a belső kereslet élénkülhet, a külső egyensúlyi mutatók romolhatnak, így pedig visszafogott gazdasági növekedésre számíthatunk. Az elemzők prognózisainak mediánja az idei évre 2,3%, ami érdemben magasabb a tavalyi, 1% alatti értéknél, de jócskán elmarad a kormányzati 3,4%-os tervtől.

Ahhoz, hogy erősebb növekedést érjünk el, elengedhetetlen, hogy a bővülés minden aspektusa szilárd és dinamikus legyen. Ez magában foglalja a fogyasztást, aminek alapja a jelentős reálbérnövekedés és a kedvező gazdasági hangulat; a beruházásokat, amelyekhez uniós források és egy támogatóbb gazdasági környezet szükséges; valamint az exportot, amelynek fellendüléséhez a járműipar helyzetének javulása és a külső kereslet növekedése elengedhetetlen – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza. A következő évek ipari teljesítménye azonban kockázatot jelenthet, noha a gazdaságpolitika ettől várta és várja a fellendülést. A tavalyi évben az alacsony külső kereslet és az európai járműipar gyengesége megakadályozta ezt a fejlődést. Kérdéses, hogy idén sikerül-e megfordítani ezt a trendet, és hogy az új termelőkapacitások mikor, valamint milyen mértékben kezdenek el működni.

Árokszállási egy kicsit optimistább szemlélettel tekint a jövőbe, és úgy véli, hogy 2025-re a 3%-os GDP növekedés elérése nem csupán álom, hanem reális cél lehet. A költségvetés terén tapasztalható érdemi konszolidáció kedvező jele, hiszen ez javítja a tervezett hiánypálya fenntarthatóságát. Ennek köszönhetően a jövőben várhatóan nem lesz szükség jelentős kiigazításokra, amelyek a belső keresletet visszafognák. A fogyasztás növekedését több tényező is támogathatja: a reálbérek folyamatos emelkedése, az állampapírok után esedékes kifizetések egy részének fogyasztásra való fordítása, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználása. Ezen kívül a munkáshitel konstrukciók is hozzájárulhatnak a fogyasztás élénkítéséhez, és a családi adókedvezmény emelése az év második felében szintén pozitív hatással lesz. Mindazonáltal ahhoz, hogy a fogyasztás fellendülése tartós legyen, elengedhetetlen a beruházások stabilizálódása is.