Kolumbia engedett Trump fenyegetéseinek, de ennek ellenére fogadja a lábbilincsben deportáltakat.
Kolumbia visszalépett és engedett Trump fenyegetéseinek: miután az amerikai elnök azonnali 25%-os vámot, szigorú vízumkorlátozásokat és egyéb szankciókat helyezett kilátásba, mert Kolumbia nem volt hajlandó a megalázó körülmények között visszatérő, az Egyesült Államokból kiutasított bevándorlók befogadására, a dél-amerikai ország végül bejelentette, hogy mégis fogadja a repülőgépeket.
Gustavo Petro, Kolumbia elnöke, vasárnap kifejezte, hogy nem engedi meg az Egyesült Államokból kitoloncolt bevándorlók szállítására szolgáló repülőgépek landolását. Petro véleménye szerint az Egyesült Államok a bevándorlókkal és menekültekkel úgy bánik, mintha bűnözők lennének. A baloldali vezető hangsúlyozta, hogy az amerikai katonai gépeken, megalázó körülmények között, kéz- és lábbilincsekben szállítják a Dél-Amerikába irányuló bevándorlókat. Donald Trump azonban azonnali, határozott válaszlépésekkel reagált erre a helyzetre.
Gustavo Petro, Kolumbia első baloldali elnöke vasárnap este végül visszakozott. Bár továbbra is méltóbb körülményeket követel, a repülőgépeket fogadják, sőt, a saját elnöki gépét is felajánlotta, hogy megkönnyítse a kitoloncolt kolumbiaiak hazaszállítását. Washington erre bejelentette, hogy eltörlik az előző nap bejelentett büntetővámot.
"A mai események egyértelművé teszik a globális közvélemény számára, hogy Amerikát újra tisztelet övezi" - nyilatkozta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára. "Trump elnök továbbra is határozottan kiáll nemzetünk szuverenitása mellett, és elvárja, hogy a világ többi országa teljes mértékben működjön együtt az Egyesült Államokból illegális tartózkodás miatt kitoloncolt állampolgáraik befogadásában."
- számolt be róla a Washington Post.
Brazília is kifejezte felháborodását a kitoloncolt dél-amerikai állampolgárok bánásmódja miatt, miután az amazóniai Manausban kényszerleszállást végrehajtó egyik C-17-es szállítógép videója nyilvánosságra került. A felvételen a hazatérő emberek kéz- és lábbilincsben láthatók, ami tovább fokozta a feszültségeket. A kolumbiai elnök reagálásában hangsúlyozta, hogy eddig is fogadták a deportáltakat, de hangsúlyozta: "nem vagyunk senki gyarmata".
A bogotai sajtó tudósítása szerint a kitoloncolt kolumbiaiakat főként egy, a Trump beiktatása előtt néhány nappal végrehajtott razzia során fogták el a mexikói határ közelében. A csoportban nem csupán friss bevándorlók találhatók, hanem valószínűleg olyan személyek is, akik már hosszabb ideje a határ melletti narancsültetvényeken dolgoztak.
Kolumbia Biden elnöksége alatt rendszeresen folytatta az Egyesült Államokból érkező deportáló járatok fogadását, 2024-ben például 14 ezer embert küldtek vissza. Miközben Trump most látványos lépésekkel kívánja jelezni a migrációs politika új irányvonalát, a hirtelen eszkalálódó konfliktus mögött az is állhat, hogy a baloldali kolumbiai elnök, Gustavo Petro, más ideológiai álláspontot képvisel. Rendszeresen kritikák kereszttüzébe kerül, amiért túl szoros kapcsolatokat ápol a Maduro által vezetett venezuelai rezsimmel. Emellett Petro a Twitteren is igyekszik megjeleníteni a magáról alkotott kemény és makacs képet, ám most ezzel a helyzettel nem tudott győztesen kijönni.
Az amerikai-kolumbiai feszültség közepette Kína lehetőséget lát a helyzet kihasználására. A pekingi nagykövet vasárnap egy posztban azonnal hangsúlyozta, hogy Kolumbia és Kína "diplomáciai kapcsolataink aranykorát" éli.
