Kell-e félnünk a csernobili szarkofág megrongálódása miatt? | 24.hu

Hónapok óta jelentős repedések és lyukak tátonganak a csernobili atomreaktort körülvevő szarkofágon, ami aggasztóan csökkenti az építmény védelmi képességeit. A benne tárolt radioaktív anyagok potenciálisan kiszabadulhatnak, ezzel komoly kockázatot jelentve. A hír nyomán több hazai médiaportál is foglalkozott a problémával, hangsúlyozva, hogy egy esetleges szivárgás Ukrajna határain túl is fenyegetheti a szomszédos országokat. Lapunk szakértők bevonásával vizsgálta meg, mennyi valóságalapja van ennek a félelemnek.

Februárban egy orosz dróntámadás következtében megsérült a csernobili négyes reaktort lefedő új szarkofág. Ennek eredményeként a védőépítményen több lyuk is keletkezett, így már nem képes ellátni a feladatait, például, hogy minden körülmények között benntartsa a sugárzó anyagokat.

Bár már hónapok teltek el, a szarkofágot azóta sem sikerült helyreállítani, ez ugyanis rendkívül költséges munka, elvégzéséhez Ukrajnának külföldi forrásokra van szüksége. Hogy pontosan milyen kockázatot jelentenek a védőépítményen tátongó rések, arról Dr. Aszódi Attila energetikai mérnököt, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük.

Ahhoz, hogy a helyzet mélyebb megértéséhez jussunk, érdemes visszatekinteni egészen 1986-ig. Ekkor következett be az a tragikus esemény, amely mára a történelem egyik legismertebb atomkatasztrófájává vált. Az atomerőmű négyes reaktorában két egymást követő robbanás rázta meg a világot. Az első robbanás, egy gőzdetonáció, olyan erővel sújtotta a reaktort, hogy leszakította a fedelét, és a reaktorépület teteje is a levegőbe repült. Ezt követően egy még pusztítóbb gázrobbanás következett, amely gyakorlatilag porrá zúzta a reaktor szerkezetét és az épület maradványait, ezzel teljesen megnyitva az utat a radioaktív anyagoknak, hogy szabadon áramolhassanak a környezetbe.

Ez a helyzet rendkívül aggasztó volt: a reaktorzóna, amely szabadon nyitott a környezet felé, lehetővé tette a radioaktív anyagok könnyű kijutását a természetbe. Ráadásul a csapadék, legyen az eső vagy hó, akadálytalanul bejuthatott a hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot rejtő zónába, ahonnan a víz könnyedén kiáztatta volna a szennyező anyagokat a külvilágba.

- tette közzé Aszódi Attila a 24.hu hasábjain.

A reaktor belsejében körülbelül 200 tonna hasadóanyag található. A robbanások következtében a reaktorzóna anyagának körülbelül 3,5 százaléka kiszóródott, viszont a megmaradt 96,5 százalék még mindig a helyén van, összekeveredve a reaktor fém szerkezeteivel, valamint azzal a homokkal, amit helikopterek segítségével juttattak a területre.

A környezeti hatásokkal szembeni védelem érdekében, valamint a szennyező anyagok környezetbe jutásának megakadályozása céljából nem sokkal a baleset után egy ideiglenes, betonból és acélból készült szerkezetet, más néven szarkofágot emeltek a reaktorzóna köré. Ezzel együtt azonban meg kell jegyezni, hogy ez a megoldás nem bizonyult teljesen hatékonynak a veszélyes anyagok hermetikus elszigetelésében.

A baleset után a helyszínen uralkodó zűrzavar és kaotikus állapotok miatt lehetetlen volt a szarkofág precíz megépítése. A tetőszerkezetén több nyílás tátongott, amelyeken át besütött a napfény, beömlött az eső, és a por is szabadon szállt.

Az építmény ráadásul nem is stabil, az évek múlásával egyre inkább fennállt a veszélye, hogy valamelyik része ledől

- Fejtette ki a szakértő.

Ezért elengedhetetlenné vált egy új védőstruktúra kialakítása, amely teljes mértékben körülhatárolja a reaktorzónát, miközben biztosítja az eredeti betonszarkofág védelmét. Ezen kívül a tetejére szerelt daruk révén lehetővé teszi annak lebontását is. Az új biztonsági védőépítmény, angolul New Safe Confinement néven ismert, 2010 és 2016 között készült el, közel 2 milliárd eurós költséggel. A projekt megvalósításához és finanszírozásához széleskörű nemzetközi együttműködésre volt szükség.

A projektet az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) irányította, de számos prominens nemzetközi vállalat is részt vett a megvalósításában. Az új biztonsági védőépület egy lenyűgöző, dupla falú íves acélszerkezet, amely 110 méter magas, 250 méter fesztávolságú és 165 méter hosszú. Az íves részen elhelyezett dupla acél fal között hőszigetelés található, amely biztosítja, hogy az épület ellenálljon a szélsőséges időjárási viszonyoknak, továbbá csökkenti a belső hőmérséklet-ingadozásokat is.

Az új védőépületet egy évszázados időtartamra álmodták meg, célja pedig az, hogy teljesen hermetikusan elzárja a régi szarkofág alatt rejtőző hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot a környezettől. Az épület különleges, ellenőrzött és szűrt szellőzőrendszerrel rendelkezik, amely garantálja, hogy amennyiben por keletkezne a mélyben, az semmiképpen se juthasson ki a külvilágba.

A hosszú távú cél az lenne, hogy a teljes sérült reaktorblokkot leszereljék, kiszedjék onnan a kiégett üzemanyagot, az összeolvadt anyagokat, és olyan biztonságos állapotba hozzák, hogy az ne jelentsen veszélyt a környezetére.