María Corina Machado elnyerte a Nobel-békedíjat, ezzel elismerve elkötelezettségét a béke és az igazságosság mellett.

A venezuelai ellenzéki politikus nyerte el az idei Nobel-békedíjat.

María Corina Machado, a venezuelai ellenzék kiemelkedő alakja, 2025-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, amelyet a Norvég Nobel-bizottság pénteken hirdetett ki Oslóban. A kitüntetést a venezuelai nép demokratikus jogainak előmozdításáért kapta, ezzel elismerve elkötelezett munkáját a szabadság és igazságosság érdekében.

A bejelentés során így fogalmaztak: a díjat egy bátor és elkötelezett békebajnok érdemli ki – egy olyan nő, aki a demokrácia fényét emeli a növekvő sötétségben. María Corina Machado, a venezuelai demokratikus mozgalom élharcosa, a latin-amerikai civil társadalom bátorságának egyik legfigyelemre méltóbb megtestesítője – ez állt az indoklásban.

A politikus tavaly megkapta a Szaharov-díjat is:

Tavaly a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőit képviselő Nihon Hidankjo szervezet részesült a kitüntetésben. Jørgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke, a Nihon Hidankjót a hibakushák, vagyis a túlélők alulról szerveződő mozgalmaként ismertette, hangsúlyozva ezzel a szervezet jelentőségét és elkötelezettségét a béke és az atomfegyverek elleni küzdelem terén.

Tavalyelőtt Nargesz Mohammadi iráni aktivista kiemelkedő elismerésben részesült, amelyet az iráni nők elnyomása elleni küzdelméért, valamint az emberi jogok és a szabadság védelméért végzett fáradhatatlan munkájáért kaptak. Érdekes módon, amikor a díj eredményét bejelentették, Mohammadi éppen egy iráni börtön falai között töltötte napjait.

Nem ritka, hogy a Nobel-békedíjat szervezetek kapják meg, hiszen ezek a díjak gyakran a kollektív erőfeszítések elismerését is tükrözik. Például 2022-ben, az orosz invázió évében, az ukrán Polgári Szabadságjogok Központja, az orosz Memorial emberi jogi szervezet, valamint Alesz Bjaljacki, a fehérorosz Vjaszna (Tavasz) jogvédő szervezet vezetője részesült e megtiszteltetésben. Továbbá, a közelmúltban, 2020-ban a Világélelmezési Program, míg 2017-ben a Nukleáris Fegyverek Megsemmisítéséért Küzdő Nemzetközi Mozgalom érdemelte ki a díjat, hangsúlyozva a globális problémákra irányuló válaszlépéseket.

Idén a világ azért figyelt kiemelten a Nobel-békedíjra, mivel Donald Trump amerikai elnök tulajdonképpen magának követelte, holott ennek nem ez a menete. A norvég Nobel-bizottság minden évben több száz jelölt közül választja ki a díjazottakat. Nevezhetnek jelöltet parlamentek képviselői, kormánytagok, nemzetközi bíróságok tagjai és egyetemi rektorok is. Hogy pontosan kik vannak a jelöltek listáján, az titok, és csak ötven év után tudhatjuk meg.

Trumpot már több ország - köztük Izrael, Pakisztán és Kambodzsa - is javasolta a díjra békeegyezmények vagy tűzszünetek tető alá hozásában játszott szerepe miatt. Emellett az amerikai elnök saját sikerének tekinti az India és Pakisztán közötti, valamint az Örményország és Azerbajdzsán közötti feszültségek enyhülését is. Hogy mennyire akarta a díjat, azt Jimmy Kimmel a következőképpen jellemezte:

A Nobel-díjak kiosztása 1901 óta zajlik, és minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján ünneplik meg ezt a rangos eseményt. Érdemes megjegyezni, hogy a két világháború idején előfordult, hogy a díjakat nem osztották ki, vagy csak korlátozott számú kategóriában adták át őket. A kitüntetettek Stockholmban a svéd király jelenlétében vehetik át elismerésüket, míg a Nobel-békedíj nyertesei Oslóban a Storting bizottságának elnökétől kapják meg az érmet és az oklevelet, a norvég király társaságában. A díjak mellé egy pénzjutalom is jár, amely egy csekk formájában kerül átadásra.