Felfedezték, miként regenerálódik az agyunk!
Az adrenalin kémiai megfelelője kulcsszerepet tölt be az agy öntisztulási folyamataiban. Egy friss kutatás során felfedeztek egy gyógyszert, amely gátolja ezt a létfontosságú funkciót.
Az eddigi ismereteink alapján az agy alvás során a körülötte lévő folyadék áramlásának segítségével tisztítja meg magát az ébrenlét és a napi aktivitás következtében felhalmozódott salakanyagoktól. Bár ennek a folyamata még nem teljesen feltárt, a Cell magazinban nemrégiben publikált tanulmány egy érdekes megfigyelésre világít rá: egereknél észlelték, hogy az agyi erek összehúzódása elősegíti az agyi-gerincvelői folyadék pumpálását.
A szervezet többi részénél világosabb a helyzet, ott a nyirokrendszer gyűjti össze és kezeli a testnedveket. Az agyban azonban nincsenek nyirokerek, de erre a célra létezik az úgynevezett glimfatikus rendszer, amelyet a Rochesteri Egyetem agykutatója, Maiken Nedergaard által vezetett kutatócsoport írt le 2012-ben. Nedergaard és kollégái szerint a glimfatikus rendszer takarító működésének dandárja alvás közben aktiválódik, és e funkció elégtelensége kimutatható olyan agyat érintő betegségeknél, mint az Alzheimer-kór.
A közelmúltban más kutatók is kétségbe vonták ezeket a megállapításokat. 2024-ben például napvilágot látott egy új tanulmány, amely azt sugallja, hogy az öntisztulási folyamatok éber állapotban gyorsabbak, mint alvás közben.
Nedergaard és csapata az új kutatásban a rendszer mozgatórugóját, vagyis a folyadék mozgatásáért felelős mechanizmust kereste. A működést kísérleti egereken vizsgálták. A kutató kiemelte, hogy más esetekben altatásban vizsgálják az glimfatikus rendszert, ők azonban szándékosan mellőzték ezt, hogy a természetes alvást lássák.
Örömmel tapasztalható, hogy az egerek képesek önállóan aludni, még akkor is, ha vérnyomásukat és agyi aktivitásukat figyelő elektródákra és száloptikákra vannak csatlakoztatva. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy nyomon követhessék, miként reagálnak az agyi ereik a norepinefrin hatására, amely az adrenalinhoz hasonlóan működik.
A non-REM alvási szakaszban, amikor a test szövetei regenerálódnak, a véráramlás az agyban és a norepinefrin szintje együtt mozogtak, váltakozva. E két folyamat összhangban zajlott, ami eltér az ébrenléttől, valamint a REM alvás fázisától, amely az emlékek megszilárdításáért felelős.
Hogy az agyi-gerincvelői folyadék útját jobban megfigyelhessék, a kutatók fluoreszkáló festést alkalmaztak és helyi stimulációval felgyorsították az erek összehúzódását. Láthatóvá vált, ahogy a folyadék az erek összehúzódásakor az agy mélyebb régióiba mozog, ellazuláskor pedig kiáramlik.
Nedergaardék az altatókkal kapcsolatban is tettek egy megállapítást, amely szerint a zolpidem, amiegy hazánkban is használt gyógyszer rövidtávú álmatlanság kezelésére, az egereknél lecsökkentette a norepinefrin oszcillációval járó agyi-gerincvelői folyadék áramlást. A szakemberek kiemelték, ebből nem következik, hogy nem szabad ezt a gyógyszert használni, azt viszont érdemes megvizsgálni, hogy van-e a megfigyelthez hasonló hatása az emberi agyban.
