Ülés közben állandóan mozgatod a lábad? A pszichológia szerint ennek többféle jelentése is lehet.

Bár sokan szinte észrevétlenül cselekszenek így, mégis mély jelentéssel bír.

Éppen egy megbeszélésen ülsz, vagy pont filmet nézel a moziban, és valaki melletted folyton mozgatja a lábát? Idegesítőnek tűnhet, de a pszichológia és a tudomány szerint ez gyakran a stresszel, a szorongással vagy a mentális egészséggel kapcsolatos önkéntelen gesztus. Nem mindig tudatos vagy könnyen irányítható. A nem szándékos lábmozgatás annyira gyakori, hogy a mindennapi rutinunk részévé vált anélkül, hogy különösebb figyelmet fordítanánk rá. Nézzük meg jobban: miért mozog a test anélkül, hogy "megkérnénk" rá? Csak egy rossz szokás? Vagy valami mélyebb rejtőzik emögött az ismétlődő mozdulat mögött?

Sokan észre sem veszik, hogy ülés közben szinte folyamatosan játsszanak a lábukkal. Ez a gyakori, sokszor tudattalan mozdulat pszichológiai értelemben számos jelentést hordozhat magában.

Pszichológiai nézőpontból az ülés közbeni ismétlődő lábmozgás egyfajta akaratlan motoros reakció, amelyet motoros idegességnek, vagy más néven sztereotip viselkedésnek szokás nevezni. Hugo Marietan argentin pszichológus rámutatott, hogy ezek a mozdulatok nem mindig tudatos gondolatok eredményei; inkább a stressz, a szorongás vagy a mentális túlterhelés elől való menekülésként funkcionálnak.

A Harvard Egyetem kutatói, Dr. Jerome Kagan irányításával végzett tanulmányukban arra a megállapításra jutottak, hogy a felnőttek folyamatos végtagmozgása gyakran összefüggésben áll a fokozott, nem célzott agyi aktivitással.

Azonban nem mindig a stressz áll a háttérben. Néha ezek a gesztusok az érzékszervi önstimuláció jelenségéhez is köthetők. Egyszerűbben fogalmazva, a test megpróbálja "szórakoztatni" önmagát, amikor a környezet nem nyújt elegendő ingert. Éppen ezért gyakran megfigyelhetjük, hogy valaki unalmas órák során rázza a lábát, míg olyan helyzetekben, ahol teljes figyelmet szentel, ez a viselkedés ritkább.

Bár a lábrázás gyakran ártalmatlan, összetettebb rendellenességek tünete is lehet, mint például a nyugtalan láb szindróma, ami egy neurológiai rendellenesség, amelyet a lábak mozgatásának sürgető igénye jellemez, különösen alvásnál. A Mayo Clinic szerint ez az állapot a lakosság 7 százalékát érinti, és gyakran éjszaka rosszabb.

Ez a jelenség az általános szorongás egyik megnyilvánulása lehet, főként akkor, ha más viselkedésbeli tünetek – mint például a köröm rágcsálása, az ujjak dobolása vagy a kényszeres játék különféle tárgyakkal – is felfedezhetők.

A szociális aspektus jelentősége sem elhanyagolható: a lábunk mozgatása mások számára zavaró lehet, elvonhatja a figyelmüket, vagy akár érdektelenségként is értelmezhetik. Ugyanakkor ennek a viselkedésnek a kontextus nélküli megítélése gyakran méltánytalan. Gyakran előfordul, hogy ez a látszólagos zavarás valójában egy tudattalan érzelmi önszabályozási forma. Ha képesek vagyunk észlelni ezeket a gesztusokat anélkül, hogy pánikba esnénk, de figyelmen kívül sem hagyva őket, lehetőség nyílik arra, hogy mélyebben megértsük saját mentális és érzelmi állapotunkat, valamint a körülöttünk élők érzéseit is.