Külföldre vándorol a magyarok vagyona? - Olyan mértékű elvándorlást tapasztalunk, amire eddig még nem volt példa.

Május 22-én megrendezésre kerül a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája, ahol a bank- és hitelközvetítői szektor legkiemelkedőbb szereplői találkoznak, hogy megvitatják a piaci trendeket és a legfrissebb szabályozási fejleményeket. Ne hagyd ki ezt a kivételes lehetőséget!

A magyar megtakarítási piac rendkívüli időszakon ment keresztül az év első negyedében, hiszen a lakossági állampapírok révén körülbelül 1700 milliárd forintnyi kamatot és lejáró tőkét utaltak vissza a befektetőknek. Ez a jelenség páratlan a történelemben. A kérdés, hogy mely megtakarítási szektorok élvezhetik ennek a helyzetnek az előnyeit, és az MNB legfrissebb statisztikái segítenek tisztázni a képet. További részletekért kattints ide:

Ami e folyamatok során különösen figyelemre méltó, az a külföldi megtakarítások alakulása. Ez magában foglalja a svájci privátbanki számlákat, a Revolut-fiókokat, az amerikai részvényeket, a külföldi kötvényeket, valamint a nemzetközi alapkezelők befektetési jegyeit, sőt, még a spekulációs céllal "párnacihában" tárolt valutákat is. A magyar jegybank által közzétett adatok szerint a hazai megtakarítások összértéke 62 ezer milliárd forint, ebből 6957 milliárd forintnyi összeg minősül külföldi megtakarításnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások megtakarításainak körülbelül 11,3%-a található külföldi bankszámlán vagy különböző befektetési eszközökben.

Az összeg 3,5-szöröse a 2019 végén tapasztalt értéknek, ami körülbelül 5000 milliárd forintos növekedést tükröz.

Ebben az összegben ráadásul a kriptopénzek és az arany például nincsenek is benne, tudomásunk szerint ugyanis ezeket nem tartja számon e statisztikájában a jegybank.

A fenti ábrán jól látható, hogy 2020 után nagyon felduzzadtak a külföldi megtakarítások, a legfontosabb tényezőként a Revolut-számlák feltöltését és a háború kirobbanását követő forint elleni spekulációt említenénk, de a privátbanki ügyfélkörnél tapasztalható, nem feltétlenül devizaspekulációs célú külföldi befektetések is nagy szerepet játszhatnak benne. Az idei első negyedévről nem is a fenti ábra a legárulkodóbb, hanem az alábbi.

Ez arra utal, hogy a nettó tranzakciók, más néven a tőkeáramlás nominális értékének tekintetében...

Még soha nem tapasztaltak ilyen kiemelkedő eredményeket a külföldi megtakarítások terén az utóbbi negyedévben.

Külföldi bankbetétekbe, kötvényekbe, befektetési jegyekbe, részvényekbe, vagy valutákba összesen nettó 368 milliárd forint áramlott, ami új rekordot jelent, és túlszárnyalja a 2022 végén tapasztalt zűrzavaros időszak adatait is. Ennek hátterében valószínűleg az állampapír-kamatkifizetések állnak, hiszen a kamatbevételek egy része külföldi eszközökben találhat új otthonra. Tavaly az év során összesen 771 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlást realizáltak ezek az eszközök, így a tavalyi összeg majdnem felét már az idei első negyedévben elértük.

A jelenlegi fellendülésnek a befektetési alapok tették ki a túlnyomó részét, hiszen ezek biztosították a növekedés több mint felét.

Nem csupán a tranzakciók és a befektetők viselkedése befolyásolják a helyzetet, hanem az átértékelődésekkel, például a forint gyengülésével is összefüggésben áll, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a külföldi megtakarítások aránya. A tőzsdei részvényeknél ez az arány már 28%-ot, a befektetési alapok esetén 17%-ot, míg a bankbetétek terén 13%-ot tesz ki mostanra. A kötvények és a készpénz szerepe viszont ennél alacsonyabb, így...

Jelenleg a külföldi megtakarítási arány átlagosan 12,5%-ra emelkedett, míg 2020 végén csupán 7,3%-ot mutatott. Ez a jelentős növekedés jól tükrözi a pénzügyi szokások változását az utóbbi időszakban.

Az állampapír-kamatkifizetések újbóli befektetése során számos lehetőség áll rendelkezésre, és nem csupán a külföldi számlákon történő befektetés jöhet szóba, még azok számára sem, akik a forint várható gyengülését szeretnék kihasználni. Ezen a téren a belföldi devizás megtakarítások is remek alternatívát kínálnak. A Portfolio által végzett januári felmérés, amelyben több mint 10 ezer ember vett részt, azt mutatta, hogy a válaszadók körében hasonló arányban (26-27% körüli értékekkel) tervezték a kamatok devizás pénzügyi eszközökbe fektetni, mint állampapírokba. Érdemes megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül jelenti a külföldi számlák vagy befektetések választását.

Érdemes alaposabban megvizsgálni a belföldi devizás megtakarítások teljesítményét is. Az MNB adatai ezen a téren nem olyan részletesek, mint a külföldi pénzügyi eszközökről rendelkezésre álló információk (többnyire a betétek és kötvények adataira korlátozódnak), de néhány érdekes trendet kirajzolnak. A belföldi devizabetétek 2020 és 2022 között jelentős növekedést mutattak, azonban az utóbbi években nem tapasztalható további népszerűség növekedés. Érdekes módon 2025 első negyedévében viszont a hazai hitelintézeteknél 122 milliárd forinttal gyarapodott az ilyen típusú megtakarítások állománya.

Az év eleji trendekhez tökéletesen illeszkedik, amit Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese osztott meg velünk egy korábbi interjú során. Véleménye szerint...

Az eurizáció folyamata egyre inkább teret nyer a reálszférában, és ez a jelenség a lakosság megtakarítási szokásaira és tranzakciós magatartására is kihat. A pénzügyi döntések és a napi pénzügyi tranzakciók során egyre inkább az euró válik a domináló valutává, ami a gazdasági stabilitás keresésének és a nemzetközi integráció előmozdításának jele.

"A megtakarítási platformon komoly potenciált érzékelünk, nem csupán a devizás alapok terén, hanem az ETF-kínálat, a folyamatos devizás befektetések, és a hagyományosabb, nem befektetési alapú, célzott megtakarítási formák euró alapúvá alakítása tekintetében is."

Ma a háztartási bankbetétek mintegy 27%-a hever külföldi betétben vagy belföldi devizabetétben,

Ez a számadat valójában nem mutat jelentős növekedést az elmúlt évekhez viszonyítva, de mégis figyelemre méltóan magasnak számít. A kötvények és jelzáloglevelek terén azonban észlelhető egy fokozatos növekedés, ami azt jelzi, hogy a piac egyfajta visszatérést mutat ahhoz az időszakhoz, amikor a forintos állampapírok értékesítése nem volt olyan dinamikus, mint az elmúlt tíz év során.

Bár némi hullámzás megfigyelhető, a hosszú távú trendet illetően semmilyen garancia nincs arra, hogy a hazai megtakarítások külföldre áramlása vagy "euroizációja" megállna, akár csak lassulna a közeljövőben. Ez a jelenség

a magyar gazdaság és a forint iránti belföldi bizalom egyik próbakövévé is válhat bármikor, különösen a piaci turbulencia időszakaiban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ