Valóra váltak a gyanúink: a magyar állampolgárokra rendkívül megterhelő adók hárulnak.
Az államkassza idén eddig jelentős bevételi növekedést mutat, amely a 2025-re tervezett kormányzati adóemelések – mint például az inflációval összhangban történő emelések, a tranzakciós illeték módosítása és az extraprofitadók fenntartása – következményeként jelentkezik. Ezek a lépések elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy az év közben tapasztalt költségvetési nehézségek ne okozzanak drámai összeomlást. Ugyanakkor a helyzet még mindig nem annyira kedvező, hogy az államkassza fellélegezzen, hiszen a kiadási oldal is jelentős mértékben nőtt. Az újraírt idei költségvetés helyzetét és jövőbeli kilátásait vizsgálva, a kihívások továbbra is fennállnak.
Felpörögtek az események az idei költségvetéssel kapcsolatban. Pár héttel ezelőtt derült fény arra, hogy mérsékelt mínuszt hozott össze a büdzsé júliusban, közben a Nemzetgazdasági Minisztérium tovább rontotta az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, ami újabb kérdéseket vet fel a 2025-ös hiánycél tarthatóságát illetően, és közben megjelentek a részletes első héthavi államháztartási adatok. Mindezek alapján megvizsgáljuk alaposabban az idei költségvetés bevételi és kiadási oldalát.
Már a 2025-ös költségvetés tervezésének kezdetén világossá vált, hogy a kormány az idei évben komoly adóemeléseket eszközölt. Az első hét hónap pénzügyi adatai pedig most már egyértelműen tükrözik ennek a lépésnek a hatását.
Az államháztartás központi alrendszerének bevételei, önkormányzatok figyelembevételével, január és július végéig elérték a 23 394 ezer milliárd forintot. Ez a szám 6,1%-kal haladja meg a 2024 első hét hónapjában mért összeget. Érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi évhez viszonyítva a teljes éves bevételi előirányzat idén időarányosan kedvezőbben teljesült: a hét hónap alatt elért arány 60,4% volt, míg tavaly ugyanebben az időszakban csupán 57,9%-ot mutatott a statisztika.
A központi költségvetés terén 6%-os növekedést tapasztalhatunk, amelynek eredményeként az összeg 16 101 ezer milliárd forintra emelkedett. Ehhez az volt szükséges, hogy a főbb adótípusok mindegyikében emelkedés figyelhető meg a 2024-es évhez képest. A gazdálkodó szervezetek hozzájárulásai 2251 milliárd forintra rúgtak, azonban itt mérsékeltebb növekedés volt megfigyelhető, ami részben a társasági adóból származó bevételek csökkenésével magyarázható. Ezen a területen 659 milliárd forint bevétel realizálódott, ami alatta marad a tavalyi 687 milliárd forintos összegnek, s a megemelt éves bevételi terv 51,3%-át jelenti, ami szintén alacsonynak tekinthető. Az NGM tájékoztatása nem nyújt részletesebb magyarázatot a helyzetre, csupán annyit említ, hogy a bázisévhez viszonyítva az eltérést az előlegek alacsonyabb szintje indokolja. A cégek költségvetési befizetései között egy másik soron is csökkenés tapasztalható, különösen az energiaszektor esetében: míg az előző év első hét hónapjában 189 milliárd forint folyt be, addig idén csupán 162 milliárd forintot regisztráltak ezen a címen. A minisztérium annyit közölt, hogy a bázisévhez viszonyított eltérés hátterében az Ural-Brent spread különadó alacsonyabb mértékű teljesítése áll.
A különadók és extraprofitadók, köztük a pénzügyi tranzakciós illeték, folyamatosan hozzájárulnak a költségvetéshez. Különösen figyelemre méltó a bankadó, amely a pénzügyi intézmények által befizetett összegeket tekintve jelentős növekedést mutat. A 2025. év első hét hónapjában a pénzügyi szektor teljesítménye 220,1 milliárd forintot ért el, ami 45,6 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakának eredményét. A növekedés hátterében a pénzügyi szervezetek számára előírt magasabb előlegkötelezettségek és az emelt hitelintézeti extraprofitadó bevételek állnak – tette közzé legutóbbi tájékoztatójában az NGM.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek igazi robbanásszerű növekedésnek indultak.
az idei első 7 hónap után: 335 milliárd forint folyt be ezen a soron, szemben a tavalyi 198 milliárd forinttal.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adók terén is kedvező tendenciák figyelhetők meg, hiszen 2024-hez viszonyítva folyamatosan erősödik a növekedés. A nettó áfabevételek július végére elérték a 4858 milliárd forintot, szemben a tavalyi 4318 milliárd forinttal. Ez azt jelenti, hogy az első hét hónap során a nettó áfaegyenleg 12,5%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ennek fényében a Nemzetgazdasági Minisztérium is magabiztosan tartja fenn idei költségvetési egyenleg-előrejelzését, hiszen a számok kedvező irányt mutatnak.
Ez a jelenség részben annak tudható be, hogy a bruttó áfabevételek folyamatosan emelkednek, míg a kifizetések a tavalyi évhez viszonyítva csökkentek.
A költségvetés bevételi oldalának következő nagy támasza a lakosság közvetlen befizetései. A tavalyi 2851 milliárd forint után idén már 3126 milliárd forint folyt be ezen a soron. A legnagyobb részt ezen belül az szja-befizetések jelentik. A tavalyi 2600 milliárd forint után idén az első 7 hónap alatt ár 2866 milliárd forint folyt be. Ami külön pozitív, hogy a megemelt egész éves szja-bevételi előirányzathoz képest is jól áll a teljesülés: 58,4% a tavalyi 57,9% után.
Ezen a helyen fontos kiemelni, hogy a szociális hozzájárulási adó és a járulékok teljesítménye is kedvező képet mutat az idei évben. Az Egészségbiztosítási Alapba és a Nyugdíjbiztosítási Alapba 7 hónap alatt összesen 4765 milliárd forint érkezett, míg egy évvel korábban ez az összeg csupán 4430 milliárd forint volt.
Közben itt azt sem szabad elfelejteni, hogy felmerült a szocho 1 százalékpontos csökkentése. Ennek költségvetésre és TB-egyenlegek fenntarthatóságára gyakorolt hatásáról itt írtunk:
Idén egy új irányvonalat képvisel az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések ügye, amely átmeneti segítséget nyújt. A helyzet jelentős javulást mutat a tavalyi évhez képest. A kiemelkedő osztalékbefizetések is hozzájárulnak ahhoz, hogy ezen a területen a bevételek már meghaladják az 590 milliárd forintot, míg tavaly csupán 206 milliárd forintnál tartottunk.
Az NGM által közzétett részletes grafikon alapján megállapítható, hogy az érintett állami vállalatoktól 7 hónap alatt körülbelül 450 milliárd forintnyi befizetés érkezett. Május hónapban az MVM teljesített befizetést az államkasszába, míg júliusban a Szerencsejáték Zrt. és a Corvinus Zrt. is hozzájárult a költségvetéshez.
A fenti tételek kiemelkedő teljesítménye jelentős mértékben ellensúlyozta azt a tényt, hogy az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek alig érkeztek meg az államkasszába. Az elmúlt hét hónap során mindössze 181 milliárd forint folyt be a tervezett 2235 milliárd forintból, míg tavaly ugyanezen időszak alatt 587 milliárd forint érkezett.
Fontos megjegyezni, hogy az uniós programokkal összefüggő kiadások folyamatosan emelkednek: az államkassza eddig 1325 milliárd forintot fordított ezekre a célokra, ami jelentős növekedést mutat a tavalyi 1027 milliárd forintos összeghez képest.
Az EU-programok idei mérlege eddig pénzforgalmi szempontból 1144 milliárd forintos hiányt mutat a teljes költségvetési egyenleg szempontjából. Tavaly ezzel szemben 440 milliárd forintos deficitet regisztráltunk.
A bevételi oldal főbb tételeinek jelentős emelkedése volt szükséges ahhoz, hogy a költségvetés év közben ne kerüljön komolyabb zűrzavarba, mivel a 2025-ös kiadások is folyamatosan emelkednek. A központi alrendszer kiadásai már meghaladják a 26 181 milliárd forintot, míg az előző évben ez az összeg 24 482 milliárd forint volt. Ez tehát egy év alatt 7%-os növekedést jelent.
A központi költségvetés kiadási oldala is hasonló mértékben emelkedett, elérte a 18 880 milliárd forintot. Látványosan emelkedtek az úthálózat rendelkezésre állási díjak (216 milliárdról 377 milliárd forintra), a közösségi közlekedés költségvetérítése és támogatása (481 milliárdról 524 millliárdra). Előbbi kapcsán az NGM azt írta, hogy "az eltérést egyrészt a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből fakadó változása, másrészt egyedi elemként egyes felújítási munkákból és nagykarbantartási munkákból történő kifizetések magyarázzák".
Nagyot ugrottak a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai is: 7627 milliárd forintról 8517 milliárd forintra. Szintén kiemelkedő emelkedés volt az állami beruházási fejezet kiadási soron: 175 milliárd forint után 266 milliárd forint. A kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (174,9 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (67,1 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (15,2 milliárd forint) kapcsolódtak.
A társadalombiztosítási alapok kiadásai is jelentős növekedésen mentek keresztül: 6442 milliárd forintról 6882 milliárd forintra emelkedtek. Ezen belül a legnagyobb tétel a nyugellátások kifizetése, amely 3803 milliárd forintról 5%-kal nőtt. Emellett a gyógyító és megelőző ellátások kórházi költségei is figyelemre méltó, több mint 10%-os emelkedést mutatnak.
Még egy nagyon fontos kiadási sorról muszáj említést tenni. Ez pedig a kamatkiadások, amelyek hét hónap alatt 2726 milliárd forintra rúgtak, 22%-kal meghaladva a 2024-ben tapasztalt kiadási összeget. Ez ugyanakkor nem váratlan a költségvetés irányítói számára. Az NGM azt írta ennek kapcsán, hogy az emelkedés az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.
A minisztérium által közzétett részletes tájékoztató szerint a központi költségvetés devizaadóssága 2025 végére 2343,5 milliárd forinttal emelkedett, elérve a 18 901,2 milliárd forintot az előző évhez viszonyítva. Érdekesség, hogy a devizaadósság aránya a 2024 végén mért 29,8%-ról ideiglenesen 31,4%-ra nőtt a teljes adósságon belül.
A bevételek és kiadások oldalán bekövetkezett különféle mozgások következtében a költségvetés pénzforgalmi szempontból hét hónap alatt figyelemre méltó, 2786 milliárd forintos hiányt halmozott fel. Azonban ha az elmúlt évek első héthavi hiányadatainak összehasonlítását végezzük, akkor látható, hogy ez az érték nem annyira kiugró. Továbbá, fontos megemlíteni, hogy az utóbbi hónapok során a büdzsé inkább többletet mutatott, ami árnyalja a helyzet megítélését.
Más kérdés, hogy az elmúlt hónapok kedvező egyenlegeihez nagy mértékben járultak hozzá egyszeri tételek (osztalékbefizetések főként), így a javulás nem feltételenül fenntartható.
Összességében elmondható, hogy az idei költségvetési egyenleg körüli kilátásokra inkább lefelé mutató kockázatok nehezednek. A kormány kezdetben 3,7%-os hiánycélt tűzött ki, ám mostanra ez a prognózis 4,1%-ra nőtt. Ez a növekedés alapvetően két fő tényező együttes hatásának következményeként alakulhatott ki:
Fontos megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentésében a várható hiány mértékét 4,1-4,4%-os tartományba helyezte. Ezen kívül egy korábbi elemzéséből az is kiderült, hogy 2025-re bizonyos bevételi források esetében jelentős elmaradások várhatóak, ami alátámasztja az első magyarázó tényezőt.
Felmerül a kérdés: milyen lépéseket tesz a kormány a következő hónapokban a költségvetés idei egyenlegével kapcsolatban? A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány hangsúlyozni fogja a költségvetési hiány csökkenését, ez pedig addig tartható fenn, ameddig a hitelezők, hitelminősítők és forintbefektetők számára el tudják adni, hogy az idei deficit alacsonyabb lesz, mint a tavalyi év GDP-arányos 4,9%-os szintje. Ebből a szempontból kiemelkedően fontosak a havi rendszerességgel megjelenő pénzforgalmi költségvetési adatok, amelyek világosan kirajzolják a hiány alakulását a jövőben.
Minden a költségvetés idei helyzetéről ide kattintva.
Nem lepődnék meg, ha a kormány az őszi hónapokban, a romló gazdasági környezetre hivatkozva (amelyet jelenleg az EU-USA közötti vámmegállapodással próbál magyarázni), még a hiányvárakozások további emelését is fontolóra venné. A 2025-ös költségvetés eredményszemléletű egyenlegének első becslésére csak 2026 tavaszán derül fény, hiszen a KSH április elején publikálja a kormányzati szektor előző évi teljes éves egyenlegét. Ezért, ha a kormány "véletlenül" eltérne az idei évre kitűzött csökkenő hiánypályától, arra csak utólag derülne fény. A következő hónapokban, tehát idén ősszel és jövő tavasszal, a kormány reálisan követheti azt a stratégiát, hogy minden fontos piaci szereplővel elhiteti, hogy a hiány csökkenése megvalósul. Az emelkedő hiánypályának akkor már várhatóan kisebb súlya lenne. Érdekes lenne látni, hogy egy ilyen fejlemény hogyan hatna a 2026-os parlamenti választások előtti napokban, amikor a kormány vélhetően már lazább költségvetési keretek között dolgozik.
