Európa végre reagált a modern drónhadviselés kihívásaira.

Úgy néz ki megalkothatták a hangsúlyosan európai fegyveripar egyik ikonikusnak ígérkező modelljét, amelyet igazából nem csak az ukrajnai háború, hanem a Földközi-tenger mentén dúló történelmi rivalizálás is inspirálta. Görögország új, hazai gyártású drónelhárító rendszere, a Centauros ígéretesen vizsgázott, így könnyen megalapozhatja a görög fegyveripar gyors fellendülését.

A görög Hellenic Aerospace Industry (HAI) által kifejlesztett Centauros drónelhárító rendszer tavaly első alkalommal lépett akcióba, amikor egy uniós járőrözés keretében a Vörös-tengeren mindössze néhány perc leforgása alatt észlelte és semmisítette meg a jemeni húszik által indított két drónt. A sikeres bevetés után a rendszer zavarjeleit követően két további drón is visszavonult, miután elektronikai rendszereik működését megzavarta a fejlett technológia – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Kyriakos Enotiadis, a HAI elektronikai igazgatója.

A sikeres teszt újabb impulzust nyújtott a görög kormány ambiciózus terveinek, hogy hazai gyártású drónokat és drónelhárító rendszereket fejlesszenek. Ez a törekvés a 30 milliárd eurós program szerves része, mely a görög fegyveres erők modernizálását tűzte ki célul 2036-ig.

A mitológiai kentaurról elnevezett Centauros rendszer lenyűgöző képességekkel bír: 150 kilométeres távolságból képes észlelni a drónokat, míg 25 kilométerről már aktívan zavarni tudja azokat. Görögország ambiciózus tervei között szerepel, hogy a hadiflottáját teljes egészében ezzel az innovatív technológiával lássa el. Enotiadis véleménye szerint jelenleg...

ez az egyetlen harci körülmények között bizonyított drónelhárító rendszer Európában.

A rendszer nagy előnye, hogy drága rakéták helyett a megfelelő frekvenciákra való összpontosítással kényszeríti visszavonulásra, vagy önmegsemmisítésre az ellenséges drónokat, és bár a jelenlegi verziót tengerre optimalizálták, könnyen elképzelhető, hogy már dolgoznak a szárazföldi verziókon is.

Eddig Görögország csupán néhány tucat, elsősorban Franciaországban és Izraelben gyártott felderítő drón (UAV) alkalmazását valósította meg. Azonban a most elinduló védelmi program keretében a görög gyártású drónok és drónelhárító rendszerek integrálása is megkezdődik a fegyveres erőkbe. E projektek között szerepel egy "Achilles Shield" néven ismert légvédelmi pajzs is, amely az izraeli Iron Dome rendszer inspirációjára készül.

Görögország a következő évtizedben mintegy 800 millió eurót tervez befektetni védelmi innovációba - mondta Pantelis Tzortzakis, a Védelmi Minisztérium felügyelete alatt működő, újonnan alapított Hellenic Centre for Defence Innovation vezérigazgatója. A HCDI fő célja, hogy

Görögország olyan mértékben exportáljon katonai felszereléseket, amekkora összeggel évente a védelem területén beruház.

Az állami szektor mellett a magánpiacon is figyelemre méltó innovációk zajlanak. Itt van például az Altus nevű dróngyártó, amely a francia MBDA-val karöltve alkotta meg a Kerveroszt – egy olyan drónt, amely képes függőleges fel- és leszállásra. Ez a modern eszköz több mint 30 kilogrammnyi hasznos terhet tud magával vinni, beleértve a fejlett páncéltörő rakétákat is. Az Altus már öt különböző országba exportálja felderítő drónjait, melyek nevét a görög mitológia ikonikus háromfejű kutyájáról, Kerberoszról nyerték.

A HAI 2026-ban indítja el két új, hordozható drónelhárító rendszerének, az Iperionnak és a Telemachusnak a tömeggyártását. E rendszerek célja, hogy hatékony védelmet nyújtsanak a nagyobb drónrajok és a precíziós mini drónok ellen. Emellett bemutatják első nagyobb pilóta nélküli repülőgépüket (UAV), az Archytastot, amely az ókori görög feltaláló, Archytas nevét viseli. Őt tartják számon mint az első autonóm repülő szerkezet megalkotóját, amely körülbelül Kr. e. 400 táján készült.

A görög fegyverkezési innovációkat erősen befolyásolja a történelmi rivalizáció, amely Törökország és Görögország között zajlik, különösen a jelenlegi ukrán háború kontextusában, amelyben Törökország drón nagyhatalommá lép elő. A NATO tagjaként és a térség egyik legnagyobb katonai erejeként a törökök várhatóan elengedhetetlen szereplői lesznek az európai újrafegyverkezési folyamatoknak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy egy élénk piaci verseny van kibontakozóban, amely folyamatosan ösztönzi a haditechnikai fejlesztőket, hogy újabb és újabb innovációkkal álljanak elő.