Megérkezett a törvénycsomag, amely új irányvonalat hozott az Alaptörvényben a tizenötödik módosítással.
Az Országgyűlés 2025. április 14-én megszavazta az Alaptörvény tizenötödik módosításával kapcsolatos jogszabályokat, amelyek a 2025. évi V. törvény keretein belül kerültek rögzítésre. Ez a jogszabály a módosított alkotmány gyakorlati alkalmazásához szükséges jogi változtatásokat foglalja magában, érintve számos lényeges területet. A vonatkozó törvény már megjelent a Magyar Közlönyben is.
Csütörtökön a Magyar Közlönyben publikálták az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő jogszabályt. A törvénycsomag kiemelkedő részei között megtalálhatók terminológiai átalakítások, a biológiai nemi identitás hivatalos rögzítése, veszélyhelyzeti jogalkotási keretek bevezetése, valamint az ombudsman hivatali idejének meghosszabbítása.
A törvény legnagyobb részét a „fogyatékkal élő” kifejezés „fogyatékossággal élő”-re történő átkonvertálása képezi, ami több mint húsz jogszabályt érint. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása az emberközpontú megközelítést helyezi a középpontba, hangsúlyozva, hogy a fogyatékosság csupán egy dimenziója az egyén életének, nem pedig a legfőbb meghatározója. Ez a változás összhangban van a nemzetközi ajánlásokkal és a befogadó társadalmi normákkal is, amelyek a sokszínűséget és az egyenlőséget helyezik előtérbe.
Az Alaptörvény L) cikkében megfogalmazott alapelv, miszerint "biológiailag meghatározott, hogy az ember férfi vagy nő", a legújabb törvénycsomagban is megerősítést nyer. A 2003. évi CXXV. törvény módosítása során a "neme" kifejezést az "neme, illetve ennek megfelelő identitása" kifejezésre cserélték. Ezzel párhuzamosan azonban hatályon kívül helyezték a törvény 8. § n) pontját, amely a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő diszkriminációval foglalkozott.
A törvénycsomag jelentősen szűkíti a Kormány rendeletalkotási hatáskörét veszélyhelyzet idején. Az új szabályozás szerint:
A törvény egy jelentős módosítást vezet be az alapvető jogok biztosának hivatali idejével kapcsolatban: amennyiben az ombudsman hatéves megbízatása lejár, jogosultságait mindaddig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja az új biztos személyét. Ez a rendelkezés arra irányul, hogy a jogsértések kivizsgálása folyamatosan biztosított legyen, még akkor is, ha a tisztség jelenleg üresen áll.
A törvény - a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba. A veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
Ahogyan már említettük, a Fidesz és a KDNP frakciói március 11-én terjesztették elő az Alaptörvény tizenötödik módosítására vonatkozó javaslatukat, amelyet az Országgyűlés március 14-én el is fogadott. Ezen módosítás kapcsán fontos változás, hogy egységesedik a bírói és ügyészi korhatár. Ez azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyészek szolgálati jogviszonya nem az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz, hanem az ügyész hetvenedik életévének betöltéséhez lesz kötve. A javaslat ezen aspektusát részletesebben is elemeztük egy külön cikkben.
