A román kormány szigorú intézkedéseket hoz, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat.
Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke hétfőn bejelentette, hogy ő és koalíciós partnerei új gazdasági "rendeleti" intézkedések bevezetéséről határoztak, amelyek célja a költségvetési hiány kihívásainak kezelése.
Az újonnan megválasztott miniszterelnök világossá tette, hogy a rendelet nem a "megszorítások" vagy a "szegénység" problémáira összpontosít. Hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági kilátásainak átalakítása csupán átmeneti intézkedés, amely a gazdasági feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan fog változni.
Az új javaslat zöld lámpát kapott az adók emelésére, továbbá megszabja a támogatások maximális mértékét, és felfüggeszti a közszolgáltatások béreinek és a nyugdíjaknak az emelését, amelyeket januártól kezdődően kellett volna indexálni.
A sürgősségi rendelet módosítja a vállalati osztalékok adózását, amely így 8%-ról 10%-ra emelkedik. Ezenkívül a kisvállalkozásokra vonatkozó adóküszöb is csökken, ami Romániában azokra a cégekre vonatkozik, amelyek három vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, és éves bevételük nem haladja meg az 500 000 eurót.
Más típusú módosítások eltüntetik az adómentességeket és ösztönzőket az ország néhány dinamikusan fejlődő iparágában, beleértve az informatikát és az építőipart. Emellett újra életbe lépett a társasági tulajdonú ingatlanokra kivetett adó is, amelynek mértékét az eredetileg tervezett 1,5%-ról 1%-ra csökkentették.
Tanczos Barna, a román pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, úgy véli, hogy a tervezett intézkedések révén az év végére körülbelül 130 milliárd román lej (kb. 26,14 milliárd euró) megtakarítást fognak elérni. Ezen lépésekkel céljuk, hogy jelentősen enyhítsenek az országot sújtó, egyre súlyosbodó államháztartási hiány problémáján.
Tanczos szerint Bukarest folyó deficitje a román bruttó hazai termék (GDP) mintegy 8,5%-át teszi ki, és ezzel az ország az Európai Unió legnagyobb GDP-arányos deficitjének tulajdonosa, annak ellenére, hogy a második legnagyobb közép-európai gazdaság.
Az új pénzügyminiszter hozzátette, hogy 2025 végére, ha minden a tervek szerint alakul, a teljes hiányt a GDP 7%-ára kell csökkenteni. A kormány további célja, hogy hét év alatt 2,5%-ra csökkentse a hiányt, és ehhez különböző fokozatosan bevezetendő terveket is kidolgoz.
Az intézkedéseket tüntetések fogadták a fővárosban, Bukarestben, mivel az érintett területek alkalmazottai panaszkodtak a "bércsökkentésre". A börtönőrök is tiltakoztak a börtönök előtt, és bejelentették, hogy nem hajlandók túlórázni, mivel a többletórákért már nem fizetik ki őket.
A demonstrálók éles figyelmeztetést intéztek a kormányhoz, hangsúlyozva, hogy „a pénzügyi krízisek elkerülhetetlenül társadalmi válságokat generálnak”. Az új intézkedéseket pedig a „modernkori rabszolgaság új arculataként” azonosították.
Ciolacu hangsúlyozni kívánja, hogy az új intézkedések nem a múlt megnyomorító megszorító politikájához való visszatérést jelentik. Emlékeztet arra, hogy a valódi megszorítások idején, amikor a bérek 25%-kal csökkentek, az áfa 19%-ról 24%-ra emelkedett, és iskolák, valamint kórházak zártak be, a helyzet drámaian eltért a mostani lépésektől. Az új politikák célja, hogy más irányba tereljék a gazdaságot, és ne ismételjék meg a korábbi, fájdalmas döntéseket.
Reméli, hogy 2025 második felében vagy a nyugdíjak indexálására kerül sor, vagy a kormány egyszeri ösztönző csekket biztosít a kis nyugdíjjal rendelkezőknek, hogy enyhítse a terheket. A román miniszterelnök emellett azt is megígérte, hogy fokozatosan, akár 5%-kal csökkentik a munkát sújtó adókat az alacsony jövedelműek és a gyermekes családok számára.
Ciolacu véleménye szerint a megújult hivatali periódusa a reformok előmozdítására és az ország érdekeinek szolgálatára összpontosít.
"Ebben a mandátumban nem népszerű akarok lenni, hanem rendkívül hatékony! Más szóval, kritizáljanak engem, de Románia haladjon előre és fejlődjön. Nincs más út".
Ciolacu kiemelte, hogy kormánya egy új, kormányzati hatékonysági osztályt alakít ki, amelynek fő feladata az állami kiadások mérséklése, célkitűzésük pedig a GDP legalább 1%-os csökkentése.
