Friss hírek érkeztek a földrengések által sújtott Szantorini szigetéről.

A görög kormány vezető szeizmológusa szerint a Szantorinit és a közeli szigeteket érintő földrengések gyakorisága az elmúlt napokban csökkent, de a következő hetekben a rengések folytatódásának kilátásai továbbra is bizonytalanok.

Sajnos egyelőre várnunk kell. Ezek a szeizmikus sorozatok nem érnek véget gyorsan. Követik a saját idővonalukat

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – hangzott el Kosztasz Papazakhosz szeizmológus szava az állami ERT rádión hétfőn.

A Szantorinin és a közeli szigeteken szükségállapotot hirdettek, miután ebben a hónapban a tenger alatti rengések ezrei - amelyek néha percenként voltak érezhetők - arra késztették a lakosokat és a dolgozókat, hogy a görög szárazföldre költözzenek.

A szigeteken már harmadik hete zárva állnak az iskolák kapui.

A biztonsági szolgálatok a fokozott óvatosság érdekében mentőcsapatokat állítottak össze, valamint tartalék áramfejlesztőket helyeztek üzembe.

Ahogyan azt megírtuk, a görög kormány hétfőn bejelentette, hogy Szantorinin egy vészkikötőt hoz létre a széles körű evakuálás esetére.

Papazakhosz, a Szaloniki Egyetem geofizikai tanszékének professzora, jelenleg két vészhelyzeti bizottság tagjaként működik, ahol a kormány, a hadsereg és a mentőszolgálatok szakértői és tisztviselői együttműködnek. Kiemelte, hogy a Szantorini vulkánsziget, amelyet korábban katasztrofális kitörések formáltak, jelenleg nincs közvetlen veszélyben a szunnyadó vulkán miatt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magma mozgása hatással van a földrengések előfordulására.

Az aktivitás fő mozgatórugója a tektonikus és magmás folyamatok interakciója.

"Változtasd meg a szavaimat, hogy egyediek legyenek!" - javasolta.

Ez nem azt jelenti, hogy az olvadt anyag, más néven magma, képes lenne áthatolni a 8 kilométeres kéregrétegen, és elérni a felszínt, ezáltal újabb vulkánkitörést generálva.

- fejtette ki.

A kutatók világosabb megértést nyernek, miután számos érzékelőtől gyűjtöttek információkat – fűzte hozzá.

Nem csupán a szeizmográfok monitorozása a célunk, hanem egy sor egyéb rendszert is figyelemmel kísérünk. Ezek közé tartozik a talajdeformáció, a gázkibocsátás és a műholdas adatok részletes elemzése is.

Jelenleg teljesen őszintén kijelenthetem, hogy nincs végleges előrejelzésünk, mivel még korai lenne megítélni a szeizmikus aktivitás jelenlegi enyhe csökkenését. Rengeteg váratlan eseménnyel szembesültünk.

Hétfőn a négy, szükségállapot alatt lévő sziget körüli tengerfenéken 5,1-es magnitúdójú földrengéseket észleltek.

Szantorini lenyűgöző tájának szívében, a sziget vulkánjának impozáns kráterén kívül, a tenger mélyén rejtőzködnek további vulkáni formációk, miközben a tektonikus lemezek találkozása folyamatos feszültséget generál. E mozgások következményeként erőteljes földrengések léphetnek fel, amelyeknek a legszembetűnőbb példái a 1956-os események voltak. Akkoriban 7,7-es és 7,2-es erősségű rengések rázkódtatták meg a vidéket, s az ezeket követő szökőárak tragikus következményekkel jártak: számos emberéletet oltottak ki, és a térség infrastruktúrájában is súlyos károkat okoztak.

Mint arról beszámoltunk, a szakértők között vita alakult ki a mostani rengések eredetéről, ami aggodalmat keltett a lakosság körében.