Leslie Mándoki már öt évtizede él külföldön, és emlékei között ott szerepel a menekülés rémes pillanata is: "A menekülés során még lövések is dördültek a hátunk mögött."

Bejöttek a számításai külföldön, de szeret Magyarországra jönni.

Leslie Mándoki a Blikknek adott interjút egy fontos évforduló kapcsán: nemsokára 50 éve lesz, hogy egy jobb élet reményében elhagyta Magyarországot. A számításai bejöttek, hiszen itthon és külföldön is befutott. Azt mondja, ma már szívesen jön haza, de volt idő, amikor erre nem volt lehetősége.

"Valóban, hamarosan éppen ötven éve lesz annak, hogy a komcsik kiutáltak minket a szülőhazánkból. Az egyik zenésztársammal, Szűcs Lászlóval és Csupó Gáborral Jugoszláviából a mai Szlovéniát Ausztriával összekötő, nyolc kilométeres vasúti alagúton szöktünk nyugatra, és a menekülés közben még lőttek is ránk. Cinikusan mondhatnám, hogy utólag is "hálával" tartozom az akkori kommunista kultúrpolitikának, hogy végül így alakult a sorsom. A magyar popzenei élet akkori teljhatalmú ura, Erdős Péter azt mondta nekem, hogy "magából nem lesz senki, és útlevelet sem fog kapni soha". Szerencsére nem így alakult. Büszke vagyok arra, ami történt velem, és zenészként külön öröm a 72 aranylemez is" - részletezte az Kossuth-díjas művész.

Emlékezett vissza, majd így szólt: "A magyar nép valóban csodálatos." Hozzátette, hogy sajnálja, milyen kevesen beszélik a nyelvünket világszerte. "Kulturális örökségünk rendkívüli, és mi egy különleges közösség vagyunk. Csak annyira fontos, hogy támogassuk és szeressük egymást!" – mondta Leslie Mándoki, miközben gyermekeiről is megosztott néhány gondolatot.