Úgy tűnik, hogy egy új és meglehetősen drámai javaslat került napvilágra, amely a gázfűtés megadóztatására vonatkozik. A tervezet akár 40%-os áremelkedést is magával hozhat, ami jelentős hatással lenne a háztartások költségvetésére. A hírek szerint a terv

2027-től az Európai Unió új szén-dioxid-alapú adót tervez bevezetni az otthoni gázfűtés és a közlekedés terén, amely várhatóan jelentős mértékben megemelheti a háztartások rezsiköltségeit. Az üzemanyag-forgalmazókra kivetett kvótavásárlási kötelezettség valószínűleg a fogyasztókra fog hárulni, ugyanakkor az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy a bevételek egy részét energiahatékonysági támogatásokra fordítja, míg a fennmaradó összeg az EU költségvetését gyarapítaná. A karbonadó akár 705 milliárd eurós forrást is generálhat 2035-ig, azonban a javaslat egyre erősebb politikai ellenállásba ütközik számos tagállam részéről.

Az Európai Unió új, szén-dioxid-alapú adót kíván bevezetni, amely az otthoni gázfűtés, a közlekedés és kisebb ipari létesítmények területére vonatkozik. A tervezett intézkedés 2027-től lépne életbe, és a célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Az új adó a meglévő kibocsátáskereskedelmi rendszer elvein alapulna, így ösztönözve a fenntarthatóbb megoldások keresését és a környezeti terhelés minimalizálását.

Az üzemanyag-forgalmazóknak kötelező lenne szén-dioxid-kvótákat beszerezniük, és ezek költségeit valószínűleg a végfelhasználókra hárítanák át.

A BloombergNEF prognózisa alapján az új adó következtében a szén-dioxid-kibocsátás ára akár 149 euróra is felkúszhat tonnánként 2030-ra. Ez a drasztikus emelkedés pedig akár 41 százalékkal is megemelheti a fűtésszámlákat - számol be róla a Financial Times.

Az uniós vezetők viszont nem akarják a lakosságot továbbterhelni, ezért a társadalmi hatások enyhítésére 86,7 milliárd eurós Szociális Klíma Alapot hoznak létre, amelyet a rendszerből származó bevételekből töltenének fel. Az új adó célja ugyanis részben épp az lenne, hogy a lakosságot rábírják a fűtéskorszerűsítésre és az energiahatékony fejlesztésekre. De Brüsszelben nem akarják a lakosságon bevasalni ennek költségeit, épp ezért

A Szociális Klíma program alapvető célkitűzése, hogy javítsa az otthonok szigetelését, elősegítse a fűtési rendszerek környezetbarát átalakítását, valamint támogassa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési megoldásokat.

Ennek ellenére több tagállam - köztük Franciaország, Lengyelország és Szlovákia - még nem ültette át a szabályozást a nemzeti jogba. Donald Tusk lengyel kormányfő nyíltan a rendszer bevezetésének elhalasztását sürgeti.

Az Európai Bizottság most azt is fontolóra veszi, hogy az új karbonadó bevételeinek egy részét közvetlenül az EU költségvetésébe irányítsa. A 2028-tól induló hétéves költségvetési ciklusban ugyanis évi 30 milliárd eurós forráshiánnyal kell számolni, amit részben a koronavírus-járvány miatti közös hitelfelvétel törlesztése, részben pedig új kiadási prioritások - például a védelmi kiadások - indokolnak.

A karbonadó 2027 és 2035 között akár 705 milliárd eurós bevételt is hozhatna, így vonzó eszköz lehet a költségvetési lyukak betömésére.

A javaslat azonban komoly politikai ellenállásba ütközik. Néhány tagállam aggodalmát fejezte ki, hogy a központi költségvetési célokra történő felhasználás csak fokozná a társadalmi feszültségeket, és újabb "sárgamellényes" típusú tüntetéseket generálhat. A Bizottság több alternatív bevételi forrást is mérlegel, többek között a karbonintenzív importtermékekre vonatkozó CBAM-ot, a digitális szolgáltatási adót, a harmadik országokból érkező kiscsomagokra kivetett díjat, valamint bizonyos fogyasztási termékek, mint a cukor, só vagy dohány megadóztatását. Júliusban derülhet ki, hogy melyik lehetőség nyeri el a végső politikai támogatást.