A legfrissebb kutatások alapján új fény derülhet arra, miért élnek hosszabb ideig a nők a férfiaknál. Az elemzések rávilágítanak a biológiai és környezeti tényezők komplex interakciójára, amelyek hozzájárulnak e különbséghez. A női szervezet alkalmazkodób
Közismert, hogy a nők jellemzően hosszabb életűek, mint a férfiak, és ez a jelenség nem csupán az emberi populációra vonatkozik. Számos állatfaj esetében is hasonló tendencia figyelhető meg, amelyet tudományos kutatások is alátámasztanak. De vajon mi áll ennek a hátterében? Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet szakértői irányítanak, most 1176 különböző, fogságban élő fajt tanulmányozott, hogy megfejtse a kérdést. Ez az elemzés az eddigi legátfogóbb vizsgálat az emlősök és madarak nemi élettartam-különbségeiről, és az IFLScience beszámolója szerint izgalmas eredményekkel szolgálhat.
A kutatók felfedezték, hogy a nőstény emlősök élettartama átlagosan 12 százalékkal hosszabb, mint a hímeké. Ezzel szemben a madarak világában a helyzet fordított: a hímek körülbelül 5 százalékkal hosszabb ideig élnek, mint a nőstények.
Az egyik elterjedt elmélet, amely megmagyarázza ezt a különbséget, a heterogametikus nemi hipotézis. Az emlősök esetében a nőstények általában két X kromoszómával rendelkeznek, míg a hímek egy X és egy Y kromoszómát viselnek, így heterogametikusnak számítanak. Korábbi kutatások arra utalnak, hogy a nőstények két X kromoszómája segíthet megóvni őket a káros mutációktól, ami túlélési előnyhöz juttathatja őket. Érdekes módon a madarak világában a nőstények a heterogametikus ivarúak, ami fordított helyzetet eredményez. Az új tanulmány szerzői azt tapasztalták, hogy az emlősök 72%-a mutatott női szempontból kedvezőbb várható élettartamot, míg a madarak esetében a hímek 68%-ának volt előnyösebb a helyzete – ez összhangban áll a korábban említett hipotézissel.
Johanna Stärk, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, hogy léteznek kivételek a nemi dimorfizmus általános szabályai alatt. Például a ragadozó madarak között gyakran megfigyelhető, hogy a nőstények nagyobbak és hosszabb életűek, mint a hímek. Ebből adódóan a nemi kromoszómák csupán a biológiai sokszínűség egy kis részét tükrözik. A kutatók így tovább mélyedtek a témába, és a szaporodási szokásokra összpontosítottak. A szexuális szelekció keretein belül a hímek gyakran olyan vonásokat fejlesztenek ki, amelyek növelik a párzási sikerességüket, azonban ezek az adottságok, mint például a feltűnő színek vagy a nagyobb testméret, kedvezőtlen hatással lehetnek az élettartamukra. A kutatócsoport észlelte, hogy a poligám emlősöknél, ahol a verseny fokozottabb, a hímek általában korábban hunynak el, míg a madarak többsége monogám kapcsolatban él, ami révén a hímek hosszabb ideig élvezhetik az életet.
Általánosságban megfogalmazva, a poligámia és a testméretek közötti eltérések gyakran kedvezőbb helyzetet biztosítanak a nőknek.
A Science Advances szaklapban megjelent tanulmány azt is bizonyította, hogy az utódok nevelésében nagyobb szerepet játszó nem képviselői - emlősöknél ezek a nőstények - általában tovább élnek. Érdemes megjegyezni a kutatás kapcsán, hogy a vizsgált fajok mindegyike állatkertekben élt, amelyek védelmet nyújtanak a a zord éghajlattal, az éhezéssel és a ragadozókkal szemben is. Habár az állatkerti állatoknál a különbség csökkent, a vadon élő populációkban megfigyelt nőstény előny továbbra is megmaradt. Ez tükrözi azt, amit az embereknél is látunk, ahol az orvostudomány sokat fejlődött, ahogy az életkörülmények is, ez azonban mégsem tudta megszüntetni az élettartambeli különbséget a két nem között.
