Horror áron érkezik az őszi-téli szezon igazi slágergyümölcse: újra a lengyelek arattak! - Pénzcentrum

Idén az alma ára soha nem látott magasságokba szökött, és a jelek arra utalnak, hogy a drágulásnak a közeljövőben nem lesz vége. A tavaszi fagyok ismét jelentős károkat okoztak a termésben, ráadásul a hazai ültetvények nagy része elavult technológiákkal üzemel, így a termés jelentős hányada csupán ipari feldolgozásra alkalmas. Miközben a boltokban az alma ára már közelíti a 900 forintot, a kieső mennyiséget egyre inkább importból – főként lengyel, de kisebb mértékben osztrák és belga almával – pótolják. A szakértők szerint a folyamat tartósnak ígérkezik, a fogyasztás pedig már most is észlelhetően csökkent. Ráadásul, ha a helyzet nem javul, az idei év könnyen a legrosszabb almatermés lehet Magyarország történetében.

Az alma ára idén a magyar boltokban soha nem látott magasságokba emelkedett: 2025 augusztusában egy kilogrammért átlagosan 859 forintot kellett kifizetni, amivel a gyümölcs új történelmi rekordot állított fel. A drágulás folyamata nem hirtelen következett be: 2023 tavaszán még "csupán" 517 forint volt egy kiló alma, így kevesebb mint egy év alatt több mint 60 százalékos áremelkedést tapasztalhattunk. A 600 forintos lélektani határt tavaly augusztusban, a 700 forintot idén júniusban, míg a 800 forintot júliusban lépte át sokak kedvenc gyümölcse.

A napi egy alma, amely egykor az egészség szimbóluma volt, mára igazi luxuscikké avanzsált Magyarországon, hiszen az ára az egekbe szökött. Felmerül a kérdés: vajon elérjük-e valaha az 1000 forintos kilós árat? Szakértőinket arról is faggattuk, hogy milyen hatással lesz a hazai almaágazatra a jelentős, főként lengyel import.

A 2025-ös év újabb súlyos csapást mért a hazai almatermelésre - erről Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője beszélt a Pénzcentrumnak. A szakember szerint a magyar almaágazatot ma már nemcsak a piaci verseny, hanem leginkább a klimatikus viszonyok és az elavult termelési szerkezet szorítja sarokba.

"Az alma termelését egyre inkább nehezítik a klimatikus viszonyok, a mára szinte menetrendszerűen érkező fagy alaposan megtizedeli a termést a legtöbb évben, ez így történt 2025-ben is" - mondta Braunmüller. Hozzátette: a hazai almaültetvények jelentős része még mindig elavult technológiával dolgozik, és bár akadnak modern, versenyképes ültetvények is, ezek száma jóval alacsonyabb a kívánatosnál. "A súlyos fagykár kivédése még a felkészültebb szereplőknek is komoly, néha megoldhatatlan feladatot jelent, ráadásul jelentős költségekkel jár" - tette hozzá.

A főszerkesztő véleménye szerint a hazai almatermelés már jó ideje nem tudja kielégíteni a belföldi keresletet. Ennek hátterében a nem eléggé korszerű termelési struktúra áll, amelynek következtében a termés jelentős része léalma-minőségű. Ez a fajta alma bár alkalmas ipari feldolgozásra, étkezési célokra viszont nem kerül a boltok polcaira. Ez a helyzet tovább szűkíti a választékot, ami közvetlenül hozzájárul az árak emelkedéséhez.

Ezeket a körülményeket figyelembe véve a drágulás valószínűleg hosszú távon velünk marad. Ugyanakkor a változékony időjárás következtében időről időre tapasztalhatunk majd kisebb enyhüléseket a következő évek során. A klímaváltozás folyamata azonban azt jelzi, hogy ezek az enyhülések csupán átmeneti megoldások lesznek.

- mondta Braunmüller. Ezt a helyzetet egyedül az import tudja némileg ellensúlyozni: a lengyel alma egyre nagyobb mennyiségben jelenik meg a magyar piacon, de Ausztriából és Belgiumból is érkezik áru. "A magyar termelőket azonban nem vigasztalják a magas fogyasztói árak, hiszen a termés jelentős része odaveszett a fagy miatt, vagy ipari felhasználásra kerül. A felkészültebb szereplők, akik ráadásul kevésbé voltak kitéve a fagynak, adott esetben érhetnek el nyereséget" - fogalmazott. A szakember szerint a magas árak már most a fogyasztást is visszafogják.

A jelenlegi árak tükrében elkerülhetetlen, hogy a belföldi fogyasztás csökkenjen, és egyre inkább az importált termékek felé forduljon a figyelem. A vásárlóknak egyre több alternatíva áll rendelkezésére, hiszen más gyümölcsök, például a banán, manapság gyakran kedvezőbb áron kapható az üzletek polcain, mint az alma.

- mondta. Braunmüller Lajos szerint a hazai alma ára már most sincs messze az ezer forintos átlagos kilós ártól, és a következő években ez az érték akár tartósan meghaladhatja ezt a szintet.

"Egyedül az import beáramlásának lassulása okozhat némi késlekedést egy időre" - zárta le a gondolatait.

Kérdéseinkkel megkerestük a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is, hogy tisztább képet kapjunk az almaár-katasztrófa okairól. "A 2025. évi hazai almatermés minden idők leggyengébb termésének ígérkezik: a termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók körében végzett felmérésünk alapján 160 ezer tonna körül prognosztizáljuk az idei almatermést, ami az előző év - egyébként is nagyon alacsony - termésének mindössze szűk fele" - közölte a Pénzcentrummal a FruitVeB.

"A becslések alapján az étkezési alma mennyisége körülbelül 60-80 ezer tonnára tehető, míg az ipari alma esetében ez 80-100 ezer tonna között mozog. Ez azt tükrözi, hogy az étkezési alma termésünk a kedvezőbb évjáratok hozamának csupán 55-65%-át éri el, míg az ipari alma termelésünk is csak 20-25%-os arányt mutat. Az étkezési és ipari alma szegmensekben tapasztalt terméskiesés jelentősnek számít a piaci igényekhez képest: a hazai étkezési alma fogyasztás, amely 110-120 ezer tonnára rúg, illetve a feldolgozóipari kapacitás, ami 350-400 ezer tonna között mozog, jelentősen meghaladja a jelenlegi termelési szintet. Kiemelendő, hogy mindkét szegmenst legalább 90%-ban hazai forrásból kellene biztosítanunk."

A FruitVeB arról is beszámolt, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer hektáron zajlik almatermelés, amely már csak a fele a 20 évvel ezelőtti termőterületnek. Hazánk termelési potenciálja egy jó évjáratban még az erősen zsugorodó ültetvényterület mellett is mintegy 500 ezer tonna lenne, melyből mintegy 120-130 ezer tonna lehetne étkezési alma, 370-380 ezer tonna pedig ipari alma (utóbbinak 80-90%-a sűrítménycélú léalma).

Az idei gyenge hazai almatermés mögött több tényező állhat, de a termőterület folyamatos csökkenése, az ültetvények állapotának romlása, valamint ezek következtében a hazai terméspotenciál csökkenése mellett a legfőbb oka a kedvezőtlen időjárási körülményekben keresendő.

A FruitVeB hangsúlyozza, hogy több olyan tényező is létezik, amelyek a betakarítható alma mennyiségét, továbbá az étkezési és ipari felhasználás arányát is jelentősen befolyásolják a következő hetekben és a szüret idején. A leglényegesebb ezek közül:

A szakmaközi szervezet a Pénzcentrum kérdésére elmondta azt is, hogy jelentős mennyiségű importtal az idei szezonban biztosan számolni kell, mert egyszerűen nincs akkora termésünk, ami fedezné a belföldi igényeket.

Hozzátették, hogy az idei évben ez nem csupán a magyar piacot érintő jelenség, hiszen az északról érkező tavaszi "hidegpárna" szinte egész Kelet-Európát megviselte, sőt, még Törökország területén is komoly fagykárokat okozott. Ennek következtében a magyar gyümölcsök mellett leginkább lengyel, osztrák és olasz import almák kerülhetnek a boltok polcaira – a választás nagymértékben a nagyobb kiskereskedelmi láncok beszerzési stratégiájától függ. A korábbi évekhez képest valószínűtlen, hogy jelentős mennyiségű gyümölcs érkezzen Szerbiából vagy Romániából, hiszen ezek az országok is hasonlóan megszenvedték a hideg időjárás hatásait.

Annyi jó hírt kaptak a magyar vásárlók, hogy a szervezet szerint valószínűsíthetően az alma fogyasztói ára érdemben nem fog emelkedni, sőt most

a szezonban egy árcsökkenést tapasztalunk, mert éppen most a leszüretelt gyümölcsök okoznak egy átmeneti kínálatbővülést a piacokon. Valószínű, hogy az árak több hónapos távlatban sem fognak az egekbe emelkedni

A szakértők kifejtették, hogy a hazai almaellátás helyzete nem olyan drámai, mint amilyennek tűnik, hiszen bár a belföldi termés nem elegendő a teljes igény kielégítésére, mégis elérhető magyar alma a piacon. Az okok között szerepel, hogy az idei évben Európa többi részén kedvező terméshozamok valósultak meg; az EU-tagállamok többsége normális vagy akár kiemelkedő termést tudott szüretelni, míg Magyarország kiemelkedik a gyengébb hozamával. Ezt a helyzetet a termelői árak is tükrözik: az idei évben soha nem volt ilyen alacsony a termés, azonban a jelenlegi árak (160-180 Ft/kg, nettó) jelentősen elmaradnak a szezon előtt várt 200-250 Ft/kg-tól. Ennek fő oka, hogy az importált alma, különösen Lengyelországból, ilyen versenyképes áron érkezik, ami semmiképpen sem teszi lehetővé a magyar árak emelkedését.

Harmadrészt, az almaszüretet követően, a késő őszi és különösen a téli hónapokban a boltok polcain rengeteg alternatív termék, például déligyümölcsök, jelenik meg. Ezek árai azonban más tényezők befolyásolják, ezért a vásárlók gyorsan áttérhetnek ezekre, amennyiben az alma ára túlzottan megemelkedik a versenytársakhoz képest.