Lázár János és csapata titokzatos tárgyalásokat folytattak, amelyek során ígéreteket tettek a plázastop szigorításának bevezetéséről.

A kereskedők, ingatlanpiaci szereplők és befektetők aggályai eddig nem kaptak megfelelő figyelmet, mivel a Lázár János által irányított építési minisztérium (ÉKM) gyakorlatilag érintetlen formában terjeszti a kormány elé a plázastop-szabályok szigorítására vonatkozó javaslatot – értesült a HVG piaci forrásokból. A kormány várhatóan zöld utat ad a javaslatnak, így belátható időn belül jogszabályerőre emelkedhet.

Lapunk forrásai alapján a szakminisztérium különböző érintett felekkel folytatott megbeszéléseket, amelyek során próbálták őket megnyugtatni azzal, hogy...

bár maguk az új szabályok talán aggodalomra adnak okot, de a majdani alkalmazásuktól nem kell tartaniuk.

Az ÉKM eddig még nem reagált a HVG által felvetett kérdésekre. Amint választ kapunk, azonnal frissítjük cikkünket.

Nincs egyértelmű információ arról, hogy az ÉKM kikkel folytatott egyeztetéseket. Az érintett felek közé tartoznak a kiskereskedők is. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozta, hogy az építési minisztérium eddig nem kereste meg őket a plázastop-szabályok módosításával kapcsolatban. Az OKSZ a tervezet társadalmi egyeztetése során már megosztotta észrevételeit a megfelelő minisztériummal.

Az egyeztetésre bocsátott tervezethez képest bármiféle kompromisszumos megoldás, kisebb-nagyobb módosítás elégtelen volna,

Az érdekképviseleti vezető hangsúlyozza, hogy a tervezet bevezetése után várható káros hatások mérséklésére nincs valódi megoldás, csupán a tervezet átfogó átdolgozása kínálhat reális lehetőséget.

Még ha a kormány a jogszabály életbe lépését követően nem is használná ki az új szabályok által nyújtott szélesebb és erősebb engedélyezési jogkörét, a szabályozás puszta jelenléte is súlyosan ártalmas következményekkel járhat.

2024-ben a kereskedelmi ingatlanok magyarországi piacán a befektetések értéke mintegy 400 millió eurót tett ki, ami 28 százalékkal elmaradt a 2023-as - már akkor is alacsony szinten tartózkodó - forgalomtól, a szigorítás ezt a helyzeten tovább súlyosbítaná. Amennyiben egy ingatlanfejlesztő nem tudja előzetesen bemutatni a banknak, kik lesznek a vevői vagy bérlői, az beruházási kockázatot jelent és megdrágítja a finanszírozást, visszaveti a beruházásokat - figyelmeztet Kozák Tamás.

"Minden adminisztratív beavatkozás versenyhátrányhoz vezet" - nyilatkozta korábban lapunknak Nyúl Sándor, a Gránit Bank felügyelőbizottságának elnöke és tapasztalt ingatlanfejlesztő, aki negyven éven át dolgozott együtt Demján Sándorral. Könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a cél csupán a multikiskerláncok zaklatása.

Ez akár a befektetők és ingatlanfejlesztők körében is kétségeket ébreszthet, sőt, visszatarthatja őket a további lépésektől.

Más szavakkal kifejezve: azok a befektetők, akik regionális vagy európai szinten tevékenykednek, átirányíthatják a tőkéjüket, és inkább külföldi fejlesztésekbe fektethetnek be. Ezt a lépést ő is megfontolhatja, tekintettel arra, hogy családi vállalkozása, amelynek operatív vezetését már a következő generáció veszi át, hasonló döntéseket hozhat. (A család 66 milliárdos vagyona a legfrissebb adatok szerint a legvagyonosabb magyarok rangsorában a 46. helyet foglalja el.)

A kérdés, ez kinek jó, kinek az érdeke?

- vetette fel Nyúl Sándor, de válasz helyett csend következett. Érthetetlen, miért éppen egy olyan országban, ahol a gazdaság beindítása gyakorlatilag lehetetlen küldetés, kellene a tőkét elbizonytalanítani. Különösen furcsa, hogy a kormány a lakossági fogyasztás fellendülésére épít, miközben a helyzet egyre reménytelenebb. Ráadásul még azok az ingatlanfejlesztők is, akik a kormányhoz közel állnak, nem rendelkeznek olyan biztosítékokkal, amelyek lehetővé tennék számukra, hogy biztosak lehessenek abban, hogy plázáikban egyetlen, 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiség bérlője sem dönt úgy, hogy elköltözik vagy átalakítja az üzletét. Persze, ha ez mégis bekövetkezne, valószínű, hogy számukra a szükséges engedélyek beszerzése simán menne.

Különösen nehezen értelmezhető a szigorítás, ha igaz, hogy az ÉKM háttéregyeztetéseken azt állította: a kormány nem kíván (vissza)élni a szélesebb jogkörökkel. Hiszen ha a jogköröket nem kívánják használni, mi szükség volna a bevezetésükre?

Korábban a minisztérium azzal indokolta a módosítást a HVG-nek, hogy szó sincs szigorításról, "csupán az eredeti jogalkotói szándék érvényesítéséről, és az ott élők a védelméről".

Valójában egyértelműen arról beszélünk, hogy szigorúbb intézkedések lépnek életbe.

A tervezet értelmében nem csupán építésről van szó, hanem a létesítmények átalakítása, megvásárlása vagy bérbeadása is tilalom alá esik.

400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlanokat kormányzati engedély nélkül, ha azokat továbbra is kereskedelmi célból hasznosítanák.

Ez a plusz engedélyezési folyamat, amely új tulajdonosokhoz vagy bérlőkhöz kapcsolódik, elkerülhetetlenül fokozza a bizonytalanságot. Még ha az illetékes kormányhivatal nem is akarja túlságosan részletezni a dolgokat, a bizonytalanság, ahogyan azt a HVG-nek nyilatkozó szakértők is kiemelik, magasabb költségekkel jár a finanszírozás terén.

Nehezen észlelhető, hogy a lakosság számára mennyire fontos az, hogy állami szinten döntsön arról, vajon egy plázában egy elektronikai bolt átveheti-e a bérletet egy cipőbolttól.