A hűvös tavasz után egy megpróbáltatásokkal teli nyár vár ránk? Szokatlan előrejelzést tettek a szakértők a magyar időjárás alakulásáról.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói elemezték a 2025-ös tavasz szokatlanul hidegnek érzékelt időjárását, összevetve a tavalyi rekordmeleg évvel és a klímaváltozás hosszú távú hatásaival, az eredményekről a Másfélfok portál részletes beszámolót tett közzé.
Az elmúlt hetekben sokan panaszkodtak a hűvös időjárásra, ami különösen a reggeli és esti órákban volt érezhető. Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóinak tanulmánya szerint valóban hidegebb az idei tavasz a tavalyinál, azonban fontos kontextusba helyezni ezt az észlelést:
2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta.
A HungaroMet legfrissebb adatai alapján a 2025-ös év időjárása eddig meglehetősen változékony képet fest. Januárban rendkívül meleg periódusokkal találkozhattunk, amelyek hőmérséklete szorosan közelítette a május eleji értékekhez (körülbelül 10 °C). Az év első felében összességében a hőmérséklet a megszokott klímaátlagot kissé meghaladta: január elejétől 0,4 °C-kal, míg március elejétől 0,7 °C-kal volt magasabb az átlagosnál. Ez a jelenség arra utal, hogy a 2025-ös év időjárási trendjei figyelemre méltó eltéréseket mutathatnak a megszokottól.
A "nagyon hideg" kifejezés legfeljebb a tavalyi évhez képest tekinthető pontosnak.
A globális klímakép alapján 2025 májusának közepéig a műszerek által rögzített időszak második legmelegebb évét éljük át. Míg itthon hűvösebb időjárás uralkodott, Izlandon már elérte a 26 °C-ot a hőmérséklet, és a föld különböző tájain is szélsőségesen magas értékeket jegyeztek fel.
A hazai hűvös május hátterében állhat a globális klímaváltozás, valamint az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése. E tényezők együttes hatása miatt a szokásosnál alacsonyabb hőmérsékletek tapasztalhatók.
A poláris örvény gyengülésének következményei kihatnak a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg levegő és a sarki hideg levegő határvonalát képezi. Április elejére ez az örvény meggyengült, a polárfront pedig délebbre helyezkedett el, és egy helyben maradt, ennek következtében Magyarország tartósan a "hideg" oldalra került. Hasonló események figyelhetők meg 2021 tavaszán is, amikor a virágzás idején bekövetkezett fagyok súlyos mezőgazdasági károkat okoztak, jelentősen befolyásolva az agrárszektort.
Bár a globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbá válnak a melegrekordok, míg a hidegrekordok száma folyamatosan csökken, az idei év különösen figyelemre méltó.
Májusban meglepetésként két alkalommal is megdöntötték a korábban mért hidegrekordokat.
2025-ben már öt új melegrekord született, ami figyelemreméltó adat. Összehasonlításképpen, tavaly, amely eddigi legforróbb évünk volt, 24 napon át könyvelhettük el az új országos melegrekordokat, míg hidegrekordot mindössze egyetlen napon regisztráltak.
Az évszakok átrendeződése is zajlik Magyarországon. A jelenlegi éghajlati viszonyokat a korábbi évtizedekhez hasonlítva a nyár és a tavasz hossza egyaránt 25-25 nappal nőtt, így ezek lefedik már az év napjainak közel kétharmadát. A tavasz egyre korábban kezdődik, de a hidegbetörések még sokáig elhúzódnak, míg a nyár korábban indul és tovább tart szeptemberben is.
A tél időtartama jelentős mértékben lerövidült, ma már kevesebb mint a felét teszi ki annak, ami évtizedekkel ezelőtt volt, míg az ősz szinte érintetlenül megmaradt, csupán a kezdete és a vége tolódott el: később indul és később zárul.
Az ezredforduló környékén még nem volt ennyire jelentős az évszakok eltolódása.
A területi eltérések figyelemre méltóak: jelenleg az Északi-középhegység vidékén a tél a legrövidebb időszakot öleli fel, mindössze az év 9%-át, míg az Észak-Dunántúlon a leghosszabb, 12%-os időtartammal rendelkezik. Tavasz tekintetében az Északi-középhegységben tapasztalható a leghosszabb időszak, míg a nyári hónapok a legkiterjedtebbek az Észak-Dunántúlon. Az ősz viszont egyenlő arányban oszlik meg az ország egész területén.
A kutatók következtetése szerint bár minden évszak melegszik, az egyes időszakok eltérő mértékben változnak, ami az évszakok kezdetének és végének eltolódásához vezetett, de nem az évszakok megszűnéséhez.
