Az amerikai kormányzat leállása: Mi következik most?

A demokraták és a republikánusok között nem sikerült konszenzusra jutni, ami kormányzati leálláshoz vezet az Egyesült Államokban. Ez nem az első alkalom, hogy ilyen helyzet alakul ki, de most különösen kedvezőtlen az időzítés. Az amerikai jegybank éppen egy jelentős kamatcsökkentési ciklus elején áll, miközben a reálgazdasági adatok meglepően erősek. A legfrissebb statisztikák kulcsfontosságúak lennének a piaci szereplők számára, de a leállás időtartamának növekedésével a befektetők egyre inkább bizonytalanságban maradhatnak.

A Kongresszus nem fogadta el időben az átmeneti finanszírozást, így közel hét év után ismét kormányzati leállás lépett életbe -- Donald Trump elnöksége idején immár harmadszor. A Fehér Ház költségvetési irodája aktiválta a leállási protokollt: az alapfeladatokon túli tevékenységek szünetelnek, százezrek munkája akadozik, közszolgáltatások dőlnek ki. Mivel a vita az egészségügyi támogatások körül forog és már a 2026-os félidős választások üzeneteit is formálja, a bénultság elhúzódhat -- a gazdasági következmények egy része pedig tartós maradhat.

A határidő éjféli lejártával a kormányzati intézményeknek el kellett indítaniuk a finanszírozási hiány kezelésére kidolgozott stratégiáik megvalósítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az "alapvető" feladatok ellátása mellett a működés leáll, több százezer közalkalmazott kényszerszabadságra kényszerül, és sok helyen jelentős problémák lépnek fel az ügyfélkiszolgálás terén.

A Bloomberg Economics elemzése alapján, ha háromhetes leállásra kerülne sor, akkor a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliségi ráta augusztusi 4,3%-os szintről 4,6-4,7%-ra emelkedhet.

A kényszerszabadságon tartózkodó egyének ideiglenesen munkanélkülieknek minősülnek.

A Fehér Házban felmerült a gondolat, hogy a jelenlegi helyzetet a kormány egy szélesebb körű leépítési intézkedések keretében használja ki, amelyek túllépnek a már körülbelül 750 ezer embert érintő ideiglenes kényszerszabadságon. Az ilyen irányú lépések jelentősen fokozhatnák a leállások közvetlen hatásait, és a következmények időben is messze túlmutathatnának a jelenlegi zárásokon. Ez a terhelés különösen megviselné azt a körülbelül 150 ezer munkavállalót, akik október 1-jével a korábban elindított halasztott felmondási programok következtében hagyják el a szövetségi szektort, Elon Musk "DOGE" kezdeményezésének hatására. A korábbi korai nyugdíjazási és leépítési hullámokkal együtt ez a helyzet még komolyabb kihívásokat jelenthet a munkaerőpiac számára.

már regionális recessziót is kiválthat olyan térségekben, mint a washingtoni nagyvárosi övezet.

Történelmileg a leállások következtében bekövetkező kiesések egy része a nyitás után visszaáll, de nem teljes mértékben: a Kongresszusi Költségvetési Hivatal adatai szerint a 2018-2019-es, öt héten át tartó részleges leállás során 11 milliárd dolláros GDP-veszteségből 3 milliárd véglegesen eltűnt. Jelenleg az egyik legszembetűnőbb következmény a hivatalos adatszolgáltatás akadozása: csúszhat a Munkaügyi Statisztikai Hivatal által péntekre várt foglalkoztatási jelentés is. Ezáltal a Federal Reserve kénytelen a kamatpálya mérlegelésére, miközben kulcsfontosságú adatsorok maradnak elérhetetlenek.

Jelenleg a politikai tájat egy republikánus elnök uralja, és a Szenátusban, valamint a Képviselőházban is a republikánus párt dominál. A Képviselőházban a döntésekhez csupán egyszerű többség szükséges, ám a 100 fős Szenátusban a helyzet bonyolultabb: itt 60 szavazatra van szükség a megegyezéshez. Jelenleg a republikánusok 53 mandátummal rendelkeznek, így a demokraták lényegében vétójoggal bírnak, ami komoly hatással van a politikai döntéshozatalra.

A demokraták a jelenlegi helyzetet kihasználva szeretnék, ha az átmeneti költségvetés részeként egészségügyi és egyéb szakpolitikai kiegészítéseket is beépítenének, míg a republikánusok egy "tiszta" stopgap törvény elfogadását sürgetik, amely feltétel nélküli finanszírozást jelentene. A szenátus folyamatosan szavazás alatt állna, ugyanakkor a Jóm Kippúr miatt egy napos szünetet tartanának. Chuck Schumer, a demokraták vezető tárgyalója komoly nyomás alatt van saját pártján belül, mivel márciusban támogatta a szeptember 30-ig érvényes kompromisszumot; a republikánusok úgy vélik, hogy a politikai erőviszonyok kedveznek nekik, és a 2013-as precedens alapján az a fél viseli a politikai felelősséget, aki további követeléseket támaszt. A gyakorlatban a bíróságok továbbra is működnek, de a parkok és múzeumok csak részlegesen nyitottak (a látogatóközpontok általában zárva tartanak), a statisztikai adatszolgáltatás szinte teljesen leállt; ezzel szemben az FHA (jelzálog-biztosító ügynökség), a TSA (közlekedésbiztonsági ügynökség), a légiirányítás, az útlevél-irodák, a posta és az Amtrak (az Egyesült Államok országos személyszállító vasúttársasága) továbbra is működnek, míg a kisvállalati hitelezés többnyire felfüggesztésre került.

A Képviselőház szeptember 19-én jóváhagyott egy november 21-ig tartó "tiszta" finanszírozási javaslatot, ám a Szenátusban eddig kétszer is megbukott. Legutóbb három demokrata képviselő szavazott a Republikánus Párt oldalán, ami azt jelenti, hogy még öt átszavazásra lenne szükség a javaslat elfogadásához. A demokraták által javasolt 1500 milliárd dolláros alternatíva szintén elvetésre került. Egy lehetséges középút lehetne, ha a mérsékelt demokraták hajlandóak lennének támogatni egy rövid távú hosszabbítást, cserébe érdemi egészségügyi költségtárgyalásokért. Ha azonban nem születik megegyezés, az ACA (Patient Protection and Affordable Care Act, közismertebb nevén "Obamacare") prémiumadó-jóváírásai december 31-én lejárnak, ami körülbelül 20 millió embert érintene. Trump egy későbbi ACA-alkura tett utalást, de közben tömeges elbocsátásokkal fenyegetőzött, és egy deepfake videót is megosztott.

A kormányzati leállás egyik következményeként a statisztikai adatok közzététele szünetel. Ennek következtében a héten nem érkeznek meg például az új munkanélküli segélykérelmek számáról és a részletes munkaerőpiaci helyzetről szóló információk. Ez a helyzet addig tart, amíg a kormányzat működése nem tér vissza a megszokott kerékvágásba.

Ráadásul a helyzet még ennél is súlyosabb, hiszen a leállás ideje alatt a statisztikai hivatal nem végez adatgyűjtést sem, amely alapvető fontosságú a statisztikák előállításához. Ha csupán néhány napig tart a leállás, az nem okoz komoly gondot. Viszont ha hetek telnek el, akkor a gazdasági adatok közzétételében jelentős késések léphetnek fel.

Szerencsére nem kell teljesen a sötétben tapogatóznunk. Például...

A mai napon érkező két kulcsfontosságú adat, az ADP foglalkoztatottsági jelentés és az ISM feldolgozóipari index, valamint a pénteken publikálandó szolgáltató szektori BMI, különösen lényeges a befektetők számára. Ezeket az információkat magánintézmények teszik közzé, és jelentős hatással lehetnek a piaci mozgásokra.

ezért ezeket az állam leállása nem érinti.

Az amerikai jegybank számára ez a helyzet különösen problémás: éppen akkor veszíti el a látását, amikor a kamatpályát érintő lényeges adatok várhatóak. Ráadásul az utóbbi hetek során olyan információk érkeztek, amelyek a magasabb infláció és a robusztusabb gazdasági növekedés irányába mutatnak. Ennek ellenére a piac továbbra is kamatcsökkentést valószínűsít októberre.

Legrosszabb esetben sem a munkapiaci, sem az inflációs adatok nem lesznek elérhetőek, ilyen helyzetben viszont - ha prudens akar lenni a jegybank - akkor nem is csökkentene októberben a kamatokon.

Jelenleg a nemzetközi piacokon egyre inkább a kockázatkerülő hangulat terjed el. Az S&P 500 indexe folyamatosan csökken, míg az arany ára emelkedésnek indult. A dollár értéke gyengül, és az amerikai államkötvények hozamai enyhe emelkedést mutatnak.